A rovat kizárólagos támogatója

Az Agrárkamara koncepciója alapján megkezdik a termelők integrációját a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező oligarchák alá szervezését. Ángyán József két éve megjósolta a “földesúr-törvényt” – jönnek a kormány által kijelölt agrárintegrátorok.

A Népszava birtokába került az a mezőgazdasági integrációról szóló törvénytervezet, melyből kiderül, hogy az új termelési rendszer politika által vezérelt lesz. Az integrátoroknak előjogokat ad, viszont a gazdákra főként kötelezettségeket ró ki. Ettől a törvénytől a feudális viszonyok felélesztése várható.

2012-ben módosították úgy az alaptörvényt, hogy “az integrált mezőgazdasági termelésszervezéssel” kapcsolatos szabályozást kétharmados törvénybe kell foglalni. Akkor ez módosítás a Fidesz több agrár vonalon dolgozó képviselőjét is váratlanul érte. Ők a választási ígéretek alapján arra számítottak, hogy a családi gazdaságoknak lesz kitüntetett szerepe az alkotmányban, és nem a tőkeérdekeltségeknek.

Ángyán József, a második Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára nem sokkal ezután az alkotmánymódosítás után lemondott posztjáról. Szerinte a kormány kivételez néhány agrároligarchával, és úgy alakítja a törvényeket, hogy egy-egy régió teljes mezőgazdaságát ők tudják majd irányítani integrátorként. Az integrátorok ebben a rendszerben a főszereplők, a profit java részét ők viszik, a gazdáknál meg marad a kockázat. Az integrátor biztosítja a szaporítóanyagot, a gépet, a műtrágyát, és ő vásárolja fel a termést is. Az időjárási viszontagságok, illetve a kártevők jelentette rizikót a földművesek viselik.

Az Agrárkamara elkészített a kétharmados szabályozási koncepció mindenben alátámasztja azokat az aggodalmakat, melyeket Ángyán József már az Átlátszó által 2015 őszén rendezett fórumon  megjósolt, előre jelzett:  
 

Ángyán József két éve megjósolta a “földesúr-törvényt” – jönnek a politikailag fogható agrárintegrátorok from atlatszo.hu on Vimeo.

A készülő szabályozás alapján csak olyan agrárcég lehet országos integrátor, amely stratégiai megállapodást köt a kormánnyal, és kötelezettséget vállal legalább évi tízmilliárd forint értékű mezőgazdasági termény, vagy évi átlagban legalább ötvenezer számosállat tartására, felvásárlására, feldolgozására, feldolgozás céljára történő továbbadására.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc agrárbirodalma mellett alig néhányan tudnak majd labdába rúgni, és nekik is jóban kell lenniük a kormánnyal. Az intergrátorok számos más kedvezményt is kapnának. Például pénzügyi szolgáltatásokat nyújthatnak MNB-engedély nélkül, vagy a forgalmuk egy részét levonhatják az adóalapból, egy meghatározott értékhatár fölötti beruházásaik pedig automatikusan kiemelt beruházásokká válnak. Ez utóbbi példának okáért azt is jelentheti, hogy nem kell foglalkozniuk a lakossági ellenállással, ha a falu közepére terveznek egy sertéstelepet létesíteni.

A kamarai szakértők szerint azért nem az Ángyán által is favorizált, gazdákon alapuló szövetkezeti modell szerepel a koncepcióban, mert az alulról építkező szövetkezés túl lassú. A kamara szerint sokkal hatékonyabb, ha a gazdákat  jogi eszközökkel az állam kényszeríti rá  az integrációra – írta Vágó Gábor az átlátszón.
 

Ángyán József: "Orbán Viktor az oligarchák foglya"

Néhány nagy agrároligarcha alá szervezné a kormány egy-egy régió földművelésből élő gazdáit. Több mint négy évnyi „fektetés” után az Agrárkamara elkészítette az integrátorok (Csányik, Mészárosok, stb.) által felügyelt és lefölözött térségi mezőgazdasági modell törvényi koncepcióját. Ez volt az, ami Orbán Viktor és államtitkára, Ángyán József között anno a végső kenyértöréshez vezetett. Többek között erről is beszélt az alfahirnek második Orbán-kormányból távozó ex-államtitkár.

Előre látta, hogy ez lesz?

Nem volt nehéz, hiszen például a Csányi-érdekeltségű Bonafarm-csoport agrár-vidékfejlesztési stratégia gyanánt már 2010-ben letett egy hasonló koncepciót a kormányzat asztalára. Bár ez a nagy élelmiszer-ipari tőkeérdekeltségek által integrált agrárfejlesztési javaslat akkor még formálisan nem vált nemzeti stratégiává, ám Fazekas Sándor nekem valószínűleg már akkor nem ok nélkül ismételgette, hogy „meg kell egyeznünk a nemzeti nagytőkével”. Nem volt véletlen tehát az sem, hogy ez a kör a gazdálkodó családokat és azok szövetkezését támogató Nemzeti Vidékstratégia kormányzati elfogadtatását is akadályozta, és lemondásomat követően a kormány azt ki is hajította az ablakon. Ezután, 2012 decemberében a szövetkezés helyett az Alaptörvénybe is az „integrált mezőgazdasági termelésszervezés” került. A meghirdetett Nemzeti Vidékstratégiával homlokegyenest ellenkező állami földbérlet-pályázati rendszer, valamint az elfogadott földforgalmi törvény mellett a gazdák integrátorok alá szervezése és ennek Alaptörvénybe foglalása már csak „hab volt a tortán”, és csak idő kérdése volt, hogy mikor állnak elő ennek a törvényi szabályozásával.

Folytatás: De miért pont most, több mint négy év után?

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek