Felső-Bácskában ugyan már 20 éve nem költ kék vércse, a tavaszi és őszi vonulás idején viszont egyre gyakrabban lehet észlelni nagyobb, akár 50-100 példányos táplálkozó csapataikat is, ami korábban nem volt jellemző ebben a szántóföldi környezetben.
Évek óta nem volt rá példa, hogy egyszerre ennyi kék vércse tartózkodjon itt. A kék vércse őszi gyülekezőhelyein a heti rendszerességgel történő szinkronszámlálást a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együtt végzi a hazai nemzetipark-igazgatóságokkal.
2021. szeptember 13-án Tamás Ádám, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság térségi természetvédelmi őrkerület-vezetője területbejárása során egy éjszakázóhelyre behúzó, nagyobb kék vércse csapatot észlelt. Elmondása szerint a madarak zöme már az est beállta előtt a környező tarlókon, villanydrótokon pihent, tollászkodott, így sikerült rábukkannia arra a facsoportra, amiben az éjszakát töltik. Ekkor 135 példányt számolt meg. A szeptember 15-i országos szinkronszámláláskor ugyanitt már 171 példány gyűlt össze, ami regionális szinten is jelentős mennyiség.
A madarak száma várhatóan hamarosan csökkenni fog, hiszen e hosszú távú vonulók megkezdik vándorlásukat Afrikába, az Egyenlítőtől délre eső területek felé. A természetvédelmi őrszolgálat a továbbiakban is szemmel tartja majd ezt a területet, hogy biztosítsa a fokozottan védett madarak zavartalan éjszakázását.
Felső-Bácskában a szakemberek mintegy 20 éve regisztrálták az utolsó kék vércse költést, Gara település határában. Azóta a vetési varjú és a kék vércse is csak alkalmi vendégek voltak ezen a területen, bár a határ szerb oldalán, Őrszállás (Stanisic) határában fennmaradt egy maroknyi varjútelep néhány pár kék vércsével.
2018-ban Garán, egy kis akácosban újra megtelepedett a vetési varjú, ami azóta már több, mint 300 páros kolóniává duzzadt. Ez azért fontos, mert a kék vércsék a többi sólyomféléhez hasonlóan nem építenek fészket, hanem elfoglalják más madarak, elsősorban a telepesen költő vetési varjú fészkeit. Ezen a varjútelepen kék vércse egyelőre még nem költött, de bízunk benne, hogy egyszer újra megtelepszik itt – írta a park honlapján.
Az ezredfordulóra drasztikusan lecsökkent varjútelepek arra késztették a természetvédelmi szakembereket, hogy mesterséges költőládákkal próbálják segíteni a kék vércsék sikeres szaporodását. A tapasztalat azt mutatta, hogy a vércsék előszeretettel foglalták el ezeket a ládákat. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén is létesültek ilyen mesterséges telepek, amikben azóta is sikerrel tudnak költeni a madarak.
A kék vércse hazánkban az egyetlen telepesen fészkelő ragadozómadár. Afrikai telelőterületeiről meglehetősen későn, főként májusban érkezik vissza. Természetvédelmi értéke 500 000 Ft.
