A rovat kizárólagos támogatója

„Az élet misztériumát emberi kéznek szentségtelenül érintenie nem szabad” – Karátson Gábor e lakonikus mondattal megalkotta az optimális természetvédelmi törvényt, amelynek érvényesüléséhez persze – tudjuk jól – ma hiányoznak a szellemi, de főként a morális alapok.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában tegnap ünnepi rendezvényen adták át az idei Justitia Regnorum Fundamentum („Az igazság a birodalmak alapja”, mai értelmezésében „A jog az országok talpköve”) díjat, amelyet 2007-ben alapítottak a biztosok az emberi és állampolgári jogok védelmében kifejtett kiemelkedő helytállás, szakmai tevékenység elismeréseként.

2014-ben a díjat az alapvető jogok biztosa, Székely László Prof. Dr. Kukorelli Istvának, az ELTE Alkotmányjogi Tanszéke vezetőjének, Lankó József plébánosnak, a Szent Márton Caritas Alapítvány elnökének és Karátson Gábor Kossuth díjas írónak, filozófusnak, a Duna Charta elnökének ítélte.

Kukorelli István professzor, alkotmányjogász az elmúlt évtizedekben kifejtett tudományos, közéleti és oktatói munkásságáért, Lankó József a mélyszegénységben élő, köztük nagy számban roma honfitársaink érdekében végzett több évtizedes fáradhatatlan és önfeláldozó munkája elismeréseként kapta meg a díjat.
Kukorelli István laudáció (240 KB word)

Karátson Gábornak a jelen és a jövő nemzedékek életminőségéért tett szolgálatait, az ökológiai veszélyek tudatosításáért, környezetünk megóvásáért végzett tevékenységét ismerte el az alapvető jogok biztosa. Karátson Gábor Laudáció (214 KB word)

Lankó József díjazását a nemzetiségek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet, Karátson Gábor elismerését Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes javasolta.
Lankó József Laudáció (213 KB word)
 


Karátson GáborKarátson Gábor
Laudáció

KARÁTSON GÁBOR

JUSTITIA REGNORUM FUNDAMENTUM-díj
átadása alkalmából

A szó, a gondolat, a látomás, a tettek embere

 

 

 

 

 

 

 

„Az élet misztériumát emberi kéznek szentségtelenül érintenie nem szabad” – Karátson Gábor e lakonikus mondattal megalkotta az optimális természetvédelmi törvényt, amelynek érvényesüléséhez persze – tudjuk jól – ma hiányoznak a szellemi, de főként a morális alapok. Karátson Gábor írásaiból világos képet nyerhetünk az emberiséget ma már létében fenyegető ökológiai válság kialakulásának okairól, s bár nehezen járható, de talán az egyedül járható kiutat is megmutatja. A magyar nemzet a Kossuth-díjjal fejezte ki a művész és filozófus iránti nagyrabecsülését; hivatalunk a jövő nemzedékek életminőségéért tett szolgálatait szeretné elismerni. Justitia Regnorum Fundamentum díja valójában az odaítélőnek megtiszteltetés, s a méltatás legodaillőbb módja, ha az ő szavait idézzük fel, s tanulunk belőle mindannyian.

„A Földön ma két folyamat egyszerre zajlik. Egyfelől a természettudomány és a technika megállíthatatlan fejlődése sodor magával valamerre – hívei szerint fölfelé; másfelől a természet, s az emberi szellem ugyanilyen sebességgel hanyatlik”. „Egy nyolcezer éves fejlődés lepleződik le. Logikusan adódott egyik lépés a másikból, mindinkább kivonódott a természetből a szellem, maradt csak a nyereségre való törekvés”. „Elérkeztünk a kritikus törésponthoz … most meg tudnánk fordítani az egész folyamatot. De egy világtörténelmi, egy léttörténeti fordulatnak kellene bekövetkeznie. Más nem segít. „A Lét és Nemlét ősforrásaihoz kell visszatérnünk … Abba a mélységbe, amelyben minden egyes lény és dolog gyökeredzik”. „Ezek a formák nem hiába lettek ilyenek. Évmilliókig dolgozott rajtuk valaki. A föld mélyét és az eget, mint valami élő szobrot, létrehozta. És ezt nem vagyunk hajlandók megérteni”. „Egy ország nemcsak hogy nem csak a gazdagoké és hatalmasoké, de nem is csupán az embereké. A sündisznóké is, a halaké, a szikláké, férgeké, füveké, kutaké, szántóföldeké, folyóké”. „Emberek, állatok, sziklák, fák, folyók Lét és Nemlét tekintetében, kozmikus méltóságukat illetőleg egyenrangúak”. „Nemcsak a férfit és a nőt szerkesztette egybe az Isten, hanem a rétet és a fűszálakat is, az eget és a madarakat, a hegyet és az erdőt, az erdőt és a vaddisznókat, őzeket, szarvasokat, a talajt és a gilisztát, a patakokat és a tisztaságot. Sok idejébe került ez az egybeszerkesztés, ezt nevezzük evolúciónak”.
„A gyermek érzi még, hogy közte és a kő meg a fű között nincs olyan nagy különbség, ezek valahogy egy ismeretlen kontinuumot alkotnak”. „A mai „hivatalos” gondolkodás viszont mindent szigorúan szétszabdal”. „Mintha bizony Isten különálló fizikai tárgyakat teremtett volna, és nekünk módunkban állna őket tetszésünk szerint csoportosítani és átcsoportosítani. Rétekből, szántóföldekből, dombhajlatokból, anyaföldből például zagytározókat csinálni. Valamennyi példa azt mutatja, hogy ez nem így van. „Túlságosan is régóta folyik már az evolúció elleni támadás azok részéről, akik nem haboztak a teremtés értelmére törni soha, egyetlen pillanatig sem: romhalmazzá, szemétteleppé változtatni a földet.”

„Ha azért akarunk megváltozni, hogy megússzuk az ökológiai krízist, akkor nem fogjuk megúszni. Nem bocsátanak meg az istenek, mert önzők vagyunk”. „Ha rádöbbenünk arra, hogy az állatokat, a fákat, a folyókat meg a sziklákat önmagukért szeressük, akkor mi is megmenekülünk. De ha állandóan azt számítgatják a mérnökök, hogy mit kell tenni ezért meg azért, akkor végünk van. Ezért tartom én nagyon fontosnak a kínai filozófiát, mert mindez élesen kiviláglik belőle”. „Sok évtizednyi munkába került, hogy legalább számomra nyilvánvalóvá váljék, festészet, költészet és írás s a kínai filozófusok fordítsa az én esetemben ugyanaz a munkaterület”. Karátson Gábor komplex, a verbalitáson messze túlmutató, de festményei mellett szavakban is elbeszélni tudott felismeréseit az emberi szellem hanyatlását megelőzően létrejött kincsestárakból meríti, ahol az ősi tudás még megvan – régi korok, távoli földek és félreeső hazai zugok kultúrájából. Így vált az ’56-os forradalom és a Duna mellett élete egyik meghatározó élményévé a gyimesi csángókkal, zenéjükkel, táncaikkal, s az általuk gondozott kárpáti völgyekkel való találkozás.

A forradalom után reá mért börtönt követően bizonyos volt abban, hogy „magyarul ezentúl csak hazudni lehet, amire nem volt semmi kedvem; szerepe lehetett ennek is abban, hogy szabadulásom után a festészet, a leonardói „néma nyelv” iránti érdeklődésem újraéledt … aminek későbbi ökológiai érdeklődésemmel is összefüggő mélyebb értelme is volt: a festészet a hivatalos, technicista világnyelvből rég kiszorított gondolatok kifejezésére is képes, s így bizonyos értelemben a költészet másik felének is tekinthető”. ” Biblia akvarelljeimmel nem illusztrálni akartam a Bibliát, hanem kérdéseket szerettem volna intézni a szent szövegekhez”. „Az álmodó kérdezés lehetővé teszi, hogy a szövegben rejtező, bennünket gyógyító képek előlépjenek”.

Karátson Gábor és Vida GáborKarátson Gábor és Vida GáborA lila Milka-tehenek virtuális világában Karátson Gábor a művészetet ajánlja kiútként: „Ha a gyerekek mind füvet festenének fél évig, megváltozna egész Magyarország! Mert mély tudást közvetít az, ahogyan ezek a fűszálak állnak”. „A japánok nem hiába találták ki az ikebanát. Olyan tudást közvetít, amit nem is lehet igazán szavakba foglalni”. „Fogadni mernék, hogy nincs olyan politikai iskola, amelynek tanárai kihoznák ide a fiatalokat, és két héten át nézetnék velük a patakot. A legfontosabb az volna, hogy érzékileg tapasztalják ezt meg, és akkor megváltozna a gondolkodásuk. „Lao-ce egyik versében azt mondja el, hogy a politikának kellene elsősorban tanulnia a hegyi pataktól. A patakzúgás egy nyelv, amelynek van egy mélységes, szavakba nem foglalható tudása is”. „A magas kultúrák közül talán a kínai állt a legközelebb egy úgynevezett ökológiai gondolkodáshoz. Persze a navahók, a csejennek vagy a hopik is közel álltak a természethez (benne éltek), de … bármilyen fájdalmas is, mi már nem tudnánk törzsekben élni. De az, hogy Kínában, egy nagy birodalom kultúrájában őriztek meg ilyen sok mindent ebből az eredeti, ősemberi gondolkodásból, még ma is sok mindenre megtaníthat”.

„Már Gyimesközéplokon is „lám, a fából készült villanyoszlopot betonra cserélik. Racionálisan be lehet látni, hogy jobb a betonoszlop, nem fog elkorhadni. Mégis látom, ahogyan a romlás szétterjed körülötte. … Ha még néhány ezer ilyen cserét végrehajtanak, olyan lesz ez a vidék, akár a Nagykörút. Állandóan egy részletet tökéletesítünk, jelen esetben azt, hogy a villanypózna ne korhadjon el. Bölcs gondolat. Ám a természet nem így gondolkodik, hagyja elkorhadni az oszlopot. A fa kidől, majd elkorhad, csupa élet minden. Az elkülönítő tökéletesítgetés magát a lényeget öli meg. És maradnak a zörgő részek. Hát ez a hegyi patak prédikációja. Isten szava. Azt mondja, hogy mindennek, ami történik, mélységes értelme és igazsága van”.
A képi világ, a fogalmazás és a lélek tisztasága, a börtönt is vállaló, hetedhét országot lélekben bekalandozó igazságkeresés, s az ott fellelt, az őskeresztény, az antik kínai vagy éppen a hopi szellemi kincsek intuitív ötvözése, s mindennek eredeti szintézise eredményezi Karátson Gábor sajátos életművét. Amelynek nem utolsó sorban integráns része a szelíd ember határozott állásfoglalása. A dunai evezős a bősi erőmű építésekor sarokba szorítva érezte magát: „Hová menjek? Kivándoroljak? Mert hát mi maradt nekem Magyarországból?” Így született a Duna-mozgalom, „a Tisza-ciánozás miatti rémületből” meg a Védegylet. Karátson Gábor tanít képpel, szóval, evezővel, s ha bántják a Tiszát, a Dunát, mikrofon előtt, tömegeket lelkesítve. A szó, a gondolat, a látomás, a tettek bölcs és derűs emberét köszöntjük, s köszönjük, amit értünk, gyermekeinkért, unokáinkért tett.
Budapest, 2014. július 4.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek