A rovat kizárólagos támogatója

15 oktatási intézményből 250 gyermek és 30 pedagógus vett részt abban a programban, amelynek keretében 15 magyarországi folyó és partszakasz mikro- és makroműanyag szennyezettségét kutatták a Tiszai PET Kupa folyómentői iskolák bevonásával. A Plastic Pirates – Go Europe! kampány ősszel 10 országban azonos módszertannal végzett mintavételezéssel összehasonlítható eredményeket adott folyóin műanyag szennyezettségéről.

Plastic Pirates – Go Europe! egy 10 ország részvételével zajló európai közösségi tudományos (citizen science) akció, amelyben iskolai osztályok és ifjúsági csoportok segítik adatgyűjtéssel a szakemberek munkáját. A gyerekek feladata, hogy patakokból és folyókból mikro- és makroműanyag mintákat gyűjtsenek és pontosan dokumentálják a kapott eredményeket. Az összegyűjtött adatokat a projekt záró fázisában kutatók elemzik ki.

A programban 15 magyarországi oktatási intézmény vett részt szeptember 8. és november 15. között. A mintavételezést az iskola közelében található folyóból, illetve a folyóparton csoportmunkában végezték a diákok, tanári felügyelettel, a PET Kupa folyómentő szakembereinek iránymutatása mellett.  A kapott adatokat egy közös online adatbázisba kerülnek, a mikroműanyag mérés eredményét pedig a Pannon Egyetem kutatói elemzik és juttatják el a német vezető partnerhez.
A kampány magyarországi koordinációját az Express Innovation Agency (XIA) látja el. A projekt az Európai Unió „Horizon Europe“ kutatási és innovációs programjától kapott finanszírozást.

A Plastic Pirates kampány  így egyidejűleg erősíti az európai tudományos együttműködést és segíti a társadalom bevonását, miközben  felhívja a figyelmet a környezettel való́ tájékozott és körültekintő̋ bánásmód szükségességére.

Az alkalmanként másfél órás mintavételezésen Magyarországon több mint 250 gyerek és 30 pedagógus vett részt. A legkisebbek az általános iskola ötödik osztályosai voltak, a legnagyobbak pedig végzős gimnazisták, de egy alkalommal a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói is végeztek mintavételezést. A Tiszai PET Kupa által közzétett felhívásra 17 oktatási intézmény jelentkezett. A kiválasztásnál szempont volt, hogy minél több folyóhoz eljussanak, és így minél több helyről gyűjthessenek adatokat. A kimaradó jelentkezőkhöz is szeretnének 2023-ban ellátogatni és elvégezni a mintavételezést.

Végül az alábbi helyszíneken zajlott mintavételezés időrendi sorrendben:

  1. Sárospatak – Bodrog
  2. Bodrogkisfalud – Bodrog
  3. Szolnok – Zagyva
  4. Csongrád – Tisza
  5. Hernádnémeti – Hernád
  6. Kaposvár – Kapos
  7. Budapest – Soroksári Duna
  8. Budapest – Duna (A38 hajónál)
  9. Budapest – Duna (BME előtt)
  10. Nagyréde – Rédei-Nagy patak
  11. Bodrogkeresztúr – Bodrog
  12. Budapest – Duna (Csepelnél)
  13. Tiszadada – Tisza
  14. Kocsord – Kraszna
  15. Barcs – Dráva

Az érdeklődők a mintavételekről készült szöveges, fotós és videós beszámolókat és további érdekességeket megtalálhatnak a kampány magyar közösségi média csatornáján, valamint hamarosan az összes, nemzetközi eredményt bemutató részlet elérhető lesz a kampány  európai honlapján.

Az őszi Plastic Pirates – Go Europe! kampány lezárult, azonban a szervezők bíznak benne, hogy jövőre lehetőség nyílik a projekt folytatására, hiszen bőven akad még megvizsgálandó folyó és partszakasz, ahogy lelkes, ifjú PET kalózokból sincs hiány!

Háttér:

Az ifjú PET kalózok a következő kérdésekre keresték a válaszokat:
– Milyen mértékben szennyezik az európai folyókat és tengereket a műanyag hulladékok?
– Mely típusú műanyagok fordulnak elő leggyakrabban a környezetben?
– Milyen hatással van ez a tengereinkre és óceánjainkra?

A gyerekek 4 csoportra bontva dolgoztak a mintavétel során.

Az A csoport feladatai az alábbiak voltak:
– A különböző parti zónák azonosítása.
– Az állomások rögzítése, ahol a folyóparton a szemetet keresni fogják.
– A szemét anyag szerinti szétválogatása.

A csoport tagjainak 3 x 3 db 1,5 méter sugarú kört kellett kijelölniük egy a folyóra merőleges képzeletbeli vonal mentén. Az első (A) kört a vízhez egészen közel kellett kialakítani (folyópart), a második (B) kört kb. 5-10 méterrel beljebb (gyakran vízjárta, ártéri zóna), míg a harmadik (C) kört további 5 méterrel a település irányába, lehetőség szerint olyan részen, amit soha nem ér el a víz (folyó korona).  Ezt még kétszer, két másik merőleges mentén kellett megismételni, a merőlegesek egymástól maximum 20 méter távolságra voltak (ha volt hozzá elég hely). A három ismétléssel nem csak megbízhatóbb adatokat nyerünk, hanem a gyerekek alapvető dolgokat is megtanulnak a kutatási módszertanokról.

A feladat kizárólag a körön belül található hulladékok összegyűjtése volt. A talált tárgyakat a kör számával megjelölten le kellett fotózni. Akkor is, ha a körön belül semmilyen hulladék sem volt, hiszen a 0 is egy adat! Ezután meg kellett számolni az azonos kategóriába tartozó hulladékokat és felírni a táblázat megfelelő oszlopába.

A B csoport feladatai:
– Hulladékválogató́ állomás építése.-
– A folyóparton található́ hulladéktípusok kategorizálása.
– Az egyszer használatos műanyag aranyának kiszámítása.

A feladat a folyó mentén egy ismert nagyságú, a javaslat szerint egy 20 méter hosszú partmenti terület végig pásztázása és ott minden hulladék összegyűjtése volt. Ehhez természetesen a hulladékgyűjtés előtt, először a csoportnak ki kell választani a megfelelő területet és felmérni annak méreteit. Ezután a hulladékválogató állomáson (amihez egy fehér, használt molinót használtunk, ráragasztva a legjellemzőbb hulladéktípusok megnevezésével) a hulladékok csoportosítása történt meg, majd csak a műanyag hulladék súlyának lemérése. Ezt követően a teljes talált hulladékmennyiséget is le kellett mérni és százalékszámítással kiszámolni, hogy mennyi a műanyag aránya.

A C csoport feladata a mikroműanyag mérés volt:
– Minta vétel a speciális hálóval.
– A sodródó szemét megfigyelése.
– A nagyobb sodródó szemét és a hálóban található uszadék megvizsgálása.

A mintavételezést minden esetben a C csoport kezdte, mivel az ő feladatuk volt a speciális mintavételi háló folyóba helyezése, amit a folyó sodrása pozícionált a megfelelő helyzetbe. A hálónak minimum 60 percig kellett a folyóban lennie. Ezután le kellett mérni a folyó áramlási sebességét a kihelyezett háló közvetlen közelében. Majd meg kellett becsülni a folyó teljes, valamint az áramlással érintett rész szélességét. Ezek a mérések azért fontosak, hogy a hálóban fennakadt mikroműanyag mennyiség alapján lehessen becsülni a folyó teljes áramlási keresztmetszetén időegység alatt átáramló mikroműanyag terhelést. Emellett a csapat a sodródó szemetet is lefotózta, feljegyezte.

Az idő leteltével a hálót ki kellett emelni és a tartalmát megvizsgálni. Szemmel is látható műanyagdarabkákat egyik helyszínen sem találtunk. A mintavételezést követően a hálókat postai úton juttattuk el a Pannon Egyetem kutatóihoz, akik jelenleg is vizsgálják a mikroműanyagok mennyiségét és fajtáit megfelelő laboratóriumi módszerekkel.

A D csoport – a tudósítók – feladata a teljes mintavétel dokumentálása volt fotókkal és rövid videókkal. Ők gyűjtötték össze az A, B és C csoport adatait, és jegyezték fel a megfelelő táblázatokba.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek