A rovat kizárólagos támogatója

Soha nem készültek el azok a kormányzati tanulmányok, amelyekkel az új atomerőmű építésének indokoltságát igazolnák – derült ki az Energiaklub paksi bővítésről szóló konferenciáján. Ezen tegnap az is elhangzott, hogy az Európai Bizottság újabb eljárást indíthat a projekt miatt, mivel a kormánynak az uniós szabályok szerint nemcsak magát a beruházást, hanem az ország számára szükséges energiatermelő kapacitást is meg kellett volna pályáztatnia.

Több mint 3,5 milliárd forintot költött az előző és a jelenlegi kormány a paksi beruházási tender előkészítésére, az Orbán-kabinet rendeletet is alkotott róla, hogy melyik tárcának mi a feladata a tendereztetésben, mégsem került sor a versengő ajánlatok megversenyeztetésére, ehelyett a Roszatommal kötöttek szerződést verseny nélkül – ismertette Koritár Zsuzsa, az Energiaklub szakértője a paksi projekt számukra legmeghökkentőbb fordulatát.

A szakpolitikai szervezet immár egy éve igyekszik feltárni az ügylet homályban maradt részleteit, többek között olyan tanulmányokkal, amelyekből kiderült, hogy a majdani építés alatt évente 450 milliárdos költségvetési mozgásteret kell (kiadáscsökkentéssel vagy adónöveléssel) megteremtenie a kormánynak a finanszírozáshoz, és a tervezett erőmű a 60 éves működése során nagyjából 2000 milliárd forint deficitet termel majd a legvalószínűbb üzleti forgatókönyv szerint, miközben az adófizetőknek 4-600 milliárd forint korrupciós veszteséggel is számolniuk kell.  Az Energiaklub közel 30 adatigénylési eljárást kezdeményezett a titkosított alapdokumentumok megismeréséért – az egyik esetben a bírósági ítélet tartalmazza, hogy azok a megalapozó, a beruházás indokoltságát igazoló tanulmányok, amelyekre a kormányzati kommunikáció visszatérően hivatkozik, soha nem készültek el.

Ernst Zimmerl, a budapesti osztrák követség környezetvédelmi tanácsosa felidézte: a szomszédos ország lakossága a biztonsági aggályok miatt korábban népszavazáson mondott nemet egy teljesen elkészült atomerőmű üzembe helyezésére (az épületben ma atomenergia-múzeum üzemel), és a fukusimai baleset óta tovább erősödött az antinukleáris meggyőződés az osztrák közvéleményben. Mint emlékeztetett rá, Európa nukleáris hatóságainak szervezete állásfoglalásban szögezte le, hogy a hasonlóan komoly erőműi incidensek lehetőségét nem lehet kizárni. A tanácsos érzékeltette, hogy az osztrák kormány a tervezett bővítés uniós engedélyezési eljárásában közbeszerzési, versenyjogi átláthatósági, illetve a környezeti hatásvizsgálattal kapcsolatos aggályokat is megfogalmazott, és egyértelművé tette: bár a magyar energiamix meghatározása nemzeti hatáskör, Ausztria számára nem elfogadható, hogy a szomszédságában állami támogatással atomerőmű létesüljön.

Amint azt a nol.hu írta – az Európai Bizottság 2014 ősze óta vizsgálja az állami támogatás ügyét, és egyre inkább az a meggyőződése, hogy a beruházás teljes költsége meghaladja a várható bevételt, vagyis támogatás nélkül nem életképes – hangsúlyozta Jávor Benedek, a PM EP-képviselője. A politikus szerint a nemzetközi tender elmaradása miatt indított másik vizsgálatban már kötelezettségszegési eljárás zajlik, és nem látszik a kompromisszum lehetősége, egyre valószínűbb, hogy az ügy az Európai Bíróság elé kerül. Közben egy újabb eljárás is indulhat, mivel Magyarország a villamosenergia-piaci irányelvet is megsértette. Az uniós jogszabály szerint piaci alapon bárki szabadon építhet új erőművet, ám ha állami beruházásról van szó, akkor már a létrejövő új villamosenergia-termelő kapacitást is tendereztetni kell, hogy az állam az adófizetők pénzéből a legolcsóbban elégíthesse ki az áramigényt – ez a lépés nálunk szintén elmaradt, márpedig egy hasonló esetben nemrég Franciaország ellen már fellépett a Bizottság.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek