A rovat kizárólagos támogatója

Éghajlatváltozás és környezetkárosodás fenyegeti az Európai Unió (EU) országainak, köztük a visegrádi országoknak (V4) a gazdaságát és a társadalmát. Nem rég tapasztaltuk meg az idei első nyári kánikulát Európában, amely nemcsak az erdő- és bozóttüzek fokozott kockázatához vezethet, hanem az élelmiszerárakra is hatással lehet.

Ugyanakkor a villámárvizek sok országban problémákat okoznak, és némelyikük, például Lengyelország és Csehország, az utóbbi időben a tornádók pusztító hatásait is megtapasztalta. Ezek szélsőséges időjárási jelenségek, melyek a jövőben gyakoribbá válhatnak.

A klímaválság kezelése érdekében az EU célja, hogy az évszázad közepére klímasemlegessé váljon. Ez alapvetően azt jelenti, hogy 2050-ben nem eredményezhet szén-dioxid-kibocsátást az energiaszektor, a közlekedés, az épületek és az ipar sem. Ez az ambiciózus cél csak akkor érhető el, ha minden európai ország növeli erőfeszítéseit és cselekszik. Az Európai Unió számos intézkedést tett annak érdekében, hogy visszanyerje globális éghajlat-politikai vezető pozícióját, de ezek továbbra sem elegendőek, mivel nem egyeztethetők össze a párizsi éghajlatvédelmi egyezménnyel.  Míg a visegrádi országok általában azok közé az államok közé tartoznak,  amelyek a legkevésbé tesznek a klímakatasztrófa ellen, addig a régió néhány városa klímavészhelyzetet hirdetett, mint például  Budapest  és  Zlaté Moravce (Szlovákia), illetve klímasemlegességi bejelentést tett, mint például Krakkó (2040-re), Varsó (2050-re), Prága (2050-re).

Az Európai Zöld Megállapodás és a „Fit for 55” csomag

Kevesebb, mint 30 évünk van arra, hogy klímasemlegessé váljunk, és a jelen évtized cselekedetei kulcsfontosságúak ennek elérésében. Az európai zöld megállapodás  vázolja az előttünk álló átalakulást, hogy az EU az első klímasemleges kontinens legyen. A megállapodás az EU-t olyan gazdasággá kívánja átalakítani, amely „modern, erőforrás-hatékony és versenyképes”. Ez azt jelenti, hogy alapvető változtatásokat kell eszközölnünk különböző területeken, mint például: hogyan termelünk és fogyasztunk villamos energiát, hogyan mozgunk a városokban, hogyan épülnek és néznek ki az épületeink, hogyan termelünk élelmiszert és mit eszünk, vagy hogyan működnek az iparágak (lásd az 1. ábrát). Ezek nagy változtatásokat jelentenek mindannyiunk számára, hiszen a jövőkép az, hogy 2050-ben mindannyian tiszta, egészséges, szennyezés- és méreganyag mentes környezetben éljünk, és megőrizzük az ökoszisztémákat.

  1. ábra: Az európai zöld megállapodást alkotó összetevők

2030 az első mérföldkő a karbonsemlegesség eléréséhez. Ezért az Európai Bizottság július közepén elfogadta a „Fit for 55”  csomagot, ami a fitnesz terv áthallás mellett, az EU vezető éghajlat-politikai célkitűzése. A csomag konkrét szakpolitikai javaslatokat és célokat tartalmaz annak érdekében, hogy az Európai Unió tagállamai 2030-ig legalább 55%-kal csökkentsék a CO2-kibocsátást az 1990-es szinthez képest.   Az intézkedések között szerepel a megújuló energiaforrások uniós energia szerkezeten belüli arányára vonatkozó kötelező célérték 36%-ról 40%-ra történő növelése, az új autók kibocsátás mentessége 2035-re, 35 millió épület felújítása 2030-ig, és a természet fontos szövetségesünknek való nyilvánítása az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Az uniós országoknak most kell „felkészülnie az 55-re”. Így különösen fontos, hogy a  V4-országok is elkezdjék átalakítani gazdaságukat, és nyissanak a zöld technológiai beruházások felé, melyben a Méltányos Átállást Támogató Alap és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz tovább támogathatja az éghajlat-politikai erőfeszítések finanszírozását.

Az európai zöld megállapodás központi célja, hogy senki és egyetlen hely se maradjon ki. Ez azt is jelenti, hogy a Kelet-Nyugat közötti szakadékot nem szabad tovább szélesíteni, és ennek következtében „Európa két-sebességes dekarbonizációját” eredményezni. Ehelyett, a közép- és kelet-európai országokat ösztönözni és támogatni kell dekarbonizációs erőfeszítéseikben. A  V4-országok polgárainak többsége ambiciózusabb politikákat támogat az éghajlatváltozás kezelésére. De hogyan biztosíthatjuk, hogy senki ne maradjon ki? És hogyan profitálhatnak a polgárok Európa-szerte a megállapodásból?

„Senki ne maradjon ki”

Június 30-án három visegrádi ország (Csehország, Szlovákia, Lengyelország) részvételével online kerekasztal keretében vitattuk meg az európai zöld megállapodás kihívásait és lehetőségeit a V4-ek számára. Vendégeink voltak Bartłomiej Kozek a Centrum UNEP/GRID-Warsaw-tól, Cyril Klepek, a CYRKL vezérigazgatója és Dariusz Szwed a  Zielony Instytut-ból  (Zöld Intézet).

A felszólalók hangsúlyozták, hogy az európai zöld megállapodás lehetővé teszi egy új, éghajlat-politikai célokkal összeegyeztethető, gazdasági modell kialakítását. Az esemény során élő közvélemény-kutatás is mutatta, hogy valóban szükség van intézkedésekre a különböző ágazatokban (lásd a 2. ábrát). A szükséges intézkedések nemcsak kihívásokat tartogatnak, hanem lehetőségeket is kínálnak a V4-régió számára. Például a szén fokozatos kivezetése az energiaágazatból kihívást jelent majd azoknak a régióknak, amelyek jelenleg gazdaságilag nagymértékben függenek ettől az erőforrástól. Ugyanakkor, a megújuló energiaforrások lehetőségeket tartogatnak a regionális fejlődés és foglalkoztatottság növelésére.  Dariusz Szwed azt mondta: „Több nap testvérre van szükségünk, mint szén testvérre”.

Bartłomiej Kozek hangsúlyozta, hogy a kohéziós politika kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a zöld átállás ne a társadalom rovására menjen. Az európai zöld megállapodást az igazságos átmenet szellemében kell megvalósítani, melyben a fosszilis üzemanyagoktól erősen függő régiók, valamint a meglévő fejlesztési központoktól távol állók is sikeresek lesznek.

  1. ábra: Cselekvési igények, Élő szavazás az online eseményen.

A zöld megállapodás hatékony végrehajtásához nemcsak a kormányoknak, hanem az üzleti életnek és az iparnak is lépést kell tartania (3. ábra). Új gazdasági megoldásokra van szükség, melyek megfelelnek az európai zöld megállapodás elveinek: a megállapodást nemcsak zöld növekedési stratégiaként kell kezelni, hanem a „rossz”, éghajlat és ökoszisztéma károsító „technológiák”, kivezetésének is. Ezért a vállalatoknak is felelősséget kell vállalniuk: a „szokványos gazdasági modell” nem lesz elég. Helyette a vállalatoknak tudományos alapú célokat kell kitűzni, hogy klímasemlegessé és erőforrás-hatékonnyá váljanak.  Cyril Klepek körforgásos gazdaságra szólított fel: „használjuk újra az anyagi erőforrásokat mind a gyártási mind a fogyasztói folyamatokban”.

  1. ábra: Kinek kell cselekednie az üzletért, Élő szavazás az online eseményen.

A polgárok fontos szerepet játszanak abban, hogy az európai zöld megállapodás mindenki számára hozzáférhető legyen. Az európai zöld megállapodás alapvetően nem csak a technológiákról szól, hanem az emberekről is. Mindenki tehet kisebb lépéseket a mindennapi életben: többet kerékpározhat az autóját hátrahagyva; több növényi alapú élelmiszert és kevesebb húst fogyaszthat; a villamosenergia-szolgáltatót zöldre válthatja; csökkentheti, újra-felhasználhatja es újra-hasznosíthatja a különböző használati cikkeket; szezonális es helyi élelmiszereket vásárolhat vagy akár termeszthet is. Dariusz Szwed hangsúlyozta az állampolgárok közérthető cselekvésre való felhívását. Bartłomiej Kozek hozzátette, hogy a polgári részvétel döntő fontosságú lesz az ökológiai átalakulás folyamatában. A városok vagy régiók jövőjéről folytatott valódi párbeszéd segíthet azonosítani a klímasemlegességre való átállás kihívásait és lehetőségeit. Továbbá lehetővé teszi a különböző hangok meghallgatását, az aggodalmak kezelését és a megalapozott döntéshozatalt.

Minden felszólaló nagyon pozitív volt, hogy új korszak jön. Itt az ideje, hogy az európai zöld megállapodás elveivel összhangban intézkedéseket hajtsunk végre. A zöld megállapodás a közös jövőnkről szól, és mindannyian együtt alakíthatjuk ezt a jövőt.

A Visegrad for Sustainability V4SDG Lab keretében megvalósuló „No One Left Behind: Citizen Action for the European Green Deal” című nyitórendezvényre került sor. A projekt célja, hogy felhívja a V4-országok figyelmét az európai zöld megállapodás jelentőségére, és ösztönözze a polgárokat az éghajlat és a fenntartható fejlődés érdekében tett lépésekre annak érdekében, hogy a zöld megállapodásból „senki ne maradjon ki”.  Vegyen részt és tegyen lépéseket bolygónkért még ma!


Réka Ines Tölg

Készült a greenfo számára az eredeti angol verzió fordítása alapján – Diana Süsser, Andrzej Ceglarz, Olga Cieślak, Natalia Shaposhnik, Réka Ines Tölg, Dasa Paulikova: V4 Fit for 55? Making the European Green Deal a Deal for everyone

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek