A rovat kizárólagos támogatója

A Liget Zrt azt állítja, hogy a tervezett Magyar Nemzeti Galéria kisebb lesz, mint a Petőfi Csarnok. Amikor az 5500 nagyobb, mint a 9000. Bardóczi Sándor tájépítész kontra Városliget Zrt.

A Liget Budapest projektnek köszönhetően ez év decemberében elkezdődik a Petőfi Csarnok épületének bontása. A parkot elcsúfító, romos „PeCsa” lebontásával az egykori Hungexpo épületek után egy újabb olyan létesítmény tűnik el a Városligetből, amely a park évtizedes elhanyagoltságát szimbolizálta. A Városliget átfogó megújításának köszönhetően a Petőfi Csarnok helyén épül majd fel a korszerű, minden 21. századi látogatói és szakmai igényt kielégítő Új Nemzeti Galéria, amely a nemzetközi építészeti tervpályázaton nyertes világhírű, japán SANAA építésziroda tervei alapján valósul majd meg. Az új múzeum építésének munkálatai jövő év második felében kezdődnek el és az épület 2019-ben kerül átadásra-írta tegnap a Városliget Zrt. közleményében.

Egy hete jelent meg  a 11 trükk amit a Városliget Ingatlanfejlesztő ZRT alkalmaz a Liget Projektnél c. cikk. Íme ebből a 10.  A „széplátvány trükk”: ne mutass be kész terveket, amiket szakmai alapon szét lehet boncolni, rá lehet mutatni mekkora kárt okoz, csak látványterveket, melyeket aztán rendszeresen módosítasz, megszüntetve az objektív valóságot. A látványterv körülbelül annyira felel meg a valóságnak, amennyire egy photoshoppolt címlaplány az igazinak.


Bardóczi Sándor tájépítész FB oldalán osztotta meg aggályait: Tegnap sajtóbejárás volt a Petőfi Csarnokban, ahol elhangzott két kozmetikázott adat. Ezeket az adatokat a sajtó jelentős része kritika nélkül leközölte. A Liget Zrt azt állítja, hogy a tervezett Magyar Nemzeti Galéria kisebb lesz, mint a Petőfi Csarnok. Most nem megyek bele abba, hogy milyen borzasztóan elhibázott lépés volt anno az Iparcsarnokot, majd a BNV-t, végül a Pecsát a Városligetbe telepíteni, amire az egyetlen logikus parkrehabilitációs válasz a bontás és a nagyrét visszaállítása lenne. Inkább csak az újabb trükközésről beszélnék.

Ami ahhoz hasonlít, mintha lenne nekem egy kis 55 m2-es disznóólam, de tartozna hozzá egy fedetlen lebetonozott kifutó, meg egy ganédomb, és így az már 110 m2-t foglalna el a kertemből. Erre hivatkozva pedig azt próbálnám beadni egy építéshatóságnak (no meg a szomszédoknak), hogy a helyébe épített négy szint magas, 90 m2 alapterületű, alápincézett társasház valójában kisebb, mint az elbontott disznóól volt a kifutóval és a ganékupaccal.

A PeCsa alapterülete 5500 m2, magassága 12 m.
A történelmi közpark nagyrétjének helyére építendő Galéria nettó alapterülete 9000 m2, párkánymagassága 25 m lesz,
alatta pedig több szintben alápincézett. A 2,5-szer nagyobb épületről szemrebbenés nélkül állítják, hogy kisebb lesz az elődjénél, mert gyorsan beleszámolták a nyitott bolhapiac és az összes környező burkolat alapterületét is, így kaptak 5500 m2 helyett 11000-et.

Hab a tortán, hogy a Sanaa által tervezett épület ma már egyáltalán nem hasonlít ahhoz a pályázati blöffhöz, amellyel megnyerték a pályázatot. Eltűnt a pagoda, bedobozolódtak a légies üveghomlokzatok. Kevesebb blöff, kevesebb költészet, több brutalitás, továbbra is elhallgatott tömegarányok köszönnek vissza az egyetlen közreadott új látványtervről.


Kisebb helyet foglal majd el a Városligetben a felépítendő Új Nemzeti Galéria mint az elbontandó Petőfi Csarnok

A romos állapotú Petőfi Csarnok elbontása és a helyére épülő Új Nemzeti Galéria kapcsán Bardóczi Sándor tájépítész az épületek alapterülete kapcsán néhány figyelemre méltó, de a valóságot nem mindig fedő megjegyzést tett közzé. Mivel ezeket megállapításokat néhány sajtóorgánum tényként jelentette meg, így a Városliget Zrt. szükségesnek látja az alábbiak közlését:

A Liget Budapest Projekt örömmel konstatálja, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos vita hosszú idő után végre szakmai mederbe került. Ez még akkor is örvendetes, ha egyes szakértők olyan kijelentéseket tulajdonítanak a Városliget Zrt-nek, amelyeket az sohasem állított – nevezetesen azt, hogy az Új Nemzeti Galéria épülete kisebb lenne a Petőfi Csarnoknál –  s aztán ezen általuk kreált állítást „kreatívan” és vehemensen cáfolják.
A Városliget Zrt. azt a tényt közölte, hogy az új épület kisebb alapterületű lesz, így kevesebb zöldfelületet vesz el majd a parkból, mint jelenleg a Petőfi Csarnok és a hozzátartozó lebetonozott kültéri koncerthelyszín. Ugyanilyen fontos tény az is, hogy a park a Liget Budapest Projektnek köszönhetően minőségi változáson megy át: a tájépítész-szakértő érvelésében – sokatmondóan –  disznóólhoz hasonlított „PeCsa” helyén ugyanis egy nemzetközi építészeti tervpályázaton kiválasztott, világhírű japán építészek által megálmodott, minden 21. századi látogató és szakmai igénynek megfelelő modern múzeum áll majd rövidesen.

Csak emlékeztetőül érdemes megjegyezni, hogy a tájépítész szakma által támogatott, s a legkiválóbb magyar tervezőirodák részvételével lezajlott kertépítészeti pályázatnak köszönhetően a Városliget átfogó megújításának keretében a park zöldfelülete a mostani 60 százalékról 65 százalékra nő majd, a Liget ma mintegy harmadát borító betonfelületek rovására.  S fontos tény az is, hogy a Városliget tájépítészeti pályázatán nyertes, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő teljesítményű –  a Kopaszi-gát és a Várbazár tájépítészi munkáit is jegyző –  Garten Studio szakmai vezényletével a Városliget táj- és kertépítészeti  megújítására 15 milliárdot fordít majd a Liget Budapest projekt, amekkora összeget Magyarországon közpark építésére, vagy megújítására még soha sem költöttek.
Városliget Zrt.
2016. december 3.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek