Növekszik-e a minket érő elektromágneses sugárzás mennyisége az 5G technológia bevezetésével? Hatással van-e ez a sugárzás az egészségünkre? Milyen kockázati tényezőket érdemes kutatni és monitorozni a jövőben? Egyebek mellett ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a Magyar Tudományos Akadémia friss állásfoglalása.
Az 5G mobiltelefon-szolgáltatás és technológia
Az ötödik generációs (5G) mobiltelefon-rendszer, hasonlóan a korábbi mobiltelefon-, illetve az ún. vezeték nélküli telekommunikációs technológiákhoz (pl. 2G, 3G, 4G, WiFi), működéséhez elektromágneses hullámokat használ. Az 5G szolgáltatás az adat-, illetve beszédforgalom, valamint a területi ellátottság optimalizálásával nagyságrendekkel gyorsabb adatátviteli sebességet tesz lehetővé jelentősen több felhasználó egyidejű kiszolgálása mellett. A bevezetendő 5G szolgáltatás részben a korábban már használt rádiófrekvenciás (RF) sávokban történik, illetve nemzetközi egyezmények alapján új frekvenciasávokat is kijelöltek. A szolgáltatás Európában, így hazánkban is elsőként a 3,6 GHz-es, majd a későbbiekben a 26 GHz-es frekvenciasávokban indul.
Állásfoglalást adott ki a Magyar Tudományos Akadémia az 5G mobilhálózatok várható egészségügyi hatásairól. Ennek lényegi megállapítása szerint „a jelenlegi modellezések, illetve mérések alapján az 5G technológia alkalmazásával a lakosság napi átlagos személyi RF (rádiófrekvenciás) expozíciója várhatóan nem fog növekedni.
Egyelőre azonban nem állnak rendelkezésre egyértelmű tudományos bizonyítékok vagy ellenérvek a különféle elektromágneses tereket rendeltetésszerű módon alkalmazó technológiák egészségkárosító hatásairól, ezért további átfogó kutatások szükségesek. Mint írták, a nagyobb átviteli sebességnek köszönhetően jelentősen csökken az adatátvitelhez szükséges idő, ami csökkenti a felhasználók elektromágneses hullámoknak való kitettségét. A jobb rádiós kapcsolat hatására pedig alacsonyabb teljesítménnyel működhetnek a mobiltelefonok és más készülékek.
A felhasználás módjának változása – kevesebb beszéd és több adatforgalom – tovább csökkentheti a készülékekből eredő emberi kitettség mértékét. Az 5G-hez szükséges új technológia alkalmazásával ugyan változik az rádiófrekvenciás kitettség jellege, de „az átlagos környezeti elektromágneses expozíció, amely jelenleg nagyságrenddel az egészségügyi határérték alatt van, várhatóan nem emelkedik” – olvasható az állásfoglalásban.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évtizedek óta folyó tudományos kutatásai és megfigyelései alapján az elektromágneses tér a nemzetközi testületek által megállapított határértékek alatt nem hordoz számottevő egészségügyi kockázatokat. Megjegyezték ugyanakkor, hogy jelenleg nem állnak rendelkezésre egyértelmű tudományos bizonyítékok vagy ellenérvek a különféle elektromágneses tereket rendeltetésszerű módon alkalmazó technológiák egészségkárosító hatásairól, ezért további átfogó kutatások szükségesek a témában. Szükségesnek tartanak többletforrást biztosítani az 5G-re vonatkozó egészségügyi határértékek rendszeres mérésére és monitorozására, valamint az ezzel kapcsolatos kutatásokra.
Fontosnak nevezték az élettani és közegészségügyi hatások mellett a hazai ökoszisztémákra gyakorolt hatás értékelését is. Az állásfoglalás utolsó pontjában az 5G technológiával kapcsolatos széles körű tájékoztatás és a téves információk terjedésének megakadályozása szerepel.
Az állásfoglalás egy civil kezdeményezés (Százak Tanácsa) kérésére született. Másfél évvel ezelőtt az MTA létrehozott egy bizottságot, munkájuk eredményét és javaslataikat a Magyar Tudomány Ünnepe keretében szervezett nyilvános konferencián bemutatták.
