A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: hvg.hu/zhvg

Miért baj, ha a klímaváltozás hatására csenkesz és árvalányhaj helyett döntően selyemkóró, bükkös helyett meg akác lesz Magyarországon? Miért kell, hogy minél pontosabban tudjuk, hogyan változik a növények szén-dioxid-megkötő képessége a változó időjárás hatására? Fülöpházán, az Ökológiai Kutatóközpont kísérleti terepén járt a HVG, ahol a klímaváltozás lehetséges hatásait modellezik az itt őshonos növényeken.

Egészen pontosan 40 fokot, júniusi melegrekordot mértek azon a meteorológiai mérőállomáson, amely az Ökológiai Kutatóközpont fülöpházi kísérleti terepén található. Fülöpháza a Kárpát-medence kellős közepén van, és tipikusan magyar táj: a legszárazabb, legmelegebb, legrosszabb vízgazdálkodású, félsivatagos terület, a télen leesett csapadékot a homokos talaj tárolni sem tudja.

2013-ban kezdték itt azt a klímaváltozás-kísérletet, amelynek során azt vizsgálják, hogyan hat a szélsőséges időjárás a növényekre. „A klímaváltozás egy lassú dolog: egyfelől 50-100 év múlva tapasztaljuk meg igazán, itt azonban, néhány négyzetméteren úgymond felgyorsítjuk, hogy megfigyelhessük a hatását” – magyarázza Kröel-Dulay György, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoport csoportvezetője.

A klímaváltozás tényében ma már tudományos konszenzus van. És bár azt nem érezzük igazán, hogy évtizedenként 0,1-0,2 fokkal nő az átlaghőmérséklet, azt annál is inkább, hogy a klímaváltozás az időjárási szélsőségek egyre gyakoribb és erősebb előfordulásával jár. A hosszabb távú változások mértékében azonban jelentős bizonytalanságok vannak. A meteorológusoknak nincs könnyű dolga, hiszen nem lehet tudni, hogyan fog a jövőben változni az emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás, és hogy ennek hatására hogyan változik meg a klíma. A kutató erre egy példát hoz: „miközben az utóbbi húsz évben az volt a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Magyarországon szárazabbá válnak a nyarak, a legfrisseb modelleredmények szerint ez nem biztos, hogy így lesz”.

Fülöpháza klímakutató állomás tábla 2018 kép: Sarkadi Péter greenfo

Pont a bizonytalanságok miatt Fülöpházán nem konkrét jövőbeli forgatókönyveket vizsgálnak, hanem megpróbálják lefedni a lehetséges jövőbeli változások széles tartományát, így a csapadék esetében öntözéssel nedvesebb, letakarással pedig szárazabb nyarakat is szimulálnak. De nem csak azt vizsgálják, hogy bírják a szárazságot a növények. A projektben számos kutató vesz részt, sok tudományterületet képviselve: van, aki azt vizsgálja, milyen növények szorulnak vissza vagy szaporodnak el, és hogy mennyi magot hoznak a változó időjárás közepette (ez ugye elengedhetetlen a szaporodás szempontjából), de van, aki a gombák vagy éppen a fonálférgek mennyiségét kutatja. Félóránként pedig egy műszer arról gyűjt adatot, hogy mennyi szén-dioxid távozik a talajból: ez a talajlégzés.

További részletek a zöld HVG-n >>>

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek