A rovat kizárólagos támogatója

A kutatók először a hatvanas és hetvenes években hívták fel a figyelmet arra, hogy a világ jégkorszak felé halad. Ma az ezt végső soron előidéző globális felmelegedést világszerte elkerülhetetlennek fogadják el, hacsak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentési terve látványos eredményeket nem hoz állapítja meg a Petroleum Economist.
A Meteorológiai Világszövetség és az ENSZ alapította kormányközi bizottság (IPCC) előrejelzése szerint 2100-ra a föld átlaghőmérséklete 1-3,5 fokkal nőhet, ha a károsanyag-kibocsátás nem csökken. A szervezet szerint ez a tengerszint átlagosan 15-95 centiméteres emelkedését hozza magával, ami katasztrofális hatással lesz az erdőkre, sivatagokra és más természeti egységekre.
A riói üvegházegyezményt 1992-ben aláíró országok képviselőiből alakult konferencia hetedik ülésén az Egyesült Államok ismét elutasította a szervezet 1997-ben hozott kiotói egyezményének aláírását. Ez az egyezmény csak akkor maradhat életben, ha az 1990-ben mért károsanyag-kibocsátás 55 százalékáért felelős országok ratifikálják. Ennek megfelelően az idei bonni ülésen a kimaradó USA helyett Kanada, Ausztrália, Oroszország és Japán támogatása létfontosságú volt.
A kiotói egyezmény azt tűzte ki célul, hogy 2008 és 2012 között az 1990-ben mért üvegházhatást növelő gázok mennyiségét 5 százalékkal csökkenti. Ez az érték többek között – az amerikai kibocsátás 7, az európai uniós 8, a kanadai és a japán 6-6 százalékos visszafogásával számol. Oroszország esetében nem enged emelkedést, Norvégiának viszont 1, Ausztráliának 8 és Izlandnak még 10 százalékos növekedést is lehetővé tesz. Az emelés lehetősége viszont nem jelenti azt, hogy ez be is következik, mivel a felesleges kapacitásokat más országoknak adhatják el. Az egyezményhez csatlakozott tagoknak 2005-re jelentős előrelépést kell bizonyítaniuk. Az Egyesült Államok azt kifogásolja, hogy a fejlődő országoknak – köztük az idesorolt Kínának – nem állapítottak meg hasonló küszöböket.
A károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez a fejlődő országok hitelek formájában – támogatást vehetnek fel, a fejlettek pedig ezekkel a beruházásokkal ellentételezhetik esetleges tartozásaikat. Az üvegházhatás elleni harcban azonban várhatóan a kibocsátási mutatókkal való nemzetközi kereskedés játszhat kulcsfontosságú szerepet.
Globális szempontból ugyanis mindegy, hogy a föld melyik részén csökken a kibocsátás, így a határértéken túlteljesítő országok eladhatják eredményeiket azoknak, melyeknek nem sikerül betartani az egyezményt. A kereskedés módjának részleteivel az illetékes szervezetek még adósak, az élenjáró Nagy-Britanniában – például – bonyolult aukciók keretében képzelik el a jelentős összegű ösztönzőpénzek szétosztását.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás