Szerkesztő: Mangel Gyöngyi
Eladó e táj – fotókiállítás a budai zöld övezet fogyásáról
Ökohírek
Cholnoky képei és a természetvédelem
Olvasnivaló
Eladó e táj – ez a címe annak a fotókiállításnak, amely szombaton nyílt meg az Erdészeti Információs Központban, a Budakeszi út 91. szám alatt. A kiállítás rendhagyó, hiszen nem most készült szép természetfotókról van szó, hanem a régi családi albumok féltett kincseiről. A kiállítás szervezői, az Erdészeti Információs Központ és a WWF Magyarország azt remélték a pályázattól és a kiállítástól, hogy így képet kaphatnak a főváros és környékének korábbi állapotáról. Gadó György Pált, a WWF programvezetőjét hallják.
Gadó György Pál: Azt feltételeztük, hogy a régi családi albumok sok olyan képet rejtenek, amelyek nemcsak a család számára lehetnek kedvesek, hanem a tájról is sokat mondanak. A pályázati kiírás szerint, amely október végén jelent meg “János legyen, fenn a János hegyen” címmel, olyan, 1900 és 1980 között készült képeket vártunk, amelyek sokat mondanak a patakokról, folyókról, forrásokról és mindenekelőtt a parkokról és erdőkről, amelyek itt vannak Budapesten és Budapest környékén. Várakozásunk beigazolódott, több ezer kép érkezett hozzánk, amiből végül is 105 került a falra. Ezek sokat mesélnek a régi Budapest történetéről.
Az újabb képek 2001 utolsó napjaiban, vagy 2002 legelején készültek, ugyanis rájöttünk arra, hogy érdemes újra fotózni egyes területeket. Talán az egyik legkedvesebb képem két szánkózó kislányt ábrázol a Kis Svábhegyen, látható, hogy mosolyognak, ez a családnak fontos. Ugyanakkor az is látszik a képen, hogy egész az Istenhegyi útig szabadon tudnának lecsúszni, nincsenek házak, és ott lent azon a kis keskeny Istenhegyi úton semmi életnek nincs jele. Ma tízemeletes házak állnak az egykori rét helyén, és rengeteg ház mindenfelé. Napról-napra zsugorodik körülöttünk a zöld terület, ezt még meg is szokjuk. Ezek a képek viszont élesen szembesítenek avval, hogy milyen volt a táj egykor és milyen ma. Nagyon sok szomorú képet is láthatunk, például a Hűvösvölgyről. Ilyenkor az jut az ember eszébe, hogy az emberek sok pénzért kiköltöznek oda, és aztán lassan, ahogy beépül minden, éppen azt vesztik el, amiért oda költöztek. Riasztó csapda helyzetről van szó, ami senkinek se jó, hogy így zajlik és érezzük, hogy valamit kellene tennie. Most, amikor már a főváros népessége is csökken, semmi sem indokolja, hogy olyan óriási mértékű terjeszkedés és pusztítás történjen, mint ami az utóbbi tíz évben végbement.
Mangel Gyöngyi: Gondolom, hogy a kiállítás címe sem véletlen, az Eladó e táj. Az utóbbi években nagyon sok természeti tájat adtak el, elsősorban a Budai-hegyekben és a környékükön. Önök ez ellen fel is léptek.
Gadó György Pál: Néhány hete, talán már néhány hónapja jelent meg ez az óriásplakát, ami az emberi és természeti értékek arculcsapása, evvel a felirattal, hogy Eladó e táj, ridegen, kijelentve. Eközben a plakát mutatja a gyönyörű erdők és hegyek előterében a felparcellázott területet. Ráadásul Radnóti Miklós verssorát is kifacsarták, olyat mondtak a PR szakértők, ami tényleg felháborító. Ennek “köszönhetjük” a kiállítás címét, de mi egy nagy kérdőjelet tettünk az állítás mögé. Azért érdemes foglalkozni ezzel a témával, mert nem pusztán arról van szó, hogy egy elrugaszkodott, kreatív tervező rossz címet talált ki, hanem arról, hogy ez a szemlélet mennyire jelen van a mindennapjainkban, bár remélem, hogy nem a többség gondolkodik így. Viszont egyre többen gondolják azt, hogy akinek elég pénze van, az bármit, bárhol megvehet és beépíthet. Mi határozottan azt képviseljük, hogy itt valami átgondoltabb tervre van szükség. A zöld felületek olyan közös értékeink, amiket hogyha felparcellázunk, semmivé teszünk, akkor hosszú távon mindannyian vesztesek leszünk.
Mangel Gyöngyi: Van-e esélye a természetnek a pénzzel szemben? Vagy minden táj eladó?
Gadó György Pál: Ma a döntés az önkormányzatok kezében van, ez nem szabadna, hogy így legyen. Ki kellene alakítani egy olyan rendszert, amelyik hatékonyan meg tudja akadályozni a zöld területek beépítését.
További részletek: www.wwf.hu
++++
2000-ben 100 milliárd forintos árbevételt ért el a hazai környezetvédelmi ipar, 2001-ben viszont ennél jóval többet, közel 130 milliárd forintot – mondta Székely Anna, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető elnöke. A környezetvédelem folyamatosan bővülő piac, ahol jelenleg több mint 2000 vállalkozás tevékenykedik. Az Európai Unióhoz történő felzárkózáshoz becslések szerint mintegy 2.500 milliárd forint beruházásra van még szükség. A külföldi cégek is felismerik a lehetőségeket, és egyre szívesebben vesznek részt magyarországi környezetvédelmi programokban. Az iparág árbevételének fele tavaly külföldi tulajdonú cégekhez folyt be. Az uniós csatlakozás után jelentősen megnőnek majd a környezetvédelemre fordítható források, ám a lehetőségek kihasználásához a magyar cégeket is “helyzetbe kell hozni”, például adókedvezményekkel.
++++
A tervek szerint orosz segítséggel épül fel Burma első atomerőműve, amely kísérleti célokat szolgál majd. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség viszont aggódik amiatt, hogy Burma vajon képes lesz-e megfelelően működtetni a veszélyes üzemet. A nukleáris erőműben nem lehet majd fegyverek gyártásához szükséges anyagokat előállítani, viszont kétséges, hogy a világ egyik legszegényebb országának számító Burma elég anyagi forrást tud biztosítani a biztonságos működtetéshez. Egy orosz illetékes azt nyilatkozta, hogy a Burmába tervezett létesítményhez hasonló erőművekben általában orvosi izotópokat és ipari anyagokat gyártanak, és ezért megtérülési idejük viszonylag rövid. A burmai erőmű leendő szakemberei jelenleg oroszországi képzésen vesznek részt.
++++
Mangel Gyöngyi: Már hírt adtunk arról, hogy az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban kiállították Cholnoky Jenő, a híres magyar geográfus természetfotóit, rajzait és festményeit. A kiállított képeknek nemcsak művészeti, tudománytörténeti, hanem természetvédelmi értéke is van. Erről beszél Tardy János, a Környezetvédelmi Minisztérium természetvédelmi helyettes államtitkára
Tardy János: Természetvédelmi szempontból hihetetlenül izgalmas Cholnoky csodálatos fotóarchívuma. Szenvedélyesen fotózott, persze fekete-fehérben, szenvedélyét kiegészítette áldott tehetsége, a tudós kifejezett képzőművész alkat volt. Sokan ismerjük csodálatos tömbszelvényeit, olyan kifinomult rajzi mesterség volt az övé, amit kevés művész mondhat magáénak. Cholnoky az oktatás szerves velejárójának tartotta a fotóművészetet is, a grafikai és festészeti irányzatokat. Abból a könyvből, amit most adott ki a Földrajzi Múzeum, képet kapunk arról, hogy nézett ki a Gellérthegy, Az egyik rajzon látunk egy szelvényt a dolomitbányászat idejéből, ott látjuk a Sziklakápolna ősét, fölötte egy barlang. Később a helyreállításnál jó lett volna, ha valaki tudja, hogy van egy ilyen felvétel és azon egy barlang.
Mondok néhány példát Cholnoky természetábrázolásáról. Káli-medence, Balaton-felvidék, vulkáni kúpok, a magas Bakony bükköse, a Somlyó, a Kiskunság azóta rég megkötött és csak ilyen tanulmányokból ismert futóhomok formái, a Balaton déli partjának pandallónak nevezett homokpadjai. Ezek a homokpadok most megint előjönnek, és drámaként éli meg mindenki. Cholnoky felvétele a századforduló táján készült, most körülbelül így néz ki a déli part.
Egy másik kép, cserfaerdő a veszprémi fennsík dolomitján. A geográfus még nem tudta, hogy milyen az, amikor nagy bölcsen beavatkozunk a természet rendjébe, és az egészen sekély termőtalajjal, rendzinával, váztalajjal fedett dolomit felszínbe szinte belerobbantják a feketefenyő magokat, mert valakik úgy gondolták, hogy ide fekete fenyvest kell ültetni. Ezek a lidércnyomásszerű, ötvenes évekbeli feketefenyő fásítási programok. Cholnokynak egy másik felvétele egy virágos alföldi vizenyős lapályt ábrázol, Gencs táján. Most készült el Magyarországon a vizes élőhelyek két markáns részének, a szikes tavaknak és a lápoknak a katasztere, drámai, döbbenetes eredményekkel, ez a lapály már nincs meg. Lehet, hogy még sok Cholnoky felvételre lesz szükség, hogy összevethessük milyen is volt valójában a természet korábban.
Szinte minden Cholnoky felvétel olyan tájat ábrázol, ami most védelem alatt áll, vagy nemzeti park, vagy Európa diplomával kitüntetett tájvédelmi körzet, vagy valamilyen szempontból országos védelem alatt álló terület. Cholnoky felvételeit és Khaán Károly javaslatait kell most újravizsgálni, hogy lássuk azt, hogy valójában mi történt itt a századforduló óta. Ez ahhoz rövid idő, hogy természettudományok kutatásokkal állapítsuk meg a különbségeket, most bőven elegendő hogy a fotók és rajzok segítségével ennek a páratlan, izgalmas társadalmi- és táj-átalakítási, átalakulási folyamatnak az elemzését elvégezzük.
Mangel Gyöngyi: Cholnoky Jenőnek érzéke volt ahhoz, hogy megtalálja azokat a tájakat, tájegységeket, természeti értékeket, amelyek később védettek lettek? A Balaton-felvidék védelmét is ő javasolta először, már a harmincas években azt mondta, hogy legyen a táj nemzeti park.
Tardy János: Mondhatnám azt, hogy igen így volt. Cholnoky nagyon komolyan felemelte a szavát, 1941-ben ő volt az Országos Természetvédelmi Tanács elnöke. Azt kérte, hogy hagyják abba a badacsonyi és a Szent-György hegyi bazaltbányászatot. Ugyanúgy felemelte a szavát, mint Jugovics Lajos, aki bányageológusként a bazaltbányászat szakértője volt, aztán rádöbbent arra, hogy mi történik. Mindketten élharcosai voltak annak, hogy a Balaton-felvidék természeti csodái megmaradjanak.
Mangel Gyöngyi: A fotókiállítás megnyitására jelent meg Kubassek Jánosnak, a múzeum igazgatójának a könyve is, amelynek címe: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete.
Kubassek János: Cholnoky Jenő életművének értékelésekor nagyon fontos szerepet kapnak azok a dokumentum értékű fotók, amelyeket az elmúlt évtizedekben sokáig különböző helyen őriztünk, az Eötvös Lóránt Tudományegyetemen, a Magyar Földrajzi Múzeumban, illetve a család birtokában. A tudósnak nagyon jelentős szerepe volt a hazai tudományos életben, a tekintélye vitathatatlan, külföldi körökben, szakkörökben is elismert volt. Ennek ellenére 1950-ben kizárták az Akadémiáról, visszaminősítették tanácskozó taggá. Az új politikai időjárási térképen már nem volt helye, nem lehetett helye, az akkori idők szellemisége nem tűrte el, hogy egy ilyen tudós szellemi öröksége reflektorfényt kapjon. De a valódi értékeket az idő sem tudja kirostálni, sőt megerősíti ezeknek a valódi súlyát, és ebből láthatunk most itt egy kis ízelítőt.
Mangel Gyöngyi: A Cholnoky kiállítás április 15-ig látható a Magyar Földrajzi Múzeumban, Érden, a Budai út 4. szám alatt.
++++
Olvasnivaló:
Lehet, hogy elkéstünk vele, és már mindenhol elérték a telek spekulánsok, hogy ingatlanjaik értéke megtízszereződjék. Ahol csak esély van rá, a városokból kirajzó újgazdagok tömegesen akarnak lakóparkokat létesíteni, vagy a befektetők bevásárló központokat építeni. Élelmes vállalkozók már az összes város körüli szántót és erdőt felvásárolták. A telek spekulánsok sértik a környezetvédelem érdekeit, mert jelentős szerepet játszanak abban, hogy a városokban és környékükön a megmaradt zöld felületek rohamos ütemben tűnjenek el.
A városok terjeszkedéséről, az övezet átminősítésekről a Lélegzet című újságban olvashatnak bővebben. A lapot az Ökoszolgálatnál vagy a Levegő Munkacsoportnál szerezhetik be, az Ökoszolgálat telefonszáma: 311-7855, vagy az ingyenes 06-80- 269-446. Az Ökoszolgálat címe Budapest V. Vadász utca 29.
A Kék bolygó üzenetrögzítős telefonszáma: 328 – 7148.
