Hirdetés

Umma gumma, húsevő növény, óriásteknős, ászkarák, tengeri sárkány és társaik. New Yorkban bemutatták az elmúlt évben felfedezett tíz legérdekesebb, legkülönlegesebb új faj listáját, mellyel az állat- és növényfajok különlegességére, illetve a rájuk leselkedő veszélyekre kívánják felhívni a figyelmet.

A New York-i Környezetvédelmi és Erdészeti Állami Egyetem 2008 óta minden évben megnevezi a tíz legizgalmasabb, újonnan felfedezett fajt, a listával az állat- és növényvilág gazdagságára és a kihalás sok fajt fenyegető veszélyére kívánják felhívni a figyelmet. Idén 18 ezer faj közül választották ki a legkülönlegesebbeket.

A lista első helyére a harmatfűfélék közé tartozó húsevő növény, a Drosera magnifica került. Ez az első, Facebook-fotók révén felfedezett faj: a Brazíliában honos növényre a szakértők először a közösségi oldal képein figyeltek fel. A rovarokkal táplálkozó növény emellett egy másik rekordot is felállított: a 200 ismert harmatfűféle közül 123 centiméterével a legnagyobb faj. Mivel kizárólag egyetlen, 1500 méter magas hegyen nő, veszélyeztetett.

A legizgalmasabb új fajok listáján szerepel a Chelonoidis donfaustoi óriásteknősfaj is, melyről az elmúlt évben derült ki, hogy a korábban vélttel ellentétben külön fajt képez és még 250 példány él belőle az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigeteken.
 

A 2015-ben felfedezett Chelonoidis donfaustoi óriásteknősfaj. (Fotó: AFP)

A mélytengeri csápos halak közé tartozó, barnás színű, átlátszó, alig öt centiméteres Lasiognathus dinema kuszán elálló bajszával és fogával, fehér hátúszójával a legcsúfabb állatok címét is kiérdemelve került fel a listára.

Az apró Phytotelmatrichis osopaddington bogarat Peruban fedezték fel, nevét sárgás színezete és mintázata miatt a gyerekkönyvekből ismert Paddington mackóról kapta.

Szintén különleges névvel látták el az afrikai Gabonban felfedezett szitakötőfajt. Az Umma Gummát a Pink Floyd azonos című albumáról nevezték el, a brit kifejezés jelentése: szex.

Kihalt fajok is felkerültek a listára: az ember elődjének tartott Homo naledi fosszíliáit Dél-Afrikában találták meg, egyelőre nem tudni, mikor élhetett. A Pliobates cataloniae majomfaj maradványaira Spanyolországban bukkantak, vélhetően 11,6 millió éve élt a területen. 
 

Johannesburg, 2015. szeptember 10. 2014. szeptember 13-i felvétel egy Homo naledi csontvázról a johannesburgi Witwatersrand Egyetemen. Tudósok szerint a dél-afrikai Naledi-barlangban talált előemberi maradványokban az emberi családfa egy új ágát fedezték fel, amelyet a lelőhely alapján Homo naledinek neveztek el. (MTI/EPA/John Hawks)
 
2014. szeptember 13-i felvétel egy Homo naledi csontvázról a johannesburgi Witwatersrand Egyetemen. (MTI/EPA/John Hawks) 
A kilenc milliméteres Iuiuniscus iuiuensis az egyetlen ászkarákfaj, mely bár vak, apró védőbarlangot épít magának a sárba. Brazíliában fedezték fel.

Ausztrália nyugati partjainál bukkantak rá a különösen színpompás, vörös és rózsaszín csíkos, 24 centiméteres, Phyllopteryx dewysea nevet kapott rubint tengeri sárkányra.

Majdhogynem elment a tudomány egy fafaj mellett, holott eléggé szem előtt volt: csupán az elmúlt évben fedezték fel a Sirdavidia solannonát, amely közvetlenül Gabon egyik fő útvonala mellett, jól átvizsgált nemzeti parkban áll. A virágzó fa csaknem hat méteres.

A kutatók becslései szerint még mindig további tízmillió állat- és növényfaj – tehát a jelenleg ismert ötszöröse – várhat világszerte felfedezésre.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás