A rovat kizárólagos támogatója

Jane Goodall vadon élő csimpánzokról szóló, az 1960-as évek kezdetén készült forradalmi tanulmányai ellent mondtak a tudományos világ állatokról és nőkről alkotott képének. Ez a történet soha nem évül el, számos film, még több könyv és számtalan újságcikk kedvelt témája volt már. A világhírű főemlőskutató múltidéző filmje mától az amerikai mozikban.

Ezért olyan meglepő, hogy a Brett Morgen által rendezett és Philip Glass zenéjével 2017-ben készült ‘Jane’ még mindig tud valami újat mutatni Goodall életéről. A film több, mint 100 órányi, azelőtt soha be nem mutatott olyan felvételt használ fel, amelyek az 1960-as évek elején készültek a tanzániai Gombe Nemzeti Parkban, ahol Goodall kutatómunkájának legfontosabb éveit töltötte. Nem gondoltam volna, hogy még egy dokumentum film valaha is újat tudna mutatni nekem" – mondta Goodall a riporterek egy csoportjának a film október 9-i bemutatója alkalmából tartott média kerek-asztal beszélgetésen. "Ez a film bármely más rólam készült filmnél hatásosabban repít vissza a múltba".

Csimpánzok a vadonba

Goodall vadon élő csimpánzokról készült tanulmányai forradalmasították a tudósok főemlősökről alkotott elképzeléseit, főleg annak megmutatásával, hogy ezek az állatok mennyiben hasonlóak az emberekhez. Megfigyelései arról, ahogy a csimpánzok nádat használnak, hogy a földbuckákból rovarokat húzzanak ki, elsőként bizonyították, hogy a majmok eszközöket használnak. Ahhoz, hogy Goodall tanulmányozhassa az állatokat, először olyannyira el kellett nyernie a bizalmukat, hogy végül párbeszédet folytathasson velük és hogy a csimpánz csoport szívesen fogadja a jelenlétét.

Jane Goodall és az általa Szürkeszakáll Dávid-nak nevezett csimpánz. Ő volt az első, aki legyőzte a Jane-től való félelmét. National Geographic Creative/Hugo van Lawick

Az újonnan bemutatott felvétel Goodall magányát ragadja meg a kelet-afrikai dzsungelben. A film kiemeli, hogy több, mint öt hónapig tartott, hogy egyáltalán elég közel jusson a csimpánzokhoz ahhoz, hogy figyelhesse őket és ne fussanak el tőle. Későbbi felvételek Goodall csimpánzokkal való kapcsolatának előre haladását mutatják be, például azt, amikor a csimpánzok óvatosan megközelítik az ülő Jane-t és elveszik a banánt, amit a földre tett. Az állatok etetése néhány hímet arra ösztönzött, hogy további élelem után kutatva betörjenek Goodall táborába. (Egy etető felállításával ez a probléma aztán elhárult. ) És vannak persze sokkal későbbi felvételek is arról, ahogy Goodall fizikailag is érintkezésbe lép a csimpánzokkal – kurkássza, csiklandozza őket és érzelmeket mutat ki feléjük.

A filmben Goodall életének legnagyszerűbb időszakaként írja le ezeket az éveket, mivel teljesen elmerült a felfedezés élményében. A 16mm-es filmet digitálisan felújították és az akkoriban vetített filmhíradókhoz képest hihetetlenül élénk és fényes. A vállalat közlése szerint "50 évig feküdt a National Geographic archívumában".

Hugo van Lawick-et, akit a film a kor legjobb vadvilág filmeseként és fotósaként jelenít meg, a National Geographic Society küldte Goodall-hoz egy általa elnyert támogatás részeként. A Gombe-ban együtt töltött idő alatt a fotós és emberi alanya lassan egymásba szerettek, összeházasodtak és fiuk született.

 

Jane Goodall megpuszilja kisfiát, Grub-ot, a tanzániai Gombe Parkban. Fotó: Jane Goodall Institute/Hugo van Lawick

Viszontagságok

A film ugyancsak bepillantást enged a Gombe Kutató Központ egyik legsötétebb időszakába. Miután Goodall Tanzániát elhagyva csatlakozott a férjéhez, hogy a Serengeti-n készítsenek filmeket, az afrikai csimpánzok több csoportja emberekről átterjedt gyermekbénulással fertőződött meg (bár nem feltétlen a Goodall táborában állomásozó tudósok révén). A betegség a csimpánzok számos csoportját tizedelte meg, beleértve azt a csoportot is, amelynek tanulmányozásával Goodall a legtöbb időt töltötte. Sok állat elpusztult és legalább egyet a kutatók altattak el. A felvétel megrázó.

Jane Goodall és Flint, a kölyök csimpánz, a tanzániai Gombe-ban. Flint volt a Goodall érkezése után született első csimpánz. Flint révén Goodall megfigyelhette a majmok szülői viselkedését. Fotó: National Geographic Creative/Hugo van Lawick

Goodall határozottan állítja, hogy a járvány nem az ő állomáshelyének közelében tört ki, de onnantól kezdve megtiltotta, hogy a tudósok és az állatok fizikailag érintkezzenek. A National Geographic közlése szerint az esemény megváltoztatta a tudósok vadon élő állatokkal, különösen a főemlősökkel végzett kutatásainak módját. De az ebben a hónapban tartott újságíró kerek-asztal során tartott interjúban Goodall rámutatott, hogy még mindig működik a csimpánz kutató központ a Gombe-ban, és hogy a vadon élő főemlősök viselkedésének kutatása más módon, de tovább folyik. "Az állatok viselkedésének ez a területe szerintem még soha nem volt ennyire izgalmas, hiszen a tudománynak végül el kell ismernie, hogy mi is részei vagyunk a csodálatos állatvilágnak és nemcsak nekünk van személyiségünk és elménk és nemcsak mi fejezünk ki érzelmeket" – mondta Goodall. "Most nemcsak a csimpánzok, a delfinek és az elefántok intelligenciáját ismerhetjük meg, hanem a madarakét – elképesztő az érdeklődés a madarak intelligenciájával kapcsolatban, – továbbá a polipokét és a rovarokét is. Nemrég megtudtuk, hogy a fák feromonokkal és a gyökerek alatt a talajban élő mikrogombák segítségével kommunikálnak. Nagyon izgalmas időszak ez a terület iránt érdeklődő fiataloknak.

Az élmény megosztása

A 100 órás felvétel átválogatása a dokumentumfilmes Brett Morgen feladata volt, akinek korábbi filmjeiben a zenész Kurt Cobain, a Rolling Stones együttes, a film producer Robert Evans és O.J. Simpson portréit dolgozta fel. Nem úgy tűnik, hogy sok közük lenne Jane Goodall-hoz. De ahogy Morgen azt a riportereknek tartott kerek-asztal beszélgetésen is elmondta, a filmezésben nem igazán a téma részletei érdeklik, hanem inkább az, hogy "megnyissa magát a feldolgozott téma energiájának és hogy ezt az energiát palackozza be." Hozzátette, hogy bár azelőtt még soha be nem mutatott felvételek voltak a birtokában, nem kutatott új információ után Goodall-ról és a Gombe-ban töltött éveiről. Ehelyett azt akarta, hogy maga a felvétel "mondja el a történetet egy mozi formájában". A többi Goodall-ról készült dokumentum film valahogy nem érintette meg. "A filmek mindegyike elmesélte, mi történt a Gombe-ban." – mondta. "Egyik sem hagyta viszont, hogy részese legyek annak, ami ott történt." A film ugyanúgy az anyaságról is szól, és Morgen mély tiszteletét fejezte ki Goodall édesanyjának, Vanne-nek, aki önbizalmat adott Jane-nek ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyva a korszakban uralkodó féktelen szexizmust, kövesse az álmait. (Goodall a filmben is elmondja, hogy gyerekként úgy álmodozott, mintha férfi lenne, mivel az általa megtapasztalt világban a nők nem csináltak olyasmit, amit ő akart, mint például hogy Afrikába menjen és állatok között éljen.) Vanne eleinte el is kísérte lányát Afrikába a tudós első expedícióinak során. A filmben, Jane Goodall arról beszél, mennyire csodálja az egyik csimpánz, Flo anyai készségeit.
Megfigyelései fia megszületését követően még mélyebben érintették és ahogy a filmben elmondja, csak miután maga is anyává vált, tudta átfogóbban értelmezni azt az anyai viselkedést, amit a csimpánz csoportokban látott. Goodall szerint Morgennek a filmben a puszta történelmi feljegyzésen túlmenően az átélés élményét sikerült megteremtenie. "Nézés közben van egy amolyan itt és most érzés, úgy érzem, ott vagyok életem legjobb éveiben," – mondta a média kerek-asztalnál. "Sokkal több van benne a személyemről, a személyes életemről, mint az előző filmekben és a csimpánzokkal való kapcsolat annyira élethű. Nagyon megindító mindezt filmen látni. Azt hiszem, az emberek nem feltétlenül egy jobb Jane-t kapnak, de jobban megérthetik, ki is vagyok."

Calla Cofield írása a LiveScienceben jelent meg 2017. október 11-én. Fordította Franczen Bea Jane Goodall Intézet

A "Jane" október 20-i kezdettel kerül bemutatásra néhány kitüntetett- főleg amerikai moziban. A filmet 2018 telén a National Geographic TV csatorna is bemutatja.

Jane Goodall Magyarországon

Jane Goodall Magyarországon

Magyarországra látogatott dr. Jane Goodall! A 82 éves etológus és primatológus az egész életét a csimpánzok tanulmányozására és a környezetvédelemre tette fel. Számos kitüntetése mellett 2002 óta az ENSZ Békenagykövete.

Az OzoneTV 2016 június 9-i Egyenlítő c. műsorában Mészáros Enikő, a Jane Goodall Intézet elnöke mesél Goodall nem mindennapi élettörténetéről, valamint egy exkluzív video riportot is láthatnak a brit főemlőskutatóval. Goodall volt az első etológus, aki a csimpánzokat a saját, természetes környezetükben vizsgálta. Pályáján mentora, dr. Louis Leaky antropológus és paleontológus indította el, így 1960-ban elutazhatott Tanzániába, ahol közel 25 évig a Gombe Nemzeti Parkban élő csimpánzokat tanulmányozta.

Dr. Jane Goodall megfigyeléseinek eredményeként pedig újra kellett definiálni az emberek és állatok közötti viszonyt.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek