A rovat kizárólagos támogatója

A forró holland nyarak egyvalamiben biztos nem emlékeztetnek az otthoni élményeinkre: nem kínoznak éjjel a szúnyogok, nem szállnak be a legyek, nem zümmögnek méhecskék és az autó szélvédőjéről sem kell szinte semmilyen döglött rovarmaradványt lemosni. Tulajdonképpen örülhetnénk is ennek a kényelemnek, de hosszú távon természetesen semmi jót nem jelent, hogy Hollandiában a rovarok nagy része teljesen kipusztult.

A vészharangot már évek óta kongatják a természetvédelmi szakemberek, de leginkább az a sokkoló kutatási eredmény rázta fel a szakmát, amit 2017 őszén a németországi felmérések alapján publikáltak. A német határnál lévő Venlohoz közeli természetvédelmi területeken az 1989-2016 közötti repülő rovarállomány 75%-kal csökkent. Ez azt jelenti, hogy Hollandiában, az intenzív mezőgazdaság (és rovarirtás) élenjáró országában ennél csak rosszabb lehet a helyzet. A 2018-as hollandiai eredmények specifikáltabb, és nagyon hasonló eredményeket mutattak az elmúlt 25 évre vonatkozóan. A leginkább veszélyeztetett nappali lepkék és álkérészek teszik ki annak a 68%-os csökkenésnek a tekintélyes részét, amit a veszélyeztetett rovarfajokon belül mértek. Az európai átlag 30% körül volt a vizsgált időszakbak. A hollandiai extrém csökkenés az intenzív mezőgazdasággal, illetve a visszaszorult természetvédelmi területekkel magyarázhatók, ugyanis itt a helyhiány miatt a mezőgazdasági vegyszerhasználat káros hatása sokkal könnyebben gyűrűzik át a védett területekre is.

Aki még emlékszik a környezetismeret órákra, biztosan tudja, mi az a tápláléklánc, esetleg hogy mely rovarok porozzák be a növényeinket, és hogy néhány idegesítő bogár eltűnése az egész ökoszisztémára, a természet teljes egészére hatással van: ha ma nem zümmögnek a rovarok, holnap nem csiripelnek a madarak sem.

Ahogy ismerjük a hollandokat, a döbbenetes hírek hatására nem szoktak ölbe tett kézzel ülni. Amennyire sokáig hajlamosak kivárni, olyan gyorsan lépnek akcióba, amikor a makacs tények mégis szembejönnek. A jól szervezett Hollandiát jellemzi, hogy az igazgatás több szintjén, azaz országosan, településenként, magánakciók és kis közösségek önkéntes programjai szinjén is számos új kezdeményezés vált máris népszerűvé.

5 csillagos rovar szálló

 

A Deltaplan Biodiversiteit országos programjában például nem a gonosz gazdák, a ravasz bankok és a tehetetlen áldozatok szembenállására, hanem mindannyiuk együttműködésére látunk kitűnő példát, mely ambiciózus céljai évtizedes távlatra, 2030-ig szólnak. A cselekvési tervben a résztvevő nagy bankok kedvezményes kölcsöne, a gazdák aktív részvétele és az átvevőlánc minősítése is szerepelnek, így az élelmiszerboltok polcain környezetbarát, emellett a biodiverzitás szempontjából is hasznos termékekből válogathatunk majd.

Az egyes tartományokon belül is külön pályázati forrást biztosítanak azoknak az önkormányzatoknak és agrár vállalkozóknak, akik az utak mentén illetve a művelés alá vont területeken hajlandóak a méhek számára megfelelő élőhelyet biztosítani. Az alma, a körte, a cseresznye vagy a tökfélék mind-mind rovarok általi beporzás útján szaporodnak. A pályáztatásban a térségi természetvédelmi szervezetek is együttműködnek. Az észak-brabanti kiírás, a Brabantse Milieufederatie-vel karöltve például összesen 750.000 eurót különít el erre a célra.

A Natuurmonumenten nagyon sok tippel nyújt információt a lelkes amatőröknek, kertészkedőknek, de a kert- vagy balkonmentes háztartások is sokat segítenek, ha nem használnak hangyairtót, levéltetű permetet. A kicsit lustább kerttulajdonosok azok, akik egyben természetbarátabbak is: nem kell mindent tövig kaszálni, nem kell az elhullott ágacskákat összegereblyézni, kitakarítani, azaz minél többet hagyunk a természetnek, annál szívesebben hódítja vissza a magáét. Már az is jó, ha a kertben van egy kis sarok, ahol rendetlenség van: a csalánosban például sok lepkefaj szeret petézni. A beszerzett rovarhotelek (insectenhotel) környezetében legyenek jól virágporozó növények, de aki nem tart ilyen hotelt, az már egy leborított virágcserpényi trágyával is élethelyet biztosíthat a kis barátainak. Aki komolyabban gondolja a kertrendezést, az nemcsak a természettel, hanem az emberi környezettel is jót tehet. Nyakunkon a klímaváltozás, és ez azt jelenti, hogy nemcsak a hőséggel, hanem az extrém vízháztartási kérdésekkel is számolnunk kell, nem tévedés, még Hollandiában is. A városi csapadékvízelvezető hálózatokat is kevésbé terheljük, ha nem egy diszkrét betonplaccunk, hanem egy burjánzó kertünk van. Így esőzéskor nem a csatornahálózatra, hanem a talajba szivárog a vizünk, a tetőről lecsorgó esővizet összegyűjthetjük locsolási célból, és amikor jön a hőség, akkor a növények árnyékoló és párologtató hatása szintén aranyat ér.

Ha mégsem lenne lehetőségetek otthon kertészkedni, a Groei & Bloei („növekedjék és virágozzék”) tavasztól nyár végéig kínál nagyon chill családi programokat, és ezek olykor több feltöltődést kínálnak, mint egy agyonzsúfolt, pörgős hétvége. Sok városban van ilyen, és néhány lelkes kertészkedőtől kezdve a magárusokig, területtulajdonosokig mindenféle szervezője van a programoknak. A méhecskebarát településeken (például Dordrecht, Gorinchem, Papendrecht és Sliedrecht) az önkormányzat külön gondoskodik arról, hogy a kijelölt területeken erre a célra külön virágmezőt létesítsenek, és a vetéstől a virágszedésig családi kirándulásokat lehet rászervezni, a bevételekből pedig elképesztően sokrétűen lehet támogatni a helyi közösségeket.

A tavaly nyári dordrechti hétvégenkénti virágszedésnek óriási sikere volt, és az ott élők apraja-nagyja jár jól vele: a gazdák, akik csatlakoznak a területeikkel a virágszedéshez, a magkereskedők, a virágszedők, akik az 5 eurós, fantasztikusan színes csokrokkal azt támogatják, hogy jövőre is legyen ugyanilyen élményben részük, a gyerekek, akiknek nem kell otthon unatkozniuk, és nem utolsósorban a lepkék és a méhecskék…

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek