Egy német írónak köszönhető az, hogy ma minden figyelem az állatokra szegeződik. Az Állatok Világnapjának ötletét Heinrich Zimmermann német író és a Mensch und Hund (Ember és Kutya) magazin szerkesztője vetette fel, aki elsőként állt az állatvédelem pártjára publicista ként.
Zimmermann 1925-ben Berlinben szervezte meg az első nagyobb volumenű rendezvényt. Kezdetben csak Németországban, Ausztriában, Svájcban és Csehszlovákiában tartották meg az eseményt, Zimmermann azonban évről évre fáradhatatlanul dolgozott az állatok világnapjának népszerűsítésén. Törekvései sikerrel jártak, hiszen végül 1931 májusában az Állatvédelmi Szervezetek Nemzetközi Kongresszusán elfogadták a javaslatát és egyhangúan megszavazták, hogy október 4-e hivatalosan is az állatok világnapja legyen.
Az állatok világnapját, a természetszeretetéről ismert Assissi Szent Ferenc emléknapján, október 4-én ünnepeljük, halálának évfordulóján. A rendalapító Szent Ferenc az állatok védőszentje, aki a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük.
A halálát követő második évben, 1228-ban szentté avatták, de a 20. század derekán VI. Pál pápa a környezetvédők védőszentjévé is felavatta. Éppen ezért október 4-én világszerte nemcsak a ferences rendi szerzetesek emlékeznek meg rendalapítójukról, hanem az állatok világnapja rendezvényeivel, az állat- és természetvédők is.
Ez a nap tisztelgés Assisi Szent Ferenc előtt, aki már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körül vesz minket, legyen az élő vagy élettelen. Gondolkodásának és tetteinek középpontjában a feltétel nélküli szeretet állt. Már életében legendák születtek az állatoknak szóló prédikációiról és az állatokkal való beszélgetéseiről. A legenda szerint Szent Ferenc Cannarióban prédikálni kezdett a népnek, de előbb megparancsolta a fecskéknek, hogy hallgassanak, míg el nem mondja beszédét. Azok azonnal engedelmeskedtek… Továbbmenve fölemelte tekintetét, észrevette, hogy az úttól nem messze a fákat óriási madársereg lepte el. Egészen elámult a madarak hihetetlen sokasága láttán, és azt mondta társainak: „Várjatok meg itt, amíg prédikálok húgocskáimnak, a madaraknak.” Letért a mezőre, odament a madarakhoz, és elkezdett beszélni a földön csipegetőkhöz, mire a fákon ülők is mind odasereglettek, valamennyien szép csöndben várták végig a beszédet, s el nem szálltak addig, amíg Szent Ferenc áldásával égnek nem eresztette őket. Amikor Szent Ferenc közöttük sétált, s csuhájával megérintette a madarakat, akkor sem repült el egyik sem.
Egy farkas garázdálkodott Gubbio vidékén, Szent Ferenc megszólította az állatot, s csodás körülmények között rávette, hogy ne támadjon meg ezentúl se embert, se állatot, a városbéliek pedig ennek fejében megígérték, hogy etetni fogják. Így is volt egészen a farkas haláláig; amikor pedig elérkezett halála napja, sírt ástak neki, abba temették a városlakók és a sírja fölé még kis kápolnát is szenteltek. A gubbiói farkas nyughelyét rejtő parányi kápolna, a sír, melyben az állat nyugszik aztán valóságos zarándokhely lett és az mindmáig: a megszelídített vadállat még haló poraiban is Szent Ferenc emlékét őrzi.
Elindult Magyarország első állatvédelmi hírportálja a magyarallatvedelem.hu.
Az ember a Föld első számú csúcsragadozója, hiszen a mindennapi életben a hobbiállatok, a természetben élő állatok egy része és a gazdasági haszonállatok is az emberi cselekményektől függenek. Az állatvédők szemléletformáló programjaik révén segítik, hogy a helyzet elfogadhatóbb legyen. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője szerint az ember első számú érdeke a gazdasági haszon és a jólét hajszolás, csak ezután következik pl. a gazdasági haszonállatok tartási színvonala vagy a házi kedvencek felelős tartása, a természet megóvása, a környezet védelme vagy akár a tudatos vásárlói kultúra előtérbe helyezése. Néhány apró lépéssel felelősségteljesebb környezetkezelők lehetünk, jobb állattartókká válhatunk, az Állatok Világnapján ezekre a fontos kérdésekre kerülhet nagyobb hangsúly.
Néhány állatság a mindennapokból:
1. Megunt vagy beteg házi kedvencét egyesek mindenféle bűntudat vagy lelkiismeret nélkül dobják ki az út szélére,
2. Gyakran a gazdasági haszonállatokat túlzottan kizsákmányolva tartanak és dolgoznak fel,
3. A házőrző kutyát sokan láncon tartják, illetve több napra is elmennek úgy, hogy az állat elégtelen tartási körülmények között szenved.
Laborállatok, vadászat, gazdasági haszonállatok, házi kedvencek
Sintért NE! Tudta, hogy az országban 3200 település van, minden települést üzemeltető önkormányzatnak kötelezően fenn kell tartani kóbor állatokat és a közterületen elhullott állatok tetemeit összegyűjtő szervet?! Ezeket gyűjtőnéven gyepmesteri telepeknek hívjuk. Sokuk az élő állatokat humánusan kezelik, gazdihoz próbálják adni, de nagyon sok helyen az egyszerűbb leölést, halálgyárkodást választják. A www.sinter.hu oldalon sok hasznos infó elérhető az állatvédelemről. A kóbor állatokért a háziállatokat tartó, szaporító, felelőtlen állattartó ember tehető felelőssé.
Bundakabát, szőrgallér újra – újra divatba kerül az állatok szőrének viselete. Civilizált, felelős ember tudja, hogy a szőr azé, aki abban született. A bundakabátok elkészítéséhez állatok tucatjainak kell kínhalállal pusztulniuk, jóérzésű ember nem öl meg bundáért állatot.
Laborállatokból a világon évente több tízmilliót használnak fel, hogy hadászati, szépészeti, gyógyászati kísérleteket folytassanak az ember kényelme és hatalma érdekében. A kísérleti állatok kérdésköre eléggé bonyolult. Felvetődik a kérdés, hogy joga van-e az embernek (mint csúcsragadozónak) más fajú élőlényeket felhasználni arra a célra, hogy saját maga túlélését segítse? Emberi szemszögből a válasz egyértelmű: igen. Ha az állatok beszélni tudnának, biztos másként gondolkodnának a feláldozásukról. Magyarországon szépészeti célból az állatkísérlet tilos, ettől függetlenül számos olyan kozmetikum a boltokból megvásárolható, mely állatokon tesztelt, hiszen az állatkísérleteket sok esetben távol-keleten végzik el.
A vadászvilág nem térfa! Míg a régmúlt korokban a vadászat révén létfenntartást folytattak az akkori családfők, később sok helyen a vadászat a nemesek joga volt. Ma az összkomfort korában a vadászat a vadászati közösségek által az állatfajok egyedszámainak fenntartására és úri sportra terjed ki. Évente sok tízezer vadászat során százezernyi természetben élő szárnyast, vaddisznót, őzet, nyulat ejtenek el, az állatok húsa ínyenc ételekként kerülnek az asztalokra. Legtöbb vadászlövés sportból durran. Az illegális vadászatok, az orrvadászatok száma is jelentős, ami Magyarországon bűncselekmény.
Tömegesen hizlalt húsvilág és hipermarketek
A gazdasági állatokat többnyire iparszerűen tenyésztik, hizlalják. Az állateledelek esetenként antibiotikumokat, hormonokat is tartalmaznak. Az iparilag előállított húsállatok legtöbbször minden természetes ingertől hermetikusan elzárva, stresszel teli környezetben érik el a feldolgozási állapotukat. A tenyésztési helyről a vágóhídig jutás országon belüli és nemzetközi formában is sok esetben gyalázatos. Tehenek, sertések, juhok, szárnyasok szállítás közben gyakran megsérülnek, sok esetben egymást tapossák szét, csontjaikat törik. Az állatok feldolgozása gyakran ilyen előzmények után megy végbe, ezt az (élet)minőséget kapjuk vissza, mikor az étkezéshez vesszük meg az áruházakban az akciós árú húsokat.
Hobbiállatok, állatszeretet
Sok ember elmagányosodásának okaként fordul a hobbiállatok felé. A hobbicélból tartható társállatok köre évről évre bővül, hiszen nemcsak kutyát-macskát tarthatunk, hanem hüllők, halfélék, díszmadarak, pókok-rovarok, egyéb állatok megszámlálhatatlan faja és fajtája áll rendelkezésre legális-illegális formában. Mindez azért, hogy mi, emberek tarthassuk őket. Az állatok beszerzése egyéni úton, és állatkereskedések által is megvalósulhat. A kedvtelési állattartás a felelősségen kell, hogy alapuljon, a kedvencként tartott állatokat az állat egész életére számolva kellene hogy befogadjuk. Ezzel ellentétben sokan magukhoz vesznek házi kedvenceket, majd azokat megunják és utcára teszik őket, mely börtönnel is sújtható. Az állatok rossz tartása állatkínzási bűncselekménynek minősül.
Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársa szerint Október 4-én, az Állatok Világnapján, és az év egészében úgy kellene éljünk, hogy a természettel, környezetünkkel, az abban található más fajú élőlényekkel való kapcsolatkor megtaláljuk a humánus normát. Hozzuk létre az élet tiszteletén alapuló állattartást, egy magasabb szintű környezeti kultúrát. Se ember és állat, se ember és ember között ne a profitszerzés legyen a cselekvés legfőbb szempontja. A világunk jobbá alakításához a környezetünk kapcsán elsőre a gondolkodásmódunkat, majd utána a cselekedeteinket, vásárlói szokásainkat kell helyre rakni.
