A rovat kizárólagos támogatója

Négyszáz jelölt kecsegét telepített a Dunába Bajánál a WWF Magyarország és a Bajai Rotary Club. A természetvédelmi akció különlegessége, hogy egy speciális jelölés segítségével nyomon követhető a halak sorsa. A szerzett tapasztalatok segítséget nyújtanak a Viza 2020-kezdeményezés további lépéseiben, amelyek célja, hogy 2020-ra visszatérjenek fő folyóinkba a tokfélék. E halak ma már közel állnak a kipusztuláshoz. A kecsege ugyan még megtalálható hazánkban, ám számos dolog veszélyezteti.

A mostani esemény lezárja az idei év kecsegetelepítéseit. Ezek alkalmával a WWF Magyarország és partnerei (vízügyi igazgatóságok, nemzeti parkok, haltenyésztők) több mint tízezer ivadékot juttattak a Dunába. Az ősi (250 millió éve kialakult) tokfélék közül a kecsege a legkisebb termetű hal, amely számára a Duna egyes szakaszain még mindig találunk megfelelő életkörülményeket. A telepítések a WWF Magyarország által koordinált Viza 2020-kezdeményezés első gyakorlati lépései, melyekkel a hazai kecsegeállomány stabilizálódását szeretnék elérni a természetvédők. A telepítések tapasztalatai alapján újabb lépések következnek, ezek a nagyobb és bonyolultabb életvitelű tokhalfajok (viza, sőregtok, vágótok, sima tok) visszatérését segítik elő.

A tokfélék igen jelentősek a vizek élővilágában. Sajátos igényeik és életmódjuk miatt kiválóan alkalmasak arra, hogy jelezzék, milyen a víz ökológiai állapota. Ahhoz, hogy ez jó legyen, nemcsak a vízminőségnek kell javulnia, de a természetes, akadálymentes áramlást, és az árterek helyreállítását is biztosítani kell.

„Ezúttal kevesebb halat, de nagyobb példányokat telepítünk. A nagyobb méret lehetővé teszi speciális haljel alkalmazását, amelyet az állat hátára erősítünk. A jel lehetővé teszi, hogy a visszafogási adatokból tájékozódjuk a hal sorsáról, ugyanakkor nem akadályozza az állat fejlődését és mozgását”, magyarázta Rideg Árpád szakember, a halakat természetvédelmi célokra felajánló kecsegetenyésztő a telepítési akción.

Szomorú tény, hogy természetes vizeink halzsákmánya az utóbbi 15-20 évben drasztikusan csökkent. A nemeshalzsákmány (köztük a kecsege) 2000-re a felére esett vissza az 1985-ös mennyiséghez képest.* A visszaesést elsősorban az élőhelyek csökkenése, az írott és íratlan szabályok be nem tartása okozza. „Mi nem csak a halat szeretjük, hanem azt is, ahol és ahogy él”, mondta Mihálovics István, a Bajai Rotary Club tagja, az esemény főszervezője. Polgári kezdeményezésre 2002-ben kezdtünk kecsegét telepíteni Baján. Ez évben a magyar Duna menti rotary clubokat vontuk be, jövőre nemzetközivé kívánjuk tenni a halszabadítást, ez klubunk egyik fő programja. A környezetvédelem szerves része a rotarista eszmének, ezért támogatjuk ezt a programot is.

A mai telepítést több lelkes „örökbefogadó” is segítette. A sorszámmal és névvel ellátott kecsegéket ugyanis a WWF Magyarország felhívására bárki örökbe fogadhatta, persze csak jelképesen. „Számunkra is meglepő volt, mennyien járultak hozzá legnagyobb folyónk gazdagításához. Az önzetlen adományozók nem csupán a telepítést segítették elő, hanem fontos visszajelzést is adtak arról, hogy a tokfélék és a Duna nem csupán a WWF és a Bajai Rotary Club szívügye”, jelentette ki Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója. Az akciót anyagilag a Tropicarium is támogatta.

További információ:
Bozsó Brigitta, programvezető, WWF Magyarország, tel.: (1)214-5554/104, e-mail: brigitta.bozso@wwf.hu
Mihálovics István, Bajai Rotary Club, tel.: 30/968-2085

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás