Tudósok megállapították, hogy az 1986-os nukleáris katasztrófa tartós hatással volt egy helyi békapopulációra. Több egyed, amelyik normális esetben élénkzöld színű, feketére színeződött. Két kutató elhatározta, utánajár, mi áll a háttérben. Érdekes megállapításra jutottak.
Az ukrajnai Csernobil a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának helyszíne: 1986-ban a csernobili atomerőmű egyik hibás reaktora felrobbant, és halálos radioaktív hulladékot szabadított a környékre. A területen számos kutatást végeztek már, de az itt élő kétéltűeket elhanyagolták egészen 2016-ig, amikor két spanyol tudós, Germán Orizaola és Pablo Burraco Csernobilba utazott, hogy a helyi állatvilágot kutassák. Azt akarták megvizsgálni, hogy közel 40 évvel később hogyan hat a vadon élő állatokra a radioaktív sugárzás.
Ez volt a kiindulópontja a békák kutatásának, amely még mindig tart. Ha az orosz-ukrán helyzet rendeződik, és biztonságosan lehet Csernobilba utazni, a csapat azt tervezi, hogy visszatér tanulmányozni a kétéltűeket.
Azért döntöttek úgy, hogy a kétéltűekre koncentrálnak, mert azok “elég érzékenyek” – mondta Orizaola. “A bőrükön keresztül lélegeznek, a toxinok egy részét a bőrükön keresztül bocsátják ki… És ez az állatcsoport globális szinten veszélyeztetett.”
Miért lettek feketék a csernobili békák?
A békák elszíneződése a sugárzásra adott védekező reakcióval magyarázható. “Valójában nem változtatták meg a színüket, ami megváltozott, az a sötét és a normál/zöld békák aránya” – magyarázta Orizaola. “Feltételezzük, hogy ez röviddel a baleset után történt, az első években, amikor a sugárzás szintje sokkal magasabb volt, és a radioizotópok is változatosabbak voltak.”
“A melanin köztudottan csökkenti a radioaktív részecskék sejtekre gyakorolt hatását azáltal, hogy eloszlatja a sugárzás energiáját és elkerüli a károsodást” – véli Burraco. “Ezt már számos organizmus esetében megfigyelték az ultraibolya sugárzásra adott válaszként, valamint az ionizáló sugárzással szembenéző baktériumoknál és gombáknál is voltak hasonló tapasztalatok.”
Érdekes módon a békák nem mutatták a sugárzás hatásának más jeleit. A tudósok szerint úgy tűnik, hogy az összes belső szervük érintetlen maradt.
Hogyan alakítja ez a békák következő generációit?
A tudósok úgy sejtik, hogy a békák először a baleset után váltak sötétebbé, és a pigmentáció azóta generációkon keresztül öröklődött.
“A baleset óta már 12-15 békageneráció nőtt fel. És az elszíneződés öröklődött” – mondta Orizaola. Bár ez most evolúciósnak tűnik, Orizaola szerint nem lehet biztosan megállapítani, hogy ez tartósan megváltozott-e a csernobili békapopulációt.
“Ez két irányba is folytatódhat” – mondta. “Lehet, hogy az állatok belátják, hogy nincs szükség már erre a védelemre. De az is lehet, hogy megmarad.”
