Megfejtették a súlyosan veszélyeztetett szumátrai orrszarvú genomját – szólt a hír 2 hónapja. Kellemesebb lenne érkezőkről írni, az mindig ünnepélyes. A távozás, a búcsú drámai. Ez esetben kiváltképpen, hiszen egy hatalmas emlős tűnik el végérvényesen a környezetünkből, amelyről azt hittük örökké velünk marad.
Az, hogy mennyire tragikus esemény ez a bennszülöttek körében, kevéssé tudom megítélni. Mikor Mauritiuson jártam, a helyiekkel beszélgetve nyomát sem találtam az 1690-ben kipusztult dodó (Raphus cucullatus) sajnálatának, sőt az Indiából odatelepült, már ott született korosztály úgy gondolta, hogy mennyire méltánytalan velük szemben, hogy az egész világ a szigetük kapcsán erre a lehetetlenül ostoba, röpképtelen, pulykanagyságú óriásgalambra gondol. Mindez persze nem a félelem nélküli dodóról szól, akinek veszte a mérhetetlen bizalma volt a közeledő iránt, legyen az állat vagy bunkóval felé tartó európai tengerész.
Ma, mikor a hatodik fajkihalási hullámról beszélünk, bűnösként már egyértelműen csak magunkra mutogathatunk. Semmi sem elég nekünk. Elvesszük másoktól, megváltoztatjuk azt, ami nem a mi életterünk; nincs a többi élőlénynek előttünk semmiféle becsülete. Majd utólag sajnálkozunk kicsit, megszaggatjuk a kidobásra ítélt ruháinkat. Jelentkezik a géntechnológia, hogy ő – jó pénzért – majd feltámasztja az elsiratott élőlényt az örökítő anyagából.
És Téglásbodzás most ismét gyászban van – a Föld népei maguk elé merednek –, éppen a szumátrai orrszarvút (Dicerorhinus sumatrensis) siratják el. A gyászolóknak eddig semmi dolguk nem volt vele. A ma élő öt orrszarvúféle közül a legkisebb (fél-egytonnás), és Dél-Ázsia mocsárerdeiben él. A jelen idő használata már nem sokáig jogos. A számukat száz körülire becsülik. Vesztük az olajpálma ültetvények térhódítása (margarinra, szappanra és Nutellára szavaztak a fülsértően siratók), és a kínai orvoslás tapasztalata, amely tülkének őrleményét, mint afrodiziákumot igen sokra taksálja. A feketepiacon egy kilogramm orrszarvútülök 50-65 ezer amerikai dollárt ér. Nem egész fajunk szégyene ez a kéjsóvárság?
Szumátrai orrszarvú (Fotó: Willem v Strien)
Az 1980-as évek elején meglehetősen tudatlanul tenyésztési programot indítottak el a szumátrai orrszarvú megmentésére.
1984 és 1996 között negyven orrszarvút fogtak be. A program azonban gyorsan csődöt mondott. 1997-ben, az IUCN (International Union for Conservation of Nature – A Nemzetközi Természetmegőrzési Szövetség) bevallotta, hogy a negyven befogott példányból húsz már elpusztult. 2004-re már nyolc példányra csökkent a fogságban tartott szumátrai orrszarvúak száma. Ezekből hamarosan csak három maradt életben. Őket a cincinnati állatkertbe szállították. Ekkorra már nevet is adtak nekik. Emi – a faj Évája – öt vetélés után majdnem életet adott egy kis bikának, Ipuhnak, azonban a jelöltet születése előtt elvetélte. Párja úgyszintén Ipuh névre hallgatott, és Emi valamennyi borjának apja volt. A szakértők ekkorra rájöttek, hogy a nősténynek csak a hím jelenlétében van peteérése, és a vemhesség alatt kiegészítő progeszteronkezelés szükséges. A természetben ezt az állapotot a hímek kitartó udvarlása stimulálja. A tenyésztési korrekció után Emi egy bikának adott életet. Andalas 2001. szeptemberében látta meg a napvilágot, majd 2004-ben Suci (Áldott) tehénborjú is megszületett. 2007-ben Emi megellette harmadik bikaborját is Harapant. 2007-ben Andalast átszállították Szumátrára, hogy befogott egészséges tehenekkel párosodhasson. 2012-ben Andalas az Andatu névre hallgató bikaborjút nemzette. Anyja vadonban született tehén volt, melynek Ratu lett a neve. Akár – mindenféle blaszfémia nélkül – az Ószövetség egy lehetséges, rájuk méretezett változatában.
Korrigálni próbáltunk, de ennek is tragédia lett vége, a negyven orrszarvú után négy szaporulat. Ahogy minden területen, ma előtérbe tolakodik a kihaló állatfajok megsegítésére is jelentkezett a megváltó jelmezébe öltözött géntechnológia. Ipuh genomját hipp-hopp szekvenálták. Ebben az összefüggésben milyen megnyugtatóan hangzik. A tudomány most bejelentette, hogy megvan, a kezünkben (a komputerünkben) van Papa Ipuh genetikai kódja. Ha lesz időnk és kedvünk, akár kezdhetünk is vele valamit. Vadászok és etno-szexuálterapeuták tartsatok ki! Persze, ha klónozunk ehhez egy jó kis köderdőt, ahol *Ipuh klónozott sarja majd megszületik, és járva ezt a művilágot diadalmasan énekel és fütyül, hívja az ő *Ratuját. Feleim, szem nem maradhat szárazon.
A genomanalízis Ipuhját 1990-ben fogták be és 33 évet élt. Három utódot nemzett a Cincinatti Állatkertben. Emi 2009-ben pusztult el, Papa Ipuh 2013-ban pajzsmirigy-rák miatt követte. Elaltatták. Az ő genetikai maradékait a CREW CryoBioBank-ban helyezték letétbe. Önök szerint van számunkra feloldozás? Segít a megítélésünkön az üvegkalitkába zárt kitömött porhüvelye?
Darvas Béla professzor Tudománykövető c. sorozatának 21. része.
Kapcsolódó anyagok:
