„Nem szolgálja sem a jogbiztonság, sem a környezetvédelem szempontjait” – Keményen bírálta az Orbán-kormány lex akkuját az ombudsmanhelyettes
Bándi Gyula, aki javaslatot tett a rendelet felülvizsgálatára.
„Rendkívül tág keretet ad hatósági szerződés kötésére bármilyen típusú környezetvédelmi hatóság számára, tetszőleges környezeti ügyben, a magasabb szintű jogszabályok által előírt tartalmi elemek mellőzésével, a jogbiztonságot is veszélyeztető jogalkotási hiányosságokkal” – ezt írta az elmúlt napokban heves vitákat szító, lex akkuként is ismertté vált kormányrendeletről Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.
Bándi Gyula a Facebookon írta:
” A jövő nemzedékek szószólója a környezetvédelmi hatósági szerződés alkalmazási szempontjairól figyelemfelhívást és jogi összefoglalót adott ki, amelyben megfogalmazta az Alaptörvényből, a vonatkozó jogszabályokból és a jogtudomány által tett megállapításokból fakadó alapjogi és közigazgatási jogi kereteket, felhívva a jogalkotó, illetve egyes intézmények és a nyilvánosság figyelmét a nemzet közös örökségének megőrzéséhez szükséges teendőkre.
A szószóló a figyelemfelhívásban jelezte, hogy a környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló 432/2023. (IX. 21.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) rendkívül tág keretet ad hatósági szerződés kötésére bármilyen típusú környezetvédelmi hatóság számára, tetszőleges környezeti ügyben, a magasabb szintű jogszabályok által előírt tartalmi elemek mellőzésével, a hatósági szerződés eredeti céljával ellentétesen, bármely pontosító, a kereteket megszabó feltétel nélkül, tehát a jogbiztonságot is veszélyeztető jogalkotási hiányosságokkal.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kormányrendelet a jogellenes magatartások esetén a hatósági határozatba foglalt szankciók kiváltásaként, valódi felelősségre vonás helyett, sőt azok alkalmazását felfüggesztve kínál lehetőséget hatósági szerződés megkötésére, ezáltal a Kormányrendeletben szereplő megoldás akár visszafordíthatatlan negatív környezeti hatásokat is okozhat, amely a jelen és jövő nemzedékek érdekeit egyaránt hátrányosan érintheti.
A hatósági szerződés jogintézményének eredeti, hatályos jogszabályokban meghatározott célja nem a már bekövetkezett jogsértő állapot vagy magatartás egyszerű legalizálása, hanem kifejezetten többletvállalások rögzítése mellett az önkéntes megállapodás keretében a jogkövetés egyéb formáinak megállapítása olyan esetben, amely a közérdek és az ügyfél számára is egyaránt előnyös. Mindezek alapján tehát a Kormányrendelet csak olyan közérdekű környezetvédelmi ügyeket szabályozhatna, amelyek megfelelnek a fenti elvárásoknak, valamint rendelkeznie kellene arról, hogyan vehetnek részt a szerződéskötési procedúrában az érintett ügyfelek, társadalmi szervezetek, továbbá miként biztosítható a jogorvoslati joguk.
A szószóló kérdésesnek tartja a kapcsolatot a veszélyhelyzet és a környezetvédelmi hatósági szerződés jogintézménye között, mivel a veszélyhelyzeti felhatalmazás csakis a rendkívüli körülmények orvoslására, annak hatásaira vonatkozhatna. Sajnos a szóban forgó szabályozásnak lehetnek olyan, hosszútávú negatív hatásai, amelyek az Alaptörvény P) cikkében külön védelem alá helyezett, a nemzet közös örökségébe tartozó értékeket veszélyeztethetik, ez pedig ellentmond az Alkotmánybíróság által meghatározott zsinórmértéknek, mely szerint a veszélyhelyzeti kormányrendelet intézkedésével szemben elvárás, hogy az a konkrét veszélyhelyzet leküzdése érdekében szükséges és az elérni kívánt céllal arányos legyen, valamint az alapul szolgáló okok megszűntét követően ne maradjanak fenn visszafordíthatatlan hatások.
Kiemelendő, hogy amennyiben a hatósági szerződésre vonatkozó alaptörvényi kritériumok, illetve vonatkozó jogszabályok előírásai a Kormányrendelet tekintetében nem teljesülnek, akkor az nem alkalmas arra, hogy tiszta és korrekt jogi helyzetet teremtsen, így nem szolgálja sem a jogbiztonság, sem a környezetvédelem szempontjait, és ebből eredően az abban részes feleknek, illetve az érintett társadalomnak sem nyújt megfelelő, jogilag egyértelműen értelmezhető garanciákat.
A megelőzés, elővigyázatosság, a szennyező fizet, valamint a visszalépés tilalma elveinek sérelme és az alapjogokat illető szükségesség-arányosság vizsgálatának hiánya miatt a szószóló a szóban forgó Kormányrendelet felülvizsgálatára tett javaslatot, az alaptörvényi és eljárásjogi követelményeknek való teljes megfelelés érdekében.
A figyelemfelhívás teljes szövege megtalálható itt >>>
A témához kapcsolódó veszélyhelyzeti figyelemfelhívás elérhető itt >>>
Mint arról mi is többször írtunk, a „háborús veszélyhelyzetre” hivatkozva léptettek életbe egy kormányrendeletet, amely alapján mentességet adhatnak a környezetszennyezésen ért cégeknek a büntetés alól. A szabálytalan cég megúszhatja a bírságot, üzembezárást, ha úgynevezett környezetvédelmi hatósági szerződésben vállalja a jogkövető magatartást. Környezetvédők szerint a rendeletet az akkugyárakra szabhatták. A kormány tagadta ezt, és jelezte, pontosítják a rendeletet, mert valójában a kohászra, egészen pontosan a Dunaferre írták a szabályt. Meg is jelent a pontosítás, de abban sem szűkítik a kört, továbbra is bármely cégnek mentességet adhatnak az alapján.
Dr. Keresztes László Lóránt országgyűlési képviselő, a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke mai sajtótájékoztatója:
Nyitókép: Bándi Gyula a zöld szervezetek 2017-es országos találkozóján Csillebércen. Fotó: Sarkadi Péter greenfo
