A rovat kizárólagos támogatója

Ljubjana lett idén Európa zöld fővárosa. Ez többek közt hatalmas, meglévő zöldfelületeinek, és az utóbbi években sikeresen végrehajtott közlekedés-fejlesztési és hulladék-gazdálkodási intézkedéseinek köszönhető. És további ambiciózus intézkedések is szerepelnek tervekben, 2035-re például a nulla hulladék cél elérését tűzték ki célul. Az Energiaklub mutatja be, hogy mit tanulhatunk tőlük.

A magyar városok közül méreteiben leginkább Debrecenhez hasonlítható, 287 ezer lakosú, 275 km2 területű szlovén fővárosban majdnem negyvenszer annyi zöld terület jut egy lakosra, mint Budapesten: területének háromnegyede zöldfelület, egyötöde védelem alatt áll! Minden lakos 300 méteren belül elér valamilyen zöldfelületet, aminek egy része (80 ha) új fejlesztés.

Zöldterület fejlesztés Ljubjanában.  Fotó: Simone Berden zöld-főváros csoportvezető 2016.10.13-i előadásából

2007-ben indult el az a közlekedésfejlesztési folyamat, amelynek köszönhetően a városközpontba immár csak gyalogosan vagy kerékpárral lehet bejutni. Emellett ingyenesen, igénybe vehető elektromos járművek segítik a mobilitási problémákkal küzdőket – és a lusta turistákat.

A belvárosi e-busz telefonhívásra vagy "leintéses" alapon szállítja ingyenesen az utasokat. Fotó: Pej Zsófia

Közlekedési mixükben 2020-ra azt szeretnék elérni, hogy a közösségi, a gyalogos-kerékpáros és az egyéni motorizált közlekedés kb. azonos arányban vegyen részt a közlekedésben. Ennek a deklaráltan ember- és nem autóbarát célnak azért is nagy a jelentősége, mert a közlekedési szektor a városok szén-dioxid kibocsátásának általában 20-40%-ért felelős. Így ezek a törekvések a város élhetőbbé válása mellett jelentősen hozzájárulnak az energiamegtakarítási és CO2 kibocsátás-csökkentési célok megvalósításához is. Ezt elérni nem kis feladat, több mint 20-féle intézkedéssel segítik a megvalósulását: új P+R parkolókkal, közbringa-rendszerrel, a járműpark megújításával (elektromos és gázüzemű), e-töltők kialakításával stb. A tömegközlekedés kiegészítéseképpen néhány elektromos autó kvázi taxiként, de buszjegy-áron, meghatározott vonalakon hívásra „házhoz jön”.

Közúti forgalom kizárása a városközpontból. Fotó: Simone Berden zöld-főváros csoportvezető 2016.10.13-i előadásából

Nagy hangsúlyt fektetnek emellett a kommunikációra, a lakosság tájékoztatására, szemléletformálására. Az Európa zöld fővárosa kampány keretében egymást érik a különböző események az önkormányzat előtt álló infó-pontban: az év során minden hónapban más, fenntarthatósággal kapcsolatos programok.

Az info pont zöld-fallal kialakított két konténer-szobája. ​Fotó: Pej Zsófia

Ljubljanában már most is 65%-ban szelektíven gyűjtik a hulladékot, ezzel elsők az európai fővárosok között. Emellett a hulladékok összes mennyisége is csökkent 2004-2015 között, miközben a lakosság száma nem csökkent jelentősen. 2006 óta megoldott a szerves hulladékok házhoz menő szelektált gyűjtése is.

A belvárosban a helyi lakosoknak saját mágneskártyával nyílnak a föld alatti tartályú szelektív hulladékgyűjtők. ​Fotó: Pej Zsófia

Az Energiaklub tudósítása szerint maga a hulladékgyűjtő, és egyben bizonyos településüzemeltetési feladatokat is ellátó vállalat az, aki vállán viszi ezt a változási folyamatot, és elképesztően szellemes kommunikációs kampányokkal népszerűsíti ezeket a törekvéseket a lakossággal, pl. kukalázadás, a ’78-as Let’s fly dal újrahasznosítása. Ráadásként idén tervezik megnyitni az első csomagolásmentes boltot a város szívében.

 

A 2015-ös Eurobarometer felmérés szerint az itt lakók 92%-a elégedett a ljubjanai életminőséggel. Nem is csoda, gratulálunk! Képzeljük el mi is az ő példájukat, tegyük meg, ami rajtunk áll, és hátha sikerül! 

Köszönjük a tanulmányút megszervezését és a részvételi lehetőséget a CO NOT-nak, az IFKA-nak és a Climate-KIC-nek.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek