A rovat kizárólagos támogatója

A Horvát Vízügyi Hatóságok továbbra is hatalmas mennyiségű kavics kibányászásával silányítják mesterséges csatornává a Drávát. A káros természeti hatások mellett a munkálatok megsértik a horvát törvényeket és az EU környezetvédelmi szabályait is. A kavicskitermelésnek a magyar oldalon is érezhető negatív hatásai vannak. Civil szervezetek, köztük a WWF, sürgetik a horvát kormányt, hogy állítsák le a káros projekteket, mielőtt végleg eltűnnek a Dráva természeti értékei.

Helyi és nemzetközi környezetvédő szervezetek sürgetik az Európai Bizottságot a hét folyamán elküldött levélben arra, hogy szólítsa fel Horvátországot az EU környezetvédelmi elvárásaihoz való közeledésre az EU-hoz való csatlakozási folyamat során. A horvát kormánynak el kell fogadnia a környezetvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozásokat, és le kell állítania a folyók csatornává alakítását, a kavicsbányászatot a Dráván és a Murán egyaránt, hogy elkerüljük Európa természeti értékeinek további rombolását.
A Horvát Vízügyi Hatóságok a „Vasfüggöny” lehullása óta a legnagyobb vízerőmű-építési terv végrehajtására kötelezték el magukat. Napról napra hatalmas mennyiségű kavics kibányászásával és folyószabályozási munkálatokkal alakítják a természetes folyóparti élőhelyeket mesterséges csatornává a horvát-szlovén határon. Több mint 7 millió m³ kavics kitermelése zajlik a Dráva folyó medréből és a zátonyokból, amit horvát autópályák építéséhez használnak fel. Ezek a tevékenységek már 3500 hektárnyi területet érintettek károsan az európai jelentőségű ökoszisztémával rendelkező folyó mentén.
Veszélyeztetett fajok, mint a réti sas, fekete gólya, vidra vesztették el élőhelyüket, csökkent a halpopuláció, vizes élőhelyek és erdők kerültek veszélybe, rekreációra érdemes, és ökoturizmusra alkalmas területek vesztek el. A káros természeti hatások mellett fontos kiemelni, hogy a folyószabályozási munkálatok megsértik a horvát törvényeket, a nemzetközi kötelezettségeket és az EU környezetvédelmi jogszabályait – elsősorban az EU Élőhelyvédelmi és Madár Irányelvét és a Víz Keretirányelvet –, melyek megkövetelik a folyóvízi ökoszisztémák megőrzését.

Helyi és nemzetközi civil szervezetek (Dravska Liga, Zelena Akcija, WWF, Euronatur, Birdlife, Dráva Szövetség), csakúgy mint a helyi csoportok sürgetik a horvát kormányt, hogy még most állítsák le ezeket a káros projekteket, mielőtt a Dráva természeti értékei teljesen eltűnnek. Horvátország hivatalosan kérelmezte felvételét az Európai Unióba 2003. február 21-én, és kötelezte magát arra, hogy elfogadja az EU alkotmányos és jogi direktíváit, alkalmazza a közösségi jogot, mely magában foglalja a környezetvédelmi kötelezettségeket. Ennek ellenére a Horvát Vízgazdálkodás Intézményeinek tevékenysége semmibe veszi az EU jogi normáit, beleértve a Víz Keretirányelvet.
A horvát kavicskitermelésnek magyar oldalon is érezhető hatásai vannak. Hozzájárul a gyors medersüllyedéshez, s ezzel a folyó menti területek kiszáradásához. A kavicsbányászat hatására folyamatosan tűnnek el a zátonyok, és ezzel értékes élőhelyek szűnnek meg. Veszélybe kerül a zátonyokon fészkelő kis csér is, amely hazánkban csak a Dráva mentén él. A felsőbb szakaszokon lévő vízerőművek okozta kavicshiányt fokozó kavicsbányászat a Drávában élő számos halfaj szaporodási esélyeit is rontja.
A civil szervezetek álláspontja szerint közös együttműködéssel kellene bővíteni a védelem alatt álló területet egy határokon átnyúló, nemzetközileg elfogadott, szakmai elvek alapján működő védett zöld folyosó kialakításával, az ökoturizmus fejlesztésével és a közvetlenül a folyóból történő kitermelés helyett a természetkímélő tájhasználat elterjesztésével.
További információ: Ereifej Laurice, programvezető, WWF Magyarország, tel: (1) 214-5554/124, e-mail: laurice.ereifej@wwf.hu 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás