Hiába adják Európa egyik legalacsonyabb árán a gázt és az áramot nálunk, ha a fizetések is alacsonyak. Kétszer annyit költ a fizetéséből rezsire egy magyar háztartás, mint egy osztrák.
Egészen addig nagyon olcsónak tűnik a magyarországi gáz és áram, amíg nem az emberek fizetéséhez viszonyítjuk. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal friss adataiból – melyet a HVG nézett meg – kiderül: euróba átszámítva az árakat a kontinens fővárosai közül csak Belgrádban olcsóbb a gáz, mint Budapesten, az áram pedig Vilniusban, Szófiában és Belgrádban kerül kevesebbe, mint a magyar fővárosban.
Igazán rosszul akkor jön ki Magyarország az összehasonlításból, ha nem csak az árakat vesszük számításba, hanem a fizetéseket is. A vásárlóerő-paritáson számolva ugyanis az áram ára az európai középmezőnyben van (29 vizsgált fővárosból pont a középső, a 15. helyen). A gáz árában jóval jobb a helyzet, ott még vásárlóerő-paritáson is a negyedik legalacsonyabb a budapesti adat.
A MEKH azt is modellezte, hogy egy átlagos háztartás a bevételének mekkora részét költi a rezsire. A példájukban egy olyan háztartással számoltak, amelyben mindkét felnőtt keres, és 2200 kWh áramot, illetve 10 ezer kWh-nyi földgázt használnak. Huszonöt megvizsgált város közül Budapest a tizedik legdrágább, itt a háztartás jövedelmének 4,3 százaléka megy el a gáz- és az áramszámla kifizetésére. Pozsonyban és Prágában egy kicsit rosszabb ennél a helyzet, míg a bécsi családok kevesebb, mint feleakkora részét költik a fizetésüknek rezsire, mint a budapestiek.
Brüsszelben olcsóbb a gáz, mint Budapesten
A legrosszabbul egy ilyen összehasonlításban a szófiai, a bukaresti és a vilniusi lakosok állnak, míg arányaiban a legkevesebbet az amszterdamiak, a londoniak és a luxembourgiak költik a rezsire.
A rezsicsökkentés az egyik legnagyobb kamu
A rezsicsökkentés az elmúlt nyolc év egyik legnagyobb szemfényvesztése, a magyar emberek átvágása – mondta korábban Holoda Attila, a 2010-es Orbán-kormány volt energiaügyi helyettes államtitkára.
A szakértő szerint a rezsicsökkentés:
— veszteséget okozott a magyar háztartásoknak,
— nem a rászorulókat segítette, mindenkit ugyanúgy támogatott,
— áremelkedéshez vezetett (például a pékek energiaszámlája megnőtt, amit ráterheltek a kenyér árára),
— nem ösztönözte a lakosságot energiahatékony beruházásokra,
— erre hivatkozva lehetett kiszorítani vagy államosítani a külföldi energiacégeket.
