A rovat kizárólagos támogatója

Egy új törvényjavaslat sürgősségi eljárásban törölné el a magánkutak kötelező engedélyeztetését és gyakorlatilag megtiltaná a hatóságoknak azok ellenőrzését is. A hatásvizsgálat és szakszerű indoklás nélküli jogszabály-módosítást a zárószavazás előtti napon csempészték bele a vármegyék megnevezéseit rendező törvényjavaslatba. Az egyre súlyosbodó aszályokra tekintettel különösen felelőtlen a vízgazdálkodási törvény módosítása, mivel az az apadó vízkészleteink ellenőrizetlen, pazarló használatát ösztönözheti, továbbá veszélyezteti ivóvízbázisaink minőségét.A demokrácia és jogállamiság kereteit fúrja meg az eljárás

Miközben fél évszázada nem látott aszály pusztít, s a víziközmű-rendszer az összeomlás szélére került, a vízkészleteink minőségi és mennyiségi állapotát alapjaiban befolyásoló jogszabály-változtatás került a parlamenti döntéshozók asztalára. A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló T/559. számú törvényjavaslat lényegében a megyék elnevezésének módosításáról szólt, azonban a Törvényalkotási Bizottság ülésén az utolsó pillanatban érdemi módosítások is bekerültek a javaslatba. A vízgazdálkodásról szóló törvény kutak engedélyezéséről szóló módosítása a pótolhatatlan vízkészleteket fúrja meg, jelen eljárás pedig a demokrácia és a jogállamiság kereteit.

“A szakmai szervezetek, vízgazdálkodási szakemberek döbbenten fogadták a törvénymódosítás hírét, ami nem csak a kutak engedélyeztetését törölné el, hanem lényegében a hatósági ellenőrzéseket is megtiltaná. Semmilyen szakmai egyeztetésről nem tudunk, általánosságban elmondható, hogy a felszín alatti vizekkel foglalkozó vízügyi szakértők álláspontjával ellentétes a törvényjavaslat” – mondta Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője, aki maga is csak a Parlament weboldaláról értesült a jogszabály-változtatásról.

“Azt megszokhattuk, hogy a salátatörvények gyakran eltérnek tárgyuktól, de arra kevés példát találunk a magyar jogalkotásban, hogy egy tisztán technikai módosításokat tartalmazó törvényjavaslatba az utolsó pillanatban, a zárószavazás előtt egy nappal egy ilyen fontos és ennyire speciális tárgyú érdemi módosítást belecsempésszenek. Ráadásul a módosításhoz csatolt indoklás gyakorlatilag ellentétes a vízügyi és környezetügyi ágazatok álláspontjával” – tette hozzá a szakértő.

Háztartási vízigény kiszolgálása emberi fogyasztásra alkalmatlan vízből?

A kutak engedélyeztetésének lazítását egyszer már elkaszálta az Alkotmánybíróság. A testület döntését – többek között a Magyar Tudományos Akadémia álláspontját figyelembe véve – alapos indoklással támasztotta alá. Ennek ellenére egy későbbi törvényalkotással a mezőgazdasági vízkivételt biztosító kutak engedélyeztetését mégis eltörölték, s a többszöri ombudsmani figyelemfelhívás ellenére sem rendezték a vizek védelmét biztosító garanciákat. A mostani törvényjavaslat – hasonlóan a mezőgazdasági kutakról szóló jogszabályhoz – látszólag foglalkozik környezetvédelmi kérdésekkel: elviekben csak a köznyelvben talajvíznek nevezett első vízzáró rétegig teszi lehetővé az engedélyhez nem kötött kútlétesítést és előírja, hogy csak úgynevezett kockázatmentesként meghatározott területen lehetnek ilyen kutak. Mennyiségi korlátozást is rendelnek a kútlétesítéshez: kizárólag a háztartási vízigény kielégítését fedező vizet lehet kiemelni a felszín alól. A dolog szépséghibája azonban, hogy a törvény ezzel együtt kifejezetten kizárja annak a lehetőségét, hogy a hatóság ellenőrizze a kutakat és a vízhasználatot. Ezzel lényegében teljesen kontrollálatlanná válik a kútlétesítés és a vízkészletek kiaknázása.

“Magyarországon már szinte mindenhol alkalmatlan emberi fogyasztásra a talajvíz. A magánkutakat a Nemzeti Népegészségügyi Központ súlyos közegészségügyi kockázatnak tekinti. A főként csecsemőket és kisgyermekeket veszélyeztető nitrátszennyezés, a növényvédő szerek és a fekális eredetű bakteriális szennyezések jelentős kockázatokat rejtenek magukban, így a jogszabály betűit betartva létesített kutak háztartási vízhasználatra aligha lesznek alkalmasak” – hangsúlyozta Dedák Dalma.

aszály a Kiskunságban kép: Samu Andrea / WWF

Elszennyezzük ivóvizünket, elszennyezzük a jövőnket

A szakszerűtlenül létesített kutak jelentős veszélyt jelentenek a felszín alatti vizek minőségére is. Talán elsőre népszerű bürokráciacsökkentésnek, pénztárcakímélő intézkedésnek tűnhet a kutak engedélyeztetésének eltörlése, csakhogy elég egyetlen felelőtlen kúthasználó és máris kész a baj: a kutakba bekerülő szennyezőanyagok több ezer ember ivóvízbázisát tehetik tönkre.

“Hiába írjuk bele egy jogszabályba, hogy vannak kockázatmentes területek és vízzáró rétegek, ez önámítás, a valóság másként működik. A modern hidrogeológia összefüggő felszíni és felszín alatti vízrendszerekben gondolkodik, nem pedig szeparált vízrétegekben. Már most is tapasztalható, hogy a talajvízből származó szennyezések egyre mélyebb vízrétegekbe jutnak le. Az előző nemzedékek elszennyezték a talajvizünket, most mi szennyezzük el a jövő generációk ivóvízkészleteit. Nincs technológia arra, hogy újból ihatóvá tegyük ezeket a vizeket” – magyarázta a szakértő.

Felgyorsítjuk Magyarország kiszáradását, sivatagot csinálunk a homokhátságokból

Az ország számos területén, különösen a Duna-Tisza-közi Homokhátságon és a Nyírségben a talajvízszint jelentős csökkenése mutatható ki. Ennek összetett okai vannak, amelyek között a klímaváltozás szerepe csak egy a sok közül. Különösen nagy problémát jelent a túlzott felszín alatti vízkivétel – részben települési vízhasználati, részben mezőgazdasági célra engedélyezett vagy illegális kutakból -, de a kiszáradásban szerepet játszik a vízfolyások medermélyülése, a folyamatos vízelvezetés, a termőhelyi adottságokhoz nem illeszkedő területhasználat is.

“Mivel a talajvízszint süllyed, a mezőgazdasági területek is tovább száradnak, így egyre több illegális kút létesül, amiből egyre több vizet szivattyúznak ki, s ez fokozza a vízszintsüllyedést, szárazodást, ami újabb vízkivételt generál és ez így megy tovább… Ehhez jön hozzá a klímaváltozás, és most az, hogy a magánkutakból bárki ellenőrizhetetlen mennyiségű vizet fog kivenni. Mivel a mostani törvénymódosítás megtiltja, hogy a hatóságok hivatalból vizsgálják a vízkivételt, ez minden bizonnyal a vízkészletek visszaélésszerű használatát fogja ösztönözni, ami méltánytalan vízmegosztást fog eredményezni a társadalom körében, valamint a jelen és jövő generációk között” – mondta Dedák Dalma.

A megoldást máshol kellene keresni

Magyarország már most is súlyos vízgazdálkodási problémákkal küzd: rég nem látott aszályok pusztítanak, a víziközmű-hálózat lényegében az összeomlás szélén áll, mindennaposak az olyan hírek, hogy települések, kisgyermekes családok maradnak víz nélkül.

“A kútlétesítés megkönnyítése csak szociális alapú finanszírozással, közművesítetlen területen támogatható. Ahelyett, hogy a vízkivételt ösztönözzük és a vízelvezetést finanszírozzuk, most mindenekelőtt a vízmegtartó megoldásokat kellene támogatni és az illegális kutakat felszámolni. A hirtelen lezúduló csapadék beszivárogtatása a talajba, s a felszín alá ma már létkérdés. Ez a kedvezőtlen adottságú szántók füves területté alakításával, illetve talajkímélő gazdálkodással lenne elérhető. Hasonlóan fontos lenne haladéktalanul hozzákezdeni az összeomlás szélén álló víziközmű-hálózatok korszerűsítéséhez, illetve továbbfejlesztéséhez, hogy a közművesítetlen szegregátumokba is eljusson a vezetékes víz” – zárta gondolatait Dedák Dalma.

Hazánk lakosságának 95%-a használ vezetékes vizet, amelynek 95%-a felszín alatti vízből származik. Az elavultsága miatt pazarló közműrendszer fejlesztése drága, de megéri: a hálózat biztonságos, ellenőrzött, kiváló minőségű vizet tudna biztosítani a magyar lakosság számára.

A kútlétesítés jelenlegi szabályai közérthetően összefoglalva>>>

 

 

Kapcsolódó anyagok:

Újabb könnyítés jöhet a kerti kutak engedélyezésében!

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek