A rovat kizárólagos támogatója

A levegőszennyezés visszaszorítása érdekében sikerült egy komoly intézkedési tervet elkészíteni. A Miniszterelnökség az utolsó pillanatban szinte kiherélte az egészet. Sztornózták a lakossági energiahatékonysági intézkedések nagy részét.

A Miniszterelnökség lenullázta a tervezett szmogellenes intézkedések nagy részét, amin több hónapig dolgoztak minisztériumok szakpolitikusai, a légszennyezéssel foglalkozó szakmai és civil szervezetek – írja a Direkt36.

Egy kormányzati előkészítő dokumentum szerint hat hónapon át dolgozott öt minisztérium egy olyan terven, amely harcot indított volna a szmog ellen. Azzal a kormány is tisztában van, hogy milyen pusztító hatása van a szennyezett levegőnek, ezért is kezdtek munkába. A cikk szerint nagyon rossz a helyzet Magyarországon: 2016-ban 12 100 ember halt meg idő előtt a levegőben szálló finom por miatt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számításai szerint. Az EU-ban csak Bulgária és Lengyelország lakói veszítenek nálunk több évet az életükből a légszennyezés miatt, egész Európát nézve pedig csak néhány balkáni országban súlyosabb a helyzet, mint Magyarországon, ahol százezer lakosra évente 1322 elvesztett életév jut.

A készítők úgy számoltak, ha a célokat sikerülne elérni, akkor 2030-ra 5,4 hónappal nőne a várható élettartam Magyarországon és a légszennyezéshez köthető idő előtti halálozások száma több mint ötezerrel csökkenne. A Direkt36 több, a tervről szóló egyeztetéseken részt vevő forrástól úgy értesült, hogy a programot 2019 végén, az elfogadás előtti utolsó lépésnél a kormány gyakorlatilag lenullázta:

kihúzták belőle a konkrét eredménnyel kecsegtető vállalások legnagyobb részét.

A légszennyezés csökkentésére a kormány elkezdett kidolgozni egy programot, ennek a neve Országos Levegőterhelés-csökkentési Program (OLP). A terv megalkotására 2018. novemberben tárcaközi bizottság alakult, öt minisztérium képviselői négyszáz lehetséges intézkedést vizsgáltak meg, ezek közül választották ki a fűtésre, a közlekedésre, a mezőgazdaságra és a többire vonatkozó pontokat.

„A PM2,5 kibocsátás csökkentési cél eléréséhez a lakossági fűtésből származó kibocsátást kell csökkenteni” – rögzíti a tervezet szövege. Az öt minisztérium bevonásával írt tervezetről a készítők azt gondolhatták, hogy mindenki számára elfogadható javaslat, mert már egy állami intézmény oldalán is megjelent. Az OLP legfontosabb célja épp az volt, hogy az ország teljes erőbedobással ráálljon a fűtés korszerűsítésre és a lakóházak hőszigetelésére, valamint visszaszorítsa a szén- és fafűtést.

Az OLP első változata tavaly tavaszra készült el. Ez a változat tíz lakossági energiahatékonysági intézkedést tartalmazott, köztük a szociális tüzelőanyagok rendszerének környezetbaráttá tételét. Ez a gyakorlatban a lignit- és szénosztás megszüntetését jelentette volna. Szintén emiatt került volna bele a programba “egyes szilárd tüzelőanyagok lakossági használatának korlátozása, minőségi követelményeinek meghatározása”, és egy környezetbarát szociális bérlakásépítő program indítása is. Tervezték a családi házak rendszeres kéményfelülvizsgálatának újbóli bevezetését, fűtéskorszerűsítési programok támogatásának bővítését és épületek korszerűsítését hőszigeteléssel, nyílászáró-cserével és megújuló energiaforrások használatával.

A minisztériumok bemutatták a tervet környezetvédelemmel foglalkozó cégek és civil szervezetek képviselőinek is: az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) 2019. április 18-i ülését teljes egészében ennek szentelték. Ekkor a kormányt már szorította az idő, a hónap elejéig kellett volna elküldeni Brüsszelbe az elfogadott tervet, az OLP elkészítését ugyanis az Európai Bizottság írta elő minden tagállamnak, hogy rászorítsa őket a polgáraik egészségét védő lépésekre.

„Amit akkor bemutattak, az jó volt” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország által delegált OKT-tag. A Levegő Munkacsoportot vezető Lukács András úgy fogalmazott, hogy az OLP „helyes intézkedéseket tartalmazott”, bár több fontos intézkedést hiányolt belőle.

Ezután nyáron a társadalmi egyeztetés is lezajlott, őszre az OLP már csak a kormány jóváhagyására várt – és itt megbicsaklott a folyamat.

Direkt36 szerint a Miniszterelnökség utasította a terv felelőseit, húzzák ki a programból a lakossági energiahatékonysági intézkedések nagy részét, éppen azokat, amelyek igazán hatékonyan csökkentették volna a drámai porszennyezést. A tervezett intézkedések kihúzását nem tartották teljes titokban, például a Levegő Munkacsoport nevű civil szervezetnek is beszámoltak róla az Agrárminisztériumban tartott egyeztetésen.

Kockázatos és drága, de elkerülhetetlen

Az OLP kigyomlált változatát még nem fogadta el a kormány és a programot még továbbra sem hirdették ki. A Direkt36 a Miniszterelnökséget, a Miniszterelnöki Kabinetirodát és az Agrárminisztériumot is megkérdezte a program elakadásának okáról, de válasz egyik helyről sem érkezett.

A Direkt36-nak egy, a témát ismerő, névtelenséget kérő ITM-es forrás azt mondta, több oka is lehet a Miniszterelnökség akadékoskodásának. Az egyik, hogy a kihúzott intézkedések megvalósításához rendszerszintű változásokat kell keresztülvinni – például hosszú távon háztartások százezreit környezetbarát fűtési módok felé terelni. Más intézkedések – például a nullenergiás szociális bérlakások tömeges építése – nagyon drágák. Az eredeti terv megvalósítása pedig politikailag is kockázatos lett volna: a széntüzelés kivezetése például a legszegényebb rétegeket érintené érzékenyen, akiknek sokszor a túlélésük függ az önkormányzatok által biztosított szociális tüzelőtől.

Ráadásul az EU-s levegőminőségi elvárásoknak egyik tagállam sem tud maradéktalanul megfelelni. Rajtunk kívül még hét tagállam nem adta le mostanáig a saját levegőterhelés-csökkentési programját. Magyarország egy előzetes verziót azért elküldött Brüsszelbe, de a végleges, elfogadott programmal még adós. Miközben fogytán az EU türelme is: 2018-ban az Európai Bizottság pert indított Magyarország ellen, amiért több mint egy évtizede veszélyesen szennyezett a levegő Budapesten és a Sajó völgyében. Az EB célja a bírósági eljárásokkal az volt, hogy „megvédje az európai polgárokat a levegőszennyezéstől”.

Az OLP elkészítésének halogatásával Magyarország azt is kockáztatja, hogy másodszor is az Európai Unió Bíróságára kerül a mulasztás miatt. Az OLP-t már tavaly áprilisban el kellett volna küldeni Brüsszelbe az Európai Bizottsághoz, majd hozzákezdeni a program megvalósításához. A Bizottság eddig nem tett lépéseket a csúszás miatt, de ha úgy dönt, hogy nem vár tovább, akkor nem az általában szokásos kötelezettségszegési eljárás indul ellenünk, hanem az ügy egyből a bírósághoz kerül – erősítette meg a Direkt36 információját Lehóczki Balázs, az Európai Unió Bíróságának egyik szóvivője. Ez pedig azt jelentené, hogy a magyar államnak bírságot kell fizetni a kormány késlekedése miatt.


Vajon mennyire komoly Orbán kényszer zöldülése?

„A kormány a környezetvédelmet kiemelt fontosságú ügynek tartja, viszont nem bürokrácianövelésben, hanem a bürokrácia csökkentésében gondolkodik” – így reagált a Miniszterelnökségi Sajtóiroda az Azonnali kérdésére, mely szerint fognak-e zöld ügyekkel foglalkozó minisztériumot felállítani. Ugyan a tárcát arról is kérdezte a lap, mi Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter személyes véleménye a kérdésről, arra már nem adtak választ. A lap azért érdeklődött ez ügyben, mert év eleji sajtótájékoztatóján Orbán Viktor arról is beszélt, hogy klíma- és környezetvédelmi akciótervet kell kidolgozni. Ennek ellenére a válaszból úgy tűnik, minisztériumi rangot azért nem kívánnak adni az ügynek. Részletek >>>
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek