A rovat kizárólagos támogatója

Román parlamenti bizottság látogat a jövő héten Verespatakra, a civilek tegnap este ismét tüntetéssel hívták fel a képviselők figyelmét a tervezett aranybánya környezetvédelmi veszélyeire. Illés: Jó jelek látszanak Verespatak ügyében.

Több ezren tüntettek tegnap este Bukarestben a verespataki ciántechnológiás bányaprojekt ellen. Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint a tüntetők élőláncot vontak a parlamentnek és az alkotmánybíróságnak otthont adó Köztársasági Palota épülete köré.

"Mentsük meg együtt Verespatakot" – állt a tiltakozók transzparensein. A tüntetők a ciántechnológia romboló környezetvédelmi hatásait hangsúlyozták, és azt, hogy a tervezett bányaprojekt családok százainak kitelepítésével járna.  A román kormány augusztus végén terjesztette a parlament elé a verespataki ciántechnológiás aranybánya-projektről szóló törvénytervezetet, de később vita támadt a kormányzó Szociálliberális Szövetségben (USL), miután Crin Antonescu, a liberálisok elnöke a tervezet ellen foglalt állást, a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök viszont támogatja a beruházást. Végül az USL parlamenti különbizottság felállításáról határozott, amit el is fogadott a parlament.

A különbizottság tagjai jövő héten szerdán és csütörtökön Verespatakra látogatnak, ahol találkoznak a beruházást támogató bányászokkal és a projektet ellenző civil szervezetekkel is.

A kanadai többségi tőkével és 20 százaléknyi román állami részesedéssel létrehozott Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) 15 éve vár hatósági engedélyre, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb külszíni aranybányáját, ahol ciántechnológiás eljárással 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni. (MTI)

Illés: Jó jelek látszanak Verespatak ügyében

Még közel sem dőlt el, hogy a román politika végül nemet mond-e a verespataki cianidos aranykitermelésre. Ha azonban a bányászati engedélyt mégis kiadnák, a település kiürítésével emberek sokaságának életét tehetik tönkre, természeti értékeket semmisítenek meg. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár a Vasárnapi újságban azt mondta, a tervek szerint a bányászat tizenhét éven keresztül folyna. Később, a 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése után ott maradna az elkövetkezendő évtizedekre, évszázadokra tönkretett hatalmas terület, a Velencei-tó nagyságú cianidos zagytározóval, amely alulról nincs szigetelve, így ráadásul a tágabb környék ivóvízbázisát is veszélyezteti – tette hozzá.  Eközben senki nem tud rá garanciát adni, hogy mondjuk, 250 év múlva, nem fog átszakadni a hatalmas mennyiségű mérgezőanyagot visszatartó 220 méter magas gát. A garanciát az jelenthetné, hogy a kitermelés tizenhét éve alatt annyi pénzt kellene felhalmozni egy pénzügyi alapba, amely akár 250 évre is biztosítja a fenntartási költségeket, így azonban már nem érné meg kibányászni a verespataki aranyat – mondta az államtitkár.

Illés Zoltán szerint a Victor Ponta vezette román kormány felemás helyzetbe lavírozta magát azzal, hogy a miniszterelnök kijelentette, nem támogatja a bányanyitást, de előterjeszti az erre vonatkozó javaslatot a parlamentben. Most meg már arról van szó, hogy nem gyorsított eljárással tárgyalják az ügyet, ami az államtitkár szerint jó jel. Ez Illés Zoltán számára, mint mondta, azt jelenti, hogy a román parlament végül elutasítja a verespataki bánya megnyitását. Ehhez képest már teljesen mindegy, hogy gyorsan mondanak nemet vagy egy kicsit lassabban – tette hozzá.  Illés Zoltán egyúttal hangsúlyozta, a verespataki beruházás megállítása nem csak Magyarország érdeke, hanem Romániáé is, sőt, az egész emberiségé, „hogy ezen a helyen ne következzen be ez a természetpusztítás az aranyért ” – fogalmazott a környezetvédelemért felelős államtitkár.

Kapcsolódó anyagok:

Verespatakról vitázik az EP szakbizottsága

Ciánmentes Tisza vízgyűjtőt!

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek