A rovat kizárólagos támogatója

A szalakóták száma Európában jelentősen lecsökkent, a faj mára már több nyugat-európai országból kipusztult. A Kárpát-medencei állomány egyelőre stabil, így ennek védelme, megőrzése kifejezetten fontos a faj európai uniós jövőjét illetően. Egy védelmi program keretében az első 13 egyed kapott jeladót.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” című LIFE+ projekt keretében tizenhárom madarat láttak el jeladóval az elmúlt két hétben, a továbbiakban pedig a nyomkövetővel felszerelt madarak száma eléri a százat.

A hazánkban ilyen kis mérettartományban és ilyen működési elvvel eddig még nem alkalmazott, miniatűr jeladók segítségével a faj költőhely-használati és hosszú távú, Afrika Szaharától délre húzódó területeire irányuló vonulási szokásairól kaphatunk pontos adatokat. Az akció külön érdekessége, hogy a madarak mozgását a lakosság is nyomon követheti az interneten keresztül.
A Kárpát-medence szalakóta-állományának vonulási útvonalai és telelőterületei szinte egyáltalán nem ismertek. A hagyományos madárgyűrűzés segítségével az elmúlt több mint száz évben alig néhány visszafogási adatot sikerült csak gyűjteni, így a madarakat a vonulás és a telelés során fenyegető veszélyforrásokról sincs elegendő információ.

szalakóta PTT adóvalszalakóta PTT adóval
A szalakóták évente mindössze négy hónapot töltenek Európában, idejük nagyobb részét a tavaszi és őszi vonulás, illetve az afrikai telelés teszi ki. A hosszú, évente oda-vissza akár tizenötezer kilométeres út során sok nehézséget kell leküzdeniük, az illegális vadászat, a pihenő- és telelőhelyek leromlása, a táplálékhiány, a klímaváltozás rengeteg madár pusztulását okozza. A vonulási útvonalak pontosabb ismerete segítheti a különböző veszélyeztető tényezők csökkentését, hiszen a már ismert pihenő- és telelőhelyek védelme könnyebben biztosítható a helyi BirdLife (a madárvédelem nemzetközi szervezete, amiben hazánkat az MME képviseli) partnerek és kormányok közreműködésével.

A vonulási útvonalak és telelőterületek pontos megismerése mellett fontos a költőterületek használatának részletes ismerete is. Ezek az információk létfontosságúak a leromlott, nem megfelelően kezelt élőhelyek természetközeli állapotának visszaállításában.

A LIFE+ projekt során három élőhelytípusnál kerül sor ilyen demonstratív szalakótabarát élőhely-rekonstrukciós beavatkozásra:

—  a füves élőhelyek és az ártéri erdők helyreállításának bemutatása az Alsó-Tisza-völgy Különleges Madárvédelmi Területen;
—  a fás legelőké pedig a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi Területen valósul meg.

A két kutatási akcióban különböző típusú műholdas jeladókat kell használnunk. A klasszikus PTT adók nem csak a tartózkodási pont koordinátáit kapják a műholdakról, de az információt is az Argos műholdrendszeren keresztül küldik el a kutatóknak (ellentétben a GPS-GSM adókkal, amik a földfelszíni mobiltelefon-hálózaton keresztül kommunikálnak). Ezek a készülékek 1-2 km pontossággal állapítják meg a jeladót viselő madár elhelyezkedését a Föld bármely pontján, ami bőven elegendő a vonulási útvonal megrajzolásához. A 2014-2020 között zajló szalakótavédelmi LIFE+ projektben Magyarországon harminc, Romániában pedig tíz öreg madárra kerül ilyen jeladó. Az elmúlt két hétben öt magyar madár már meg is kapta az adóját.

szalakóta GPS loggerrel szalakóta GPS loggerrel 
A szalakóták költőterület-használatának vizsgálatához a PTT jeladókénál sokkal nagyobb pontosságra van szükség. Ezért ezen a kutatási területen olyan GPS loggereket alkalmazunk, melyek a műholdas pozíció meghatározásnak köszönhetően akár 3 m pontosságú adatokat szolgáltatnak. Ezek az adatrögzítők akár 30.000 pozícióadat tárolására is képesek, adójuk hatósugara azonban erősen korlátozott. A tárolt adatok egy speciális vevőegység segítségével csak körülbelül 200 m-es távolságból tölthetőek le. Ez azt jelenti, hogy az azonnali adatgyűjtés szinte folyamatos terepi jelenlétet igényel a költési időszakban. A tavaszi visszaérkezést követően pedig a madarat a vevőegység és egy antenna segítségével újra meg kell találni a potenciális költőhelyén, hogy a vonulás és telelés során az eszköz által eltárolt információkat le lehessen tölteni. A program során Magyarországon 60 szalakóta kap majd ilyen speciális adatrögzítőt.

A madarak egészségének védelme érdekében egyik jeladótípus (ezek napenergiával működnek) sem lehet nehezebb a testsúly 3-5 százalékánál. A szalakóták testsúlya átlagosan 130-180 gramm között mozog, a vonuláskutatásban használt Argos rendszerű PTT jeladó mindössze 4,5 grammot, az élőhelypreferencia-vizsgálat során használt GPS logger pedig 5,5 grammot nyom, így egyik készülék sem zavarja a madarakat mindennapi életükben.
Háttér anyagok a LIFE+ projekt akcióiról >>>

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek