A rovat kizárólagos támogatója

Ahogy 2018 augusztusában, úgy most is, a forró, száraz nyár eredményeként olyan helyzet állt elő, hogy az atomerőmű vélhetőleg nem tudja teljesíteni a környezetvédelmi engedélyben szereplő határértékeket, és csak mérési trükkökkel tudják a 30 C fok alatt tartani a vízhőmérsékleti adatokat.

Egy olyan időszakban, amikor karbantartás és műszaki leállás miatt amúgy is csak a blokkok fele üzemel, amúgy az éves csúcsfogyasztási időszakban, ezzel jelentős mértékű importra kényszerítve a magyar villamos-energia rendszert. Ez mindent elárul arról, hogy mennyire érdemes nagy arányban nukleáris energiára építeni az ország ellátását.

Az átlátszó mérése: Átlépte a határértéket a Duna hőmérséklete a paksi atomerőműnél

A hasonló időszakok a klímaváltozás fokozódásával csak egyre gyakoribbak lesznek, így egyre sűrűbben állnak majd elő olyan helyzetek, amikor a legnagyobb fogyasztási igény idején az atomerőmű(vek) nem fognak tudni megfelelően termelni. Franciaországban az elmúlt időszakban a hőség és az aszály eredményeképpen szintén kiesett az atomerőművi flotta fele, és az ország az Energiewende miatt sokat ostorozott Németországból kénytelen áramot importálni (ahol most már viszonylag stabilan a termelés fele megújulókból jön össze).

Ebben a helyzetben erőlteti a kormány a Paks2 beruházást, ami még további hőterhelést jelentene a Dunának, logikus módon tehát vagy hiába épül az erőmű, mert a kritikus időszakokban pont nem fog tudni termelni, vagy egyszerűen nem törődve a folyó ökoszisztémájával, szépen felfőzik a Dunát. Mi sem jellemzőbb, mint hogy Paks2 környezetvédelmi engedélykérelmében a hűtővíz hőterhelése kapcsán szelektíven kiválogatott történeti adatokkal dolgoztak, és ezek alapján számították ki, hogy “elfér” még Paks2 is a határértékek betartása mellett, egyáltalán nem kalkuláltak reális mértékben azzal, hogy a Duna vízhozama és várható hőmérséklete a klímaváltozás eredményeképpen változni, az előbbi csökkenni, az utóbbi nőni fog.

Már 2015-ben felhívtam erre a figyelmet:
“Durván csúsztatnak a várható dunai vízhozamokat és vízhőmérsékleteket illető feltételezések. Elsőre a hatástanulmány készítői megpróbálkoztak egy teljesen nevetséges, 1500 m3/s vízhozammal, mint referenciaértékkel számolni. De ez még az amúgy igen hajlékony hatóságnak is sok volt, és jelezték, hogy a melegvíz kibocsátás nyilván nem közepes vízhozamoknál okozhat gondot, hanem amikor kevés a víz a Dunában, és az alapból is meleg – mondjuk forró, aszályos nyári időszakokban. Hatóság előírta, hogy 950 m3/s vízhozamra is meg kell csinálni a hőterhelési modelleket (itt jegyzem meg, hogy a Duna legalacsonyabb vízállásai egyébként 750 m3 körül vannak).
A hiánypótlás formailag ennek eleget tett, a trükközést azonban itt sem tudták elfelejteni. Egyetlen év, 2014 adataiból indulnak ki, és ez alapján elhanyagolható valószínűséget adtak annak, hogy a Duna egyszerre alacsony vízhozamú és magas háttérhőmérsékletű legyen. Csakhogy ha visszanéztek volna legalább 30-40 évnyi adatsort, akkor ezt nem mondhatták volna ki, mivel ezek alapján évi több ilyen kritikus hét is előfordulhat, amikor várhatóan nem fogják tudni tartani a hőmérsékleti határértékeket. Ekkor vagy leállítják az erőművet – tovább rontva annak amúgy is rémisztően rossz megtérülését –, vagy túllépik a határértéket, befizetik a várhatóan nem túl acélos büntetést, oszt’ jónapot. Vajon melyiket fogják választani Önök szerint?

De még egy ilyen hosszabb adatsorra alapozott modell sem tükrözné a valóságot, mert számolnunk kell a klímaváltozás hatásaival – a csökkenő vízhozamokkal és a növekvő hőmérséklettel. 2015-ben az éghajlatváltozást teljesen figyelmen kívül hagyni már ők sem merték, az alkalmazott klímamodelljük azonban – hát, az, hogy hurráoptimista, az enyhe kifejezés.”

Világos, hogy az orosz atomenergia nem csak pénzügyi, geopolitikai vagy biztonsági szempontból rossz opció, de környezetileg és ellátásbiztonság oldaláról is téves irány. Erre a zsákutcára fordítottuk az elmúlt 12 évet, szélerőműtilalommal, napelemadóval és más idiotizmusokkal.
Ideje végre leszállni erről a döglött lóról – ahogy a Párbeszéd már egy évtizede mondja- írta Jávor Benedek volt EP képviselő FB oldalán.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek