A rovat kizárólagos támogatója

A világ óceánjainak csak nagyjából 2%-a áll védelem alatt – ezen belül a nemzetközi vizek kevesebb mint 1%-a – és jelentős hányaduk továbbra is feltáratlan. A műanyagok valamennyi óceáni medencébe behatoltak, és ismeretlen módon szennyezik az élelmiszerláncot.

A tengerek életére vonatkozó új adatok lehetővé teszik, hogy a tudósok beazonosítsák bolygónk legtávolabbi részein az óceánok néhány, ökológiai és biológiai szempontból leginkább jelentős területét. A Biodiverzitás Konvenciója Partnereinek XI. hyderabadi (India) konferenciája ezek védelmére szólítja fel a nemzetközi közösséget. Most először fordul elő, hogy a világ óceánjait, beleértve a nemzetközi vizeket, alapos tudományos megfigyelés tárgyává teszik, s számba veszik számos veszélyeztetett faj, például a tonhal, a cápák, teknősök és bálnák elterjedésére, migrációs útvonalaira és reprodukciós, fészekrakási és utódnevelési helyszíneire vonatkozó új ismereteket. Az új adatok gyűjtését és feldolgozását az IUCN társszervezete, az Óceánok Globális Biodiverzitás Kezdeményezése (Global Ocean Biodiversity Initiative) végezte.

„Ezek közül a fontos területek közül számos kívül esik a nemzeti törvényhozáson és így vagy nem foglalkoznak vele, vagy gyengén védik.” – mondta Kristina Gjerde, az IUCN tengerügyi tanácsadója. „Rá kell irányítanunk a kormányok figyelmét ezekre a távoli helyekre.”
A szakértők a Délnyugat Óceánia, a Földközi- tenger, a Karib- tenger és a Közép-Atlanti térségében több mint 120 olyan „forró pontot” azonosítottak be, amelyek most a Biodiverzitás Konvenciója jóváhagyására várnak. Erre azért van szükség, hogy a nemzetközi közösségre nyomást lehessen gyakorolni ezeknek a területeknek az elismerésére és védelmére. Az IUCN szerint a területekkel kapcsolatos új tudást fel kell használniuk a tengereken folyó tevékenységeket irányítóknak, hogy a nemzetközi törvényekkel összhangban megóvják a nemzeti határokon kívül fekvő területeket. „Arra kérjük a Konvenciót, hogy hagyja jóvá a javasolt EBSA-kat és szólítsa fel a nemzetközi közösséget ezek védelmére – az óceánjaink érdekében és azoknak a szolgálatoknak az érdekében, amelyeket az óceánok tesznek az emberiségnek” – mondja Patricio Bernal, az Óceánok Globális Biodiverzitás Kezdeményezésének IUCN koordinátora. „Ha ezt elmulasztjuk, azt kockáztatjuk, hogy gazdag tengeri életet veszítünk el, mielőtt egyáltalán megismerhetnénk.”

Az óceánok a föld életfenntartó rendszerének meghatározó elemét jelentik, és becslések szerint a föld biodiverzitása 80%-ának adnak otthont, az apró fitoplanktonoktól egészen a kék bálnákig, amelyek a bolygó legnagyobb méretű teremtményei. Oxigént, élelmet és vizet adnak nekünk, és szabályozzák bolygónk klímáját. Miközben biodiverzitásukat fenntarthatatlan emberi tevékenység, klímaváltozás és az óceánok elsavasodása veszélyezteti, a világ óceánjainak csak nagyjából 2%-a áll védelem alatt – ezen belül a nemzetközi vizek kevesebb mint 1%-a – és jelentős hányaduk továbbra is feltáratlan. Az említett területeken a tudósok többek között felmérték a biológiai sokféleséget, és az ott élő ritka fajok számát. Azt is megvizsgálták, hogy mennyire fontosak ezek a helyek a veszélyeztetett fajok fennmaradása szempontjából és mennyire veszélyezteti őket a klímaváltozás és az emberi tevékenység, beleértve a környezetszennyezést és az illegális vagy rosszul szabályozott halászatot.

mélytengeri rákmélytengeri rák

„A szabályozatlan halászat felelős a cápák tömeges pusztulásáért, ami drámai változásokat okozhat az egész tengeri környezetben.” – mondja Kristina Gjerde. „A műanyagok valamennyi óceáni medencébe behatoltak, és ismeretlen módon szennyezik az élelmiszerláncot. Az olyan új keletű tevékenységek, mint a mélytengeri bányászat, azzal fenyegetnek, hogy egyelőre elképzelhetetlen mértékben iparosítják a tenger mélyét.”

Az egyik érintett terület, a Sargasso tenger, az Atlanti óceán csomópontjaként szolgál. Az itt élő, közismert lebegő Sargassum hínár egyedülálló menedéket biztosít sok olyan fajnak, amelyek közül néhány, mint például a férjehordó hal csak itt fordul elő. A Sargasso tengerben mintegy harminc különféle bálna-, delfin- és kardorrú delfinfaj szaporodik vagy él, illetve vándorol keresztül rajta, de előfordulnak itt a tonhal, a teknős, a cápa, a rája, valamint az európai és az amerikai angolna különböző fajai.

Az új nyomkövető technológiáknak köszönhetően a kutatóknak sikerült megfigyelniük számos faj, közöttük például az orvhalászat és a véletlen kifogás által veszélyeztetett Csendes-óceáni bőrhátú teknősök, migrációs útvonalát. Az erőteljesebb védelem biztosíthatná az IUCN Veszélyeztetett Fajok Vörös Listáján „különösen veszélyeztetett” besorolással szereplő fajnak a fennmaradását. Az új adatokat szakértők nemzetközi együttműködése eredményezte, amiről a Biodiverzitás Konvenciója Partnereinek X. Konferenciáján döntöttek, s a Konvenció tudományos testülete 2012. májusában foglalkozott vele.

Kapcsolódó anyagok:

Főemlősök veszélyben

Világszerte egyre több madárfaj hal ki

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás