A rovat kizárólagos támogatója

Egyre kifinomultabb módon mossák zöldre magukat a vállalatok – vagyis magukat zöldebbnek, környezettudatosabbnak tüntetik fel, mint amik valójában –, figyelmeztet a Planet Tracker friss jelentése. A zöldre mosást (greenwashing) a görög mitológiából ismert kígyószerű vízi szörnyeteghez, a hidrához hasonlítja a jelentés, amelynek ha levágják egy fejét, kettő nő helyette. Ugyanígy,  ha egy zöldre mosási módszert sikerül visszaszorítani, helyette lesz két új, kifinomultabb stratégia. A Planet Tracker friss jelentése szerint a vállalatok egyre kifinomultabb módon mossák zöldre magukat: a megtévesztő címkézéstől kezdve a környezet- és klímavédelmi célok csúsztatásáig és elhallgatásig számos taktikával igyekeznek félrevezetni a fogyasztókat, aláásva a klímacélokat és károsítva azokat a cégeket, amelyek tényleg cselekedni szeretnének.

Az olajóriások, mint a BP, Shell, ExxonMobil, és TotalEnergies, előszeretettel hárítják át a felelősséget a vásárlókra és nagyítják fel a tiszta technológiákba irányuló befektetéseiket, hogy jobb színben tüntessék fel magukat; míg a legnagyobb műanyaghulladék-termelők, mint a PepsiCo és a Coca-Cola inkább kifogásokat keresnek, minthogy érdemben kezelnék a probléma gyökerét. 2021-ben az EU által vizsgált esetek közel felében találtak olyan „zöld” állításokat termékeken, amelyek túlzóak, hamisak vagy félrevezetőek voltak, ezért az Európai Bizottság új irányelvében szigorúbb előírások alkalmazását tervezi. Megfelelő tájékozódással kikerülhetők ezek a csapdák, ezért érdemes résen lenni.

Először az 1980-as években a szállodaiparban figyelték meg ezt a gyakorlatot, és azóta csak még összetettebbé vált. Mára már ugyanis megjelent a vállalatoknak egy új generációja, amely tényleg hatékony lépéseket kíván tenni a környezet érdekében, ezért nem lehet minden zöld kampányt egyből félrevezetőnek bélyegezni – a kérdés inkább az, hogy vajon milyen mértékben felelnek meg a valóságnak a zöld ígéretek.

Az elmúlt években a környezettudatos vásárlók számának növekedésével a zöldként reklámozott termékek is egyre gyarapodnak, és hazánkban is egyre több hiteles ökominősítés nélküli termék van a polcokon. Az EU 2021-es felmérése szerint azonban a vizsgált esetek közel felében találtak olyan „zöld” állításokat termékeken, amelyek túlzóak, hamisak vagy félrevezetőek voltak, ezért tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak lettek volna minősíthetők.

A hatfejű vízszörny (Forrás: Planet Tracker)

A zöldre festés mind a fogyasztók, mind a valóban környezetbarát cégek szempontjából káros jelenség, mivel a megtévesztés sérti a vásárlók jogait, a pénz pedig nem azokhoz folyik, akik valóban erőfeszítéseket tesznek a környezetért, sőt, ők kerülnek versenyhátrányba. Íme a víziszörny hat feje, avagy a vállalatok legújabb zöldre mosási útmutatója:

1. Zöld-tömörülés (greencrowding), avagy bújj el a tömegben

A zöld-tömörülés azt takarja, amikor egy cég (vagy kormány) csatlakozik egy sokszor hangzatos nevű csoporthoz, és elbújva a tömegben a zöld politikákat leglassabban alkalmazó sebességével mozog, ezzel magát a csoportot is lassítva.

A Planet Tracker példaként a műanyaghulladék felszámolásáért küzdő Alliance to End Plastic Waste (AEPW) nevű szövetséget hozza. A 65 vállalatot tömörítő AEPW tagjainak sora az olajóriásoktól kezdve (ExxonMobil, Shell), a műanyagcsomagolást gyártó cégeken (Sealed Air) át egészen az élelmiszeripari multikig (PepsiCo) terjed. A 20 legnagyobb egyszer használatos műanyag-gyártó közül nyolc az AEPW része.

A tagok többsége az Amerikai Kémiai Tanács (ACC) tagja is, ami az elmúlt években azért lobbizott, hogy gyengítse az ENSZ műanyagszennyezésről szóló globális megállapodását. Mind az AEPW, mind az ACC a műanyag újrahasznosítására összpontosít, ahelyett, hogy a probléma gyökerénél, a gyártásnál kezelné azt. Ráadásul az AEPW újrahasznosításra vonatkozó célkitűzései elhanyagolhatók a globális műanyagszennyezési probléma méretéhez képest, és még ezeket sem teljesíti. Beszédes az is, hogy működésük első 3 évében 56%-kal csökkent a tagok által nyújtott átlagos finanszírozás.

Ez egy különösen „okos” stratégia, mivel a csoporthoz kötődő nagy számok – legyen szó akár az aláírók számáról, akár a finanszírozás összegéről – természetszerűleg vonzzák a befektetőket és a médiát. Műanyag Őfelsége a vádlottak padján – műanyagipar és éghajlatváltozás

2. Zöld-reflektorfény (greenlighting), avagy hangsúlyozd a zöld törekvéseidet

A zöld-reflektorfény egy olyan kommunikációs stratégia, ami révén a vállalat működésének vagy termékeinek egy különösen zöld jellemzőjére irányítják a fókuszt, akár reklámok formájában. Ezzel a taktikával igyekeznek elterelni a figyelmet a vállalat máshol kifejtett környezetkárosító tevékenységeiről.

Ez különösen gyakori az autóiparban, ahol a gyártók az elektromos modellek előnyeit hangoztatják, miközben azok sokszor a gyártásuk csak nagyon kis részét teszik ki. Például a Toyota esetében a nulla kibocsátású járművek az összes eladás mindössze 0,2%-át tette ki 2021-ben – a világ 10 legnagyobb autógyártója közül ez a legalacsonyabb arány –, mégis a kommunikációs kampányuk hangos „a nettó nullán túl”, „a jövő elektromos” és ehhez hasonló szlogenektől.

A TotalEnergies olajipari nagyvállalat is nemrég ezen taktika miatt került a figyelem középpontjába. Környezetvédő csoportok ugyanis rámutattak, hogy klímabarát befektetéseik egyoldalú hangoztatása félrevezető, mivel azok igencsak eltörpülnek az olajba és gázba fektetett összeg mellett, ráadásul a társaság 2050-ig több fosszilis tüzelőt tervez kitermelni, mint ami reálisan elérhetővé tenné nettó nulla célkitűzéseiket. Végül pert is indítottak a társaság ellen, mert az megsértette a megtévesztő gyakorlatok tilalmáról szóló uniós irányelvet.

3. Zöld-hárítás (greenshifting), avagy told másra a felelősséget

A zöld-hárítás az, amikor a vállalatok azt sugallják, hogy a fogyasztó a hibás, és rájuk hárítják a felelősséget.

Ennek egy kitűnő példája a brit olajóriás, a BP, 2019-es „Ismerd meg a szénlábnyomod” kampánya. Az olajcég egy szén-dioxid-kalkulátort tett fel oldalára, és megkérte az embereket, hogy osszák meg egyéni kibocsátás-csökkentési céljaikat. Ugyanebben az évben a BP milliókat költött az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiáról és „tisztább” földgázról szóló reklámkampányára. Mindeközben a valóságban éves kiadásainak több mint 96%-a akkoriban még olajra és gázra irányult.

A fosszilis tüzelőkből fakadó kibocsátások a klímaváltozás fő okozói, így az ezek gyorsütemű kivezetése ellen ható bármilyen taktikázás alapjaiban ássa alá a klímacélokat és vonja kétségbe a többi erőfeszítést.

A fosszilis tüzelő cégek azonban évtizedek óta folyamatosan ellenállást tanúsítanak a tiszta energiára való átállással szemben, annak ellenére, hogy már a ’70-es években jól ismerték az éghajlatváltozás veszélyeit. Az ExxonMobilkommunikációs nyelvezetének tanulmányozásából kiderült, hogy a vállalat a „fogyasztókra”, a „keresletre” és az „energiahatékonyságra” összpontosított, ezzel burkoltan másokra tolva a felelősséget.

4. Zöld-címkézés (greenlabelling), avagy címkézd zöldre, bármit is jelentsen az

A zöld-címkézés egy olyan gyakorlat, ahol a marketingesek valamit zöldnek vagy fenntarthatónak neveznek, de jobban megvizsgálva kiderül, hogy az félrevezető vagy alaptalan.

Ennek jegyében a termékeket zöld csomagolásban árulják, növényi szimbólumokkal „zöldítik ki” vagy esetleg megtévesztő megfogalmazást használnak, amik a fogyasztóban a környezettudatosság benyomását keltik. Más esetekben megalapozatlan állításokat tesznek vagy sugallnak a címkéken, illetve reklámokban. Az Unilever tulajdonában levő Persil mosószer márka hirdetését tavaly pontosan ezért tiltották be az Egyesült Királyságban. Ebben egy új növényi alapú folteltávolító készítményt reklámoztak újrahasznosított palackba csomagolva, azzal az üzenettel, hogy „Csak egy bolygónk van – Ideje jobbra váltani.” A hatóság úgy ítélte meg, hogy a cég nem tudta alátámasztani környezetvédelmi állításait, vagyis, hogy az új termék fenntarthatóbb lenne, mint az előző.

Ez az egyik legelterjedtebb taktika, és a hitelesség igazolása csak egyre bonyolultabbá válik a címkék és igazoló szervek egyre növekvő száma miatt. Több mint 200 környezetvédelmi címke működik az EU-ban, és több mint 450 aktív világszerte. Csak a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozóan több mint 80 széles körben használt tanúsítási rendszer létezik. A leggyakrabban használt kifejezések közé tartozik például a „bio”, „természetes”, „zöld” és „környezetbarát”, azonban ezek gyakran rosszul definiáltak.

Zöld címkék Planet Tracker

5. Zöldre öblítés (greenrinsing), avagy a zöld céljaid legyenek kényelmesek
A zöldöblítés azt jelenti, hogy a vállalat rendszeresen megváltoztatja ESG-céljait, mielőtt azokat elérné. (Az ESG olyan szabványok összessége, amelyek mérik egy vállalkozás társadalomra, környezetre gyakorolt hatását, valamint átláthatóságát és elszámoltathatóságát.)

A világ legnagyobb műanyag-szennyezőinél, a Coca-Cola és a PepsiCo esetében jól megfigyelhető ez a taktika: az elmúlt 5 évben előbbi kétszer, utóbbi háromszor változtatta meg az újrahasznosításra vonatkozó célkitűzéseit, és kockázatok hosszú sorát azonosították be, amik meggátolhatják őket azok elérésében. Amikor vállalatok nem teljesítik, csökkentik vagy későbbre tolják ezeket a környezetvédelmi célokat, az mindig felveti a gyanút, hogy valóban megpróbálják-e elérni ezeket, vagy egyszerűen csak marketingfogásként használják őket.

Hasonló a helyzet a cégek nettó nulla kibocsátási vállalásaival is, ahol a célok újratervezése mellett gyakran kreatív könyveléssel is igyekeznek trükközni a nagykibocsátók. Legutóbb a profit oltárán feláldozott klímacélok ügye kevert nagy port a BP háza táján.
Klímasemlegességi célok: valódi cselekvés helyett inkább trükközés zajlik

6. Zöld-elhallgatás (greenhushing), avagy ne verd nagy dobra
A zöld-elhallgatás arra utal, amikor a vállalat szándékosan eltitkolja, vagy csak minimális információt ad fenntarthatósági tevékenységeiről, hogy így elkerülje a tüzetesebb ellenőrzést.

Ezek a cégek igyekeznek elbújni a „csendes lelkiismeretesség” leple alatt, mondván a jó harcot vívják anélkül, hogy ezt nagy dobra vernék. Ezzel a ködösítéssel viszont azt a benyomást kelthetik, hogy zöldebbek, mint amilyenek.  Bár elsőre ez ártalmatlannak tűnhet, ez az egyik legszofisztikáltabb zöldre mosási taktika.

Az elmúlt hónapokban ennek alkalmazásával vádoltak meg az óriás vagyonkezelő cégeket, mint a BlackRock, a HSBC és az Amundi. Ezek a cégek ugyanis számos, kizárólag fenntartható eszközökbe fektetett alapot minősítettek át alacsonyabb kategóriába, amelyben ugyan figyelembe kell venni a környezeti, illetve társadalmi tényezőket a befektetésnél, de nem szükséges a fenntarthatósági faktort beépíteniük és arról jelenteniük.  A HSBC szerint ezt azért tették, hogy meg tudjanak felelni a 2023 elején életbe lépő szigorúbb uniós szabályozási normáknak, de ezzel nem változtak meg az alapok céljai vagy azok szabályai. A Planet Tracker azonban úgy véli, hogy ez egy potenciális kiskapu a szigorúbb ellenőrzés elkerülésére.

Persze vannak olyan helyzetek, amikor az őszintén környezettudatos vállalatok döntenek úgy, hogy nem szolgáltatnak (elég) információt a fenntarthatósági törekvéseikről, pl. amikor a kisebb cégeknek nincs elegendő forrásuk a szükséges adatok gyűjtésére vagy a sokszor igen költséges auditálásra és minősítésre.

Mit tehetsz, hogy ne ess áldozatul?

Érdemes tisztába kerülni a leggyakoribb zöldre mosási taktikákkal, és vásárláskor mindig ellenőrizni a termékek tanúsítványait, címkéit, amiben segítségül szolgálhat például a Tudatos Vásárlók adatbázisa.

Egy fontos ökölszabály, ha egy óriás multinacionális vállalat azt állítja, hogy környezetbarát, mindig érdemes közelebbről megvizsgálni az állításait. Ezek a vállalatok ugyanis a rendelkezésükre álló pénz, munkaerő és befolyás miatt kiváltságos helyzetben vannak ahhoz, hogy még többet tegyenek a klíma- és környezetrombolás megfékezéséért, de jelenleg még gyakran visszaélnek helyzetükkel, és a hangzatos ígéretek ellenére csak csepp a tengerben az, amit valójában tesznek.

A szabályozó hatóságok és a kormányok is kezdenek egyre komolyabban foglalkozni a problémával. Az EU-ban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005-ös irányelvet, egy, az Európai Zöld Megállapodás jegyében készülő új irányelvvel fogják kiegészíteni, ami nagyobb rendet teremtene a definíciók terén, és szigorúbb előírásokat alkalmazna a megtévesztő állítások és gyakorlatok visszaszorítására. Maguk a fogyasztók is egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet zöldre mosó taktikákra, és perelik be a vállalatokat – sikeresen.

A cikk szerzője:  Lehoczky Annamária éghajlatkutató, szabadúszó környezeti szakújságíró és a Másfél fok állandó szerzője. Doktori (PhD) fokozatát az éghajlatváltozás kutatásában szerezte.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás