A rovat kizárólagos támogatója

Időnként muszáj újragondolni a jövőt, átértékelni a történéseket, felmérni a lehetőségeket, levetni a kinőtt kabátot, és újat szabatni; vagyis megújulni. Így van ez az energiával is. A mi korunk, a XXI. század új kabátja napból, szélből, biomasszából készül.

XIX. század: A szén kora.
XX. század: Az olaj kora.
XXI. század: A megújulók kora.

A megújulók egy modern, sok lábon álló, döntően önellátó, rugalmas energiarendszer alapját biztosítják az új kor célkitűzéseivel összhangban. A 2010-es évekre a nemzetközi csapásirány egyértelművé vált: szerte a világon rendkívül dinamikus a megújulós piac fejlődése, a vezető gazdasági hatalmak egymást túllicitálva fektetnek napba és szélbe.

Az elmúlt évek energetikai beruházásait tekintve a legnagyobb pénzt a megújulókba tette: az USA, Kína, India, Németország, Nagy-Britannia, és még folytathatnánk a sort… Mára igazi húzóágazattá nőtte ki magát a megújulós ipar, munkahelyteremtés, kutatásfejlesztés szempontjából kiváló terepnek bizonyul. Persze aki előbb lép, itt is előnybe kerül a többiekkel szemben.

Az EU a klímaváltozás elleni harc élére állt a XXI. században, a megújulók pedig ennek a törekvésnek kiváló eszközei. A kitűzött célok egyre komolyabbak és meghatározóbbak a nemzetközi politikában. A környezetvédelmi törekvések mellett az EU célja a minél nagyobb arányú energiafüggetlenség, vagyis az energia- és nyersanyagimport csökkentése is, hiszen gazdaságilag csak így maradhat erős a XXI. században.

Magyarországnak az új csapásirány kedvez.

Végre olyan energiaforrásokról beszélünk, amiből mi is jól el vagyunk látva. A potenciálokat tekintve EU-viszonylatban szélenergia és bioenergia adottságaink átlagosak, napenergiában viszont a top10-ben, geotermiában a legszűkebb élmezőnyben tanyázunk. A kedvező adottságok ellenére a beépített megújulós kapacitást tekintve Magyarország az utóbbi években igencsak lemaradt az uniós mezőnytől, elmaradt a kitűzött céloktól. Gyakorlatilag helyben toporog. Pedig a potenciálok adottak a komoly előrelépéshez, csak nem élünk vele.

A V4 országok (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország) nem az élcsoportot erősítik Európában, nekünk azonban ebben a gyenge mezőnyben is sikerült a legutolsó helyre csúsznunk, ami a nemzetközi trendeket figyelve egy nem túl nyerő energiapolitikáról árulkodik. Villamos energia esetében például a szlovák 21%-os megújuló részaránnyal szemben Magyarország csupán 7%-kal áll.

A számok beszédesek, van honnan kapaszkodni.

A kitűzött célok eléréséhez leginkább a napos potenciál kihasználásával közelíthetünk, hiszen ebben még óriási lehetőségeink vannak. Szélenergiában szintén megvan a potenciál a jelentős kapacitásnövelésre. Ha nem is Ausztria és Finnország szintjére kell eljutnunk a következő években, legalább a 2020-ra kitűzött 14,65%-os megújuló részarányt illene teljesíteni a teljes bruttó energiafogyasztás tekintetében. A megújulós potenciál ennek eléréséhez adott- összegez az Energiaklub blogjában Magyar László.
 

Mostoha helyzetben az energiahatékonyság

Mostoha helyzetben az energiahatékonyság

Az energiahatékonysági szektor vállalkozásai hiányolják az energiahatékonyság ösztönzésére irányuló kormányzati elkötelezettséget, derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet legfrissebb felméréséből. Legnagyobb problémának a bizonytalan gazdasági és változó jogszabályi környezetet, a kereslet- és munkaerőhiányt látják.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet az energiahatékonysági ágazattal kiépített kiterjedt kapcsolataira alapozva 2016 áprilisában megkérdezte a szektorban működő vállalkozásokat, hogy piaci várakozásaikat feltérképezze. Az energiahatékonysági ágazat félszáz képviselője vett részt a felmérésben.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek