A rovat kizárólagos támogatója

Dr. Jane Goodall, a világhírű csimpánzkutató és természetvédő, a Brit Birodalom dámája, a Jane Goodall Intézet alapítója, az ENSZ békenagykövete nyilatkozata a COVID-19 vírusról: Vadállatpiacok és medve-epe farmok.

A világ még nem látott nehézségekkel néz szembe ma. E sorok írásakor a COVID-19 koronavírus világszerte már több mint 3 millió embert fertőzött meg és április 29-ig 218.386 ember halálát követelte. A legtöbb országban az emberek önkéntes karanténba vonultak (egyedül vagy családosan), távolságot tartanak és minimalizálták a kijárást otthonukból. Egyes vállalkozások teljesen leálltak, mások otthonról dolgozó munkaerővel folytatják működésüket, vannak akiket időlegesen elbocsátottak, és ezrek veszítették el állásukat világszerte. Tehát a gazdasági következmények már most katasztrofálisak.

Mindannyian követjük a híreket, és imádkozunk azért, hogy a vírus tetőzése után a karantén országról országra fokozatosan véget érjen. Kínában, ahonnan a járvány ered, ez már megtörtént a kormány szigorú intézkedéseinek köszönhetően. Reménykedünk, hogy hamarosan vakcinát is sikerül készíteni és fokozatosan visszaállhatunk a normális kerékvágásba. Azonban akkor sem felejthetjük el, min mentünk keresztül, és mindent meg kell tennünk azért, hogy még egy hasonló világjárványt elkerüljünk a jövőben.

A tragédia az, hogy régóta jósolták a zoonotikus (vagyis a COVID-19-hez hasonló, állatról emberre terjedő) betegségekkel foglalkozó kutatók egy, a mostanihoz hasonló világjárvány veszélyét. Szinte bizonyos, hogy a mostani járvány is így kezdődött Kínában, a vuhani halpiacon, ahol szárazföldi vadállatok húsát, csirkét és halat is árultak.

kínai húspiac Kép: Xiaolu Chu Getty Images

A zoonotikus betegség terjedése az állatpiacokon

Az efféle piacokon, ahol vadállatokat is árulnak, legtöbbször illegálisan, az állatokat általában összezsúfolva, kis ketrecekben tartják és helyben vágják le. Így az eladók és a vevők is megfertőződhetnek az állatok ürüléke, vizelete, vére, vagy egyéb testnedve által. Számos faj érintett, többek közt a cibetmacska, a tobzoska, a denevér, a nyestkutya vagy a kígyó. Ez a környezet alkalmas arra, hogy a vírus a vírushordozó állatról átugorjon az emberre. Egy másik zoonotikus betegség, a SARS vírus szintén egy vadállatpiacról származott, Guangdong-ból.

A legtöbb ilyen „vizes piac” Ázsiában nem különbözik az európai vagy amerikai termelői piacoktól. Ázsiában és a világ minden táján ezernyi piacon árulnak friss árut, zöldségfélét, háztáji állatok húsát, kedvező áron. Sokan részesítik előnyben a piaci vásárlást az abc-vel szemben.

Nem csak Kínában vannak vadállatpiacok, amelyek alkalmas környezetet biztosítanak a vírusoknak és egyéb kórokozóknak, hogy átlépjék a fajok közötti határt és állatokról az emberre terjedjenek. Sok ázsiai országban vannak ilyen piacok. Az afrikai bozóthús piacokon pedig, ahol élő és halott állatokat is árulnak a húsukért, a csimpánzvadászat, mészárlás és árusítás két ilyen, majomról emberre terjedő vírusfertőzéshez vezetett, ami a HIV-AIDS járványt okozta. Az ebola szintén egy zoonotikus járvány, amely állati hordozókról emberszabású majmokra, majd az emberre kerül át Afrika különböző részein.

 

Vadállat kereskedelem és a járvány terjedése

Egy másik aggodalomra okot adó terület a vadállatokkal és testrészeikkel való üzérkedés világszerte. Sajnos nagyon jövedelmező, több milliárd dolláros ágazattá vált, amelyet általában bűnszervezetek működtetnek. A vadállat kereskedelem nemcsak kegyetlen, de egyértelműen hozzájárul a fajok rémisztő mértékű kipusztulásához és olyan körülmények kialakulásához vezethet, amely táptalaja lehet a zoonotikus betegségek megjelenésének. A vadállatok, vagy testrészeik gyakran illegális exportálása révén egyik országból a másikba kerül a vírus is.

A háziállat kereskedelem, fiatal vadállatok, majmok, madarak, hüllők és más vadon élő állatok árusítása szintén aggasztó jelenség. Egy otthon tartott vadállat harapása vagy karmolása sokkal komolyabb bajt okozhat egy enyhe fertőzésnél.

Miután a COVID-19-et zoonotikus járványként ismerték el, a kínai hatóságok megtiltották a vadállatok árusítását és fogyasztását, a wuhani vadállat piacot bezárták és tilossá vált a vadállatok étkezési céllal történő tartása is.

Ázsiában és szerte a világon sok ezer helyen tartanak vadállatokat a húsukért, megélhetési céllal, vidéki környezetben. Mindaddig, míg ezek az emberek nem szereznek más megélhetési forrásokat, nem kapnak segítséget a kormányuktól, hogy változtassanak az életükön, elképzelhető, hogy ezek a tendenciák illegális útra terelődnek, amit még nehezebb lesz kezelni.

Világos tehát, hogy mekkora a jelentősége annak, hogy a vadállatokkal való kereskedelmet, fogyasztás céljából történő tartásukat és fogyasztásukat valóban végérvényesen betiltsák, az emberi egészség és újabb világjárványok elkerülése érdekében is. Szerencsére a kínai és más ázsiai megkérdezettek többsége egyetért abban, hogy vadállatokat ne pusztítsunk el fogyasztási, gyógyászati célból vagy a bundájukért.

denevérek a piacon. Kép: Ronny Adolof Buol AFP

A gyógyászati termékek forgalmazásának joghézagai és a medve-epe

A kínai hagyományos gyógyászatban még mindig legális néhány vadállati eredetű anyagot tartalmazó termék alkalmazása (igaz, az orrszarvú tülök és a tigris csontjainak felhasználása már tiltott). Ez pedig kiskaput jelent sokak számára, akik továbbra is vadállatokkal akarnak kereskedni, úgy mint a nagyon veszélyeztetett tobzoskával, az orrszarvúval, a tigrissel vagy az ázsiai fekete medvével, más néven örvös medve, a mellkasán található kereszt formájú fehér folt miatt.

Más ázsiai medvéket – barna medvék és napmedvék, azaz maláj medvék – az epéjükért tenyésztenek. És amíg a medve-epe farmok legálisan működhetnek, az epét tartalmazó termékek pedig forgalomban maradhatnak, az epe iránti kereslet csak tovább fokozódik.

Fontos figyelembe vennünk a zoonotikus betegségekért tudtukon kívül felelőssé tett állatok jólétét. Ma már tudjuk, hogy a szóban forgó állatok mindegyike érző lény, félelmet, kétségbeesést és fájdalmat képes érezni. Emellett sokuk kifejezetten magas intelligenciát mutat. A vadállat kereskedelem gyógyászati célú engedélyezése sok ilyen érző lénnyel való rendkívül embertelen bánásmódhoz vezethet.

Minden bizonnyal ez történik például az Ázsia egyes részein az epéjükért tenyésztett medvékkel. Előfordul, hogy akár 30 éven át olyan szűk ketrecben tartják őket, ahol még csak fel sem tudnak állni, meg sem tudnak fordulni. Ezek az intelligens és érző lények ilyen kicsi ketrecekben semmilyen módon nem tapasztalhatják meg a rájuk jellemző természetes viselkedést, hiszen az életük csak félelemről és szenvedésről szól.

Vietnámi medve farm illegális medve epe csapolás.

Az epét naponta egyszer vagy kétszer csapolják le az epehólyagba helyezett katéter, cső vagy fecskendő segítségével – ami nagyon fájdalmas és erőszakos beavatkozás. A medvék kiszáradástól, alultápláltságtól, különböző fertőzésektől és betegségektől is szenvednek. Gyakran alakul ki náluk májrák (az epe lecsapolásának következményeként), daganat, fekély, vakság, hashártyagyulladás, köszvény és egy sor más betegség. Kétségbeesésükben folyton az őket bebörtönző rácsot rágják, ezért a fogazatuk erősen kopott vagy hiányos.

A medvék ilyen módon való kizsákmányolása nemcsak hogy kegyetlenség, hanem közegészségügyi szempontból is nyugtalanító. A silány higiéniai feltételek, az állandóan nyitott sebek, az epének ürülékkel, baktériumokkal, vérrel vagy más testnedvvel való szennyeződése komoly aggodalomra ad okot. Nem utolsó sorban, ahhoz, hogy életben tartsák őket, számos medvének folyamatosan antibiotikumokat adagolnak, ami miatt rezisztenssé válnak, ez pedig elősegíti a legtöbb ismert antibiotikumra ellenálló szuperbaktériumok kifejlődését. Ugyanez mondható el a nagyüzemi farmokon tenyésztett háziállatokról is. A szuperbaktériumok felelősek rengeteg kórházba kerülő ember haláláért szerte a világon.

Van egy ázsiai fekete medvék epéjét tartalmazó, „Tan Re Qing” nevű termék, amelyről sajnos az a hír járja, hogy légúti fertőzések tüneteinek hatásos ellenszere, ezért a COVID-19 fertőzötteknek gyógyszerként ajánlják. Ez pedig csak tovább ösztönzi a medve-farmok fenntartását.

Hogy valami reményt adó dologgal zárjam ezt a témát, megemlítem, hogy a medve-epe aktív összetevője, az ursodeoxycholsav vagy UDCA, szintetikus formában már évek óta rendelkezésre áll, és távolról sem kerül olyan sokba, mint a medvék embertelen lecsapolása. A Kínai Hagyományos Orvoslásnak megvannak a maga értékei, de akkor sem lenne szükséges medve-epét használni, ha a kegyetlen és kockázatokkal teli lecsapolás ellenére az valóban hatékony gyógyszer lenne, főleg, hogy a szintetikus változatnak pontosan ugyanazok az összetevői. Az Animals Asia nevű szervezet 2011-ben végzett felmérése szerint a kínai válaszadók 87%-a támogatja a medvefarmok betiltását, és több száz kínai gyógyszertár kötelezte el magát a medveepét tartalmazó termékek árusításának beszüntetése mellett.

Csodás lenne, ha Ázsia-szerte bezárnák a medve-epe farmokat, a medvéket pedig olyan menedékhelyek fogadnák be, amilyeneket Kínában, Vietnámban, Malajziában és Laoszban is létrehoztak már. Az állatok ott szabadon mászkálhatnának a fűben, fára mászhatnának, fürödhetnének a tóban, élvezhetnék a napsütést és a többi mentett medve társaságát. És jó lenne, ha az Ázsiai országokban a csökkenne a vélt gyógyászati haszon miatti kereslet a tobzoska-pikkely és az orrszarvú-tülök iránt, mert ezek az állatok ezzel esélyt kaphatnának a fennmaradásra. Mint ahogy azzal is, ha betiltanánk a vadállatok bundájukért való tenyésztését is.

Nagyüzemi állattenyészetekből induló betegségek

Az úgynevezett zoonotikus betegségeket nemcsak vadállatoktól lehet elkapni. A nagyüzemi állattelepeken, ahol embertelen körülmények között rengeteg háziállat zsúfolódik össze, a különböző kórokozók ugyancsak könnyen terjedhetnek át az emberre. A köznyelvben madárinfluenzaként és sertéspestisként elhíresült betegségek a helytelen baromfi- illetve sertéstartás következményei. A háziállatok is érző lények: félelmet és fájdalmat éreznek. A MERS-vírus járvány a Közel-keletről indult, ahol a háziállatként tartott dromedárokkal való érintkezés tette lehetővé, hogy a kórokozó átugorjon az emberre, talán azért, mert fertőzött tevék nem megfelelően elkészített húsát vagy tejét fogyasztották.

Brojlercsirkék a csirkegyárban. Kép: Otwarte Klatki Flickr

Konklúzió

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ha továbbra sem veszünk tudomást a zoonotikus betegségek kiváltó okairól, akkor nagy rá az esély, hogy az ember olyan vírusokkal fertőződjön meg, amely még a COVID-19-nél is komolyabb világjárvány kitöréséhez vezethet. Sokak vélekedése szerint fordulóponthoz értünk a természeti világgal való kapcsolatunkat illetően. Meg kell fékeznünk az erdőirtást és a természetes élőhelyek világszerte való pusztulását. Az élelmezésben és a gyógyításban már létező, természetbarát és organikus alternatívákat kellene használnunk, és újakat kellene kitalálnunk. Fel kellene számolnunk a szegénységet, hogy az emberek a megélhetés miatt ne kényszerüljenek vadászatra, élőállatokkal való kereskedésre és a környezet-pusztítására, hanem más, alternatív jövedelem-forrásokat találhassanak maguknak. Meg kell győződnünk róla, hogy azok a helyiek, akiknek a megélhetése közvetlenül függ a környezettől és annak egészségétől, miközben igyekeznek javítani az életkörülményeiken, a közösségeikben természetvédelmi szempontból helyes döntéseket hozzanak és ezek vezéreljék őket. Végül pedig igazítsuk a gondolkodásunkat a szívünkhöz. Őseink tudását, a tudományos vívmányokat és az innovatív technológiákat használjuk helyesen az emberekkel, az állatokkal és a velük megosztott környezettel kapcsolatos döntéseinkben.

Miközben az erőfeszítések legfőbb célja most teljes joggal a COVID-19 megfékezése, a klímaválságról sem szabad megfeledkeznünk, amelynek nagy valószínűséggel hosszú távú és katasztrofális következményei lesznek a bolygóra és a jövő nemzedékekre nézve. Egyre erősebb az a mozgalom, amely a vállalatokat és a kormányokat az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásának korlátozására, az erdők védelmére és az óceánok megtisztítására szólítja fel.

A világjárvány miatt a vállalatok a világ számos részén átmenetileg kénytelenek bezárni. Ennek következtében nagyon sok ember életében először tapasztalhatja meg a friss levegő örömét és az éjszakai csillagos égbolt látványát.

Abban reménykedek, hogy megértjük, milyennek kellene lennie a világnak, és hogy ráébredünk, hogy ennek a járványnak a kiváltó oka az, hogy nem tartjuk tiszteletben a természetet. És abban is reménykedek,, hogy ez majd arra ösztönzi a vállalatokat és a kormányokat, hogy többet tegyenek a tiszta, megújuló energiák fejlesztésének és a szegénység felszámolásának érdekében, és hogy segítenek az embereknek alternatív megélhetési módokat találni, amelyek nem a természet és az állatok kizsákmányolásáról szólnak.

Értsük meg, hogy mi is a természet részei vagyunk és függünk tőle, hiszen az élelmet, a vizet és a tiszta levegőt onnan kapjuk. Viszonyuljunk egymáshoz tisztelettel, tiszteljük a többi érző állatot és az Anyatermészetet. A gyermekeink és unokáink jólétének érdekében, és azért, hogy a Föld, ez a gyönyörű bolygó, az egyetlen otthonunk, visszanyerhesse az egészségét.

Dr. Jane Goodall, a Brit Birodalom dámája, a Jane Goodall Intézet alapítója, ENSZ békenagykövet

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek