Tartalom:
-A Világ helyzete című könyv megjelenése
-Rió + 10 – készülés a johannesburgi ENSZ konferenciára
-Érden feltöltik a lápot – lakossági fórum
-Internetes pályázat gyerekeknek
-Cholnoky Jenő fotói Érden
Mangel Gyöngyi: Bolygónknak egy ugyanolyan határozott és megalapozott világméretű akcióra van szüksége a szegénység, és a környezetpusztítás ellen, mint, amilyen a terrorizmus elleni küzdelem – olvashatjuk a washingtoni Világfigyelő Intézet legújabb közleményében, amelyben A világ helyzete című könyvet mutatják be.
Tíz évvel a Rio de Janeiroi ENSZ világkonferencia után még mindig emberek milliárdjai szenvednek attól, hogy gazdasági és környezeti szempontból szélsőségesen rossz körülmények között élnek – állítja Christopher Flavin, az intézet igazgatója. – A 90-es évek gazdasági növekedése ellenére, a legtöbb országban nőtt a szakadék a szegények és a gazdagok között, a megosztottság még élesebb, ami aláássa a szociális és a gazdasági stabilitást. Mindezek mellett óriási nyomás nehezedik a föld természeti rendszereire, a természeti erőforrások kimerülnek, így az energiaforrások is, a túlhalászat miatt csökken a tengerek halállománya, a tiszta ivóvízkészlet is kevesebb, a globális klímaváltozás már érezteti hatását, és ez így tovább növeli a társadalmi feszültségeket.
A Világfigyelő Intézet évente megjelenő kiadványa, a Világ Helyzete 2002-ben, a ENSZ idei, Johannesburgi világkonferenciáját állítja központba, amelynek témája a fenntartható fejlődés. A Világfigyelő Intézet szerint a csúcsértekezleten, ahol a világ vezetői találkoznak, történelmi esély lesz arra, hogy egy gazdaságilag, szociálisan és környezetileg fenntartható világ irányába induljunk el. – Mindnyájunknak meg kell érteni, hogy nemcsak a fenyegető veszélyekkel kell közösen szembenéznünk, de a válaszokat is együtt kell megkeresnünk, egyetlen emberi közösségként – írja Kofi Annan ENSZ főtitkár a könyv előszavában.
A Világ helyzete 2002 című könyvet magyar fordításban is olvashatják majd, április 22-ére, a Föld Napjára jelenteti meg a Föld Napja Alapítvány.
****
1992-ben Rio de Janeiro-ban tartották az első Föld Csúcsot, az ENSZ Környezet és Fejlődés világkonferenciáját, most tíz évvel később, 2002-ben, Johannesburgban lesz a Fenntartható Fejlődés konferencia. Az úgynevezett Rio + 10 folyamatban az országoknak arról is számot kell adniuk, hogy az eltelt években mit tettek bolygónk megmentéséért, a fenntartható fejlődésért. Gyulai Iván ökológus, a miskolci Ökológiai Intézet igazgatója úgy véli, hogy nagyon kevés érdemi lépés történt.
Mangel Gyöngyi: Miért nem lehet úgy gondolkozni bolygónk jövőjéről, ahogy eddig tettük?
Gyulai Iván: Nemcsak a gondolkodásunkkal van baj, a cselekvés hiányát is kritizáljuk. A világ nagy számvetésre készül Johannesburgban, arról, hogy a fenntartható fejlődés 15 éve létező gondolata hogyan valósult meg, és ez a számvetés Magyarországon is időszerű. Mi nagyon kevésnek találjuk azt, hogy néhány lelkes környezetvédő szervezet megpróbál a fő gazdasági áramlat ellenében valamit tenni a fenntartható fejlődésért. Ez a gondolat nem szervesül a politikába, nem szervesül a mindennapi embernek a tudatába. Az emberek többsége azt hiszi, hogy technikai megoldásokban kell gondolkodni, például jobbá kell tennünk az autóinkat, vagy a gazdaságunkat. Természetesen ezekre is szükség van, de kevesen látják be, hogy az előttünk álló problémák elsősorban etikai, erkölcsi jellegűek. A környezetünkkel való viszonyunk rossz, és ha ezt nem gondoljuk át, ha nem hozunk létre új értékrendet és ennek megfelelő erkölcsöt, akkor nem tudunk a fenntarthatóság irányába előre lépni.
Mangel Gyöngyi: Ha a mindennapjainkba gondolunk, azt látjuk, hogy fákat vágnak ki lakóparkokért, üzemekért szántóföldeket áldoznak fel, és a fogyasztói társadalom reklámjai mindenkit arra ösztönöznek, hogy még vásároljon, vásároljon. E mögött a jelenség mögött ott a pénz.
Gyulai Iván: Ez teljesen nyilvánvaló, de az a kérdés, hogy kinek a pénze. Látnunk kell azt látni kell, hogy ebben a gazdagságban nagyon kevesen osztoznak. A természeti erőforrásokhoz való hozzáférés, a részesedés a javakból ma csak keveseknek jutó kiváltság. Ha a forrásokhoz való hozzáférés mindenki számára lehetővé válik, akkor a társadalom egésze nyertes lesz, hiszen erről is szól a fenntartható fejlődés elmélete. Az áldozatot néhány embernek kellene meghozni, azoknak, akik túlzottan részesednek a hasznokból. Több mint hat milliárdan vagyunk ezen a bolygón, és a legtöbb embernek az alapvető szükségletét sem sikerül kielégíteni, mások pedig óriási igényekkel lépnek fel. A Föld, vagyis a természet még mindig elég gazdag ahhoz, hogy a hatmilliárd embert el tudja tartani, de csak abban az esetben, ha a megtermelt javakat igazságosabban osztjuk el.
****
Mostanában igen sok apró tavat, pontosabban pocsolyát lehet látni Érden, a lakóteleptől néhány százméternyi távolságra. Az ott lakók szerint itt volt a Rávna ősláp, a mély fekvésű terület vízelvezetését soha nem oldották meg, most viszont elkezdték a feltöltést, hogy később ipartelepet lehessen ott kialakítani. A feltöltés miatt több lakó kertjében áll a víz, és ettől elpusztulnak a szőlőtőkék és a gyümölcsfák. A tegnap esti lakossági fórumon kiderült, hogy a környékbeliek többsége nem kíván ott ipartelepet látni, és nem értik ki adhatott engedélyt a lápos terület feltöltésére, az önkormányzat viszont az iparűzési adóra számít. Kismartoni János először egy helybeli lakost, Posznik Jánost, majd Kádár Kenese önkormányzati képviselőt kérte mikrofon elé.
Kismartoni János: A Rávna nevezetű ősláp környékén két – három méteres feltöltéseket lehet találni, a vízelvezetést egyáltalán nem oldották meg, a házak talapzata felázik, a pincék használhatatlanok, a kertek szintén.
Posznik János: Itt, a fórumon érezhető, hogy a lakók hogy reagálnak az önkormányzat hozzáállásához. A nyár folyamán írtam a polgármesternek egy levelet, hogy tájékoztasson a Ránva sorsáról. Tíz éve ígérik, hogy rendezik a csatornázást, de arról nem beszélünk, mért jelölték ki a Rávnát ipari területté, milyen jogon töltötték fel, és miért nem oldják meg a felszíni vízelvezetést.
Kismartoni János: Van a területnek rendezési terve?
Posznik János: Itt most elhangzott, hogy lesz rendezési terv: Három iskola, óvoda, bölcsőde is van itt, itt van a lakótelep ötszáz méteren belül, nem lehet elviselni, hogy ez ipari terület legyen, vonják vissza!
Kismartoni János: Kádár Kenese érdi önkormányzati képviselőnek mi a véleménye?
Kádár Kenese: Ilyen nagy létszámú lakossági fórumot még nem láttam Érden. Ezt azért hívták össze, mert az Éva utca környékén területeket adott volna el az önkormányzat. A tervek szerint egy állategészségügyi, gyógyszereket, tápszereket csomagoló, kiszerelő vállalat vette volna meg a területet. A lakosság tiltakozott ellene, félt attól, hogy igen bűzös lesz a tevékenység. A vállalkozó vissza is vonta a kezdeményezését és elállt a vételi szándéktól. Itt három téma körül kellene rendet teremteni. Először is, annak idején, amikor a lakótelep megépült, a telep felszíni vizét az arra folyó csatornákba kötötték be, ezért minden közepes vagy nagyobb esőzés a szennyvizet feltolja az út felszínére, a lakóházak udvarára, és ettől szenvednek a lakók. A második probléma, hogy nincs csatornázás, és magas a talajvíz a környéken, ezért az emésztők sem működnek igazán, kínlódnak a lakosok a belvízzel. A harmadik az, hogy dönteni kellene arról, hogy mire használjuk ezt a néhány, igen sok milliót érő telket. A lakosoknak kellene határozni arról, hogy ők, mint lakosok, milyen jellegű ipart tűrnének el a környezetükben, ugyanis az előbbi problémákat csak akkor lehet megoldani, ha pénzbevételhez jut az önkormányzat ezeknek a területeknek az eladásával.
****
Zöld Háló címmel, négyfordulós internetes természetismereti vetélkedőt hirdetett a nyíregyházi E-Misszió Egyesület – gyerekeknek. A részletekről Sarkadi Péter az egyesület környezeti nevelési programvezetőjét, Szőke Zsuzsát kérdezte.
Szőke Zsuzsa: Az egyesület eddig is indított természetismereti vetélkedőket, azonban most változtattunk a formán, Interneten bonyolítjuk le az egészet. Az a célunk, hogy a gyerekek megismerjék Magyarország természeti kincseit, a környezeti értékeinket. Az Internet minden lehetőségét ki akarjuk használni, a fajfelismeréstől kezdve a hangfelismerésig. Ez egy 3 + 1 fordulós vetélkedő lesz, az utolsó fordulóra rajzokat, fotókat várunk. Azt szeretnénk, hogy mindenki keresse meg a lakóhelyéhez legközelebb eső legidősebb fát, és arról vagy fotót, vagy rajzot küldjön be. Ezzel a természetvédelmi programunknak is segítünk, mert fontos információkat kapnánk a fákról.
További információk a vetélkedőről:
www.e-misszio.hu oldalon.
***
Adásunkkal egy időben nyílt meg Érden, a nemrégen felújított Magyar Földrajzi Múzeumban Cholnoky Jenő, a híres magyar geográfus fotókiállítása. A hatvan kép között olyanok is vannak, amelyeket most láthat először az érdeklődő
****
Az állatvilágban bőven akadnak még az embert is ámulatba ejtő építőművészek, gondoljunk a termeszek és a hódok váraira, vagy a szövőpintyek bonyolult fészkeire. Ám még közöttük is különleges helyet foglalnak el azok az állatok, amelyek a föld alatt rendezik be otthonukat.
Hogy kik ők, azt megtudhatják a Természetbúvár című, színes és az újságárusoknál is kapható folyóiratból. Annyit azonban elárulok, hogy nemcsak a vakondról van szó. A folyóirat utazásra is hívja olvasóit, például a tornai Alsóhegyre, vagy az ausztráliai Kék-hegységbe.
részletek:kiadványfigyelő
A Kék Bolygó üzenetrögzítője: 328-7148.
