A Balaton vízszintje a szabályozási tartományon belül van, de a tóban élő invazív, nem őshonos fajokat alaposabb vizsgálat alá kell vetni – ismertették az EuLakes program legfrissebb eredményeit Veszprémben. A 2010-ben indult programban az olasz Garda-tó, a Balaton, a Fertő-tó és a lengyel Charzykowskie-tó vesz részt.
Az EuLakes projekt célja a közép-európai tavak fenntartható használatának elősegítése olyan integrált szemlélettel, amely erősíti a részvételt a tervezésben, valamint a tó- és vízgyűjtő gazdálkodásban az éghajlatváltozásra és más környezeti terhelésekre adandó válaszlépések kidolgozása során – mondta el Molnár Gábor, a program egyik magyar résztvevője, a Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az EuLakes országos konferenciát megelőző sajtótájékoztatón. A 2010-ben indult, hároméves, az Európai Unió által 2,9 millió euróval támogatott programban az olasz Garda-tó, a Balaton, a Fertő-tó és a lengyel Charzykowskie-tó vesz részt. A projektet az olasz Garda-tó Közösség vezeti, a Balatoni Integrációs Kft. mellett a Pannon Egyetem a program másik magyar résztvevője. A projekt a klímaváltozásra koncentrál: azt vizsgálja, milyen változok következhetnek be a globális felmelegedés következtében, s ezekre miként lehet felkészülni.
Molnár Gábor elmondta: a Balaton szempontjából a víz mennyisége a legfontosabb kérdés, hiszen a vízügyi igazgatóság legutóbbi jelentése szerint a tó vízkészlete negatív, azon a szinten áll, ahol az emlékezetes 2001-2003-as időszakban, amikor rendkívül alacsony volt a vízállás a Balatonon. A szakember megjegyezte: az alacsony vízállás akkor nem okozott vízminőség-romlást. Annak ellenére, hogy a Balaton vízmérlege negatív, a vízszint a szabályozási tartományon belül van.
Kováts Nóra, a Pannon Egyetem docense arról beszélt, hogy ma kevés szakember kutatja a hazai ökoszisztémába bekerült, megtelepedett és elszaporodott stresszorokat, vagyis azokat a nem őshonos, idegen fajokat, amelyek meg is változtathatják az ökoszisztémát. Ez természetvédelmi, gazdasági, humán egészségügyi gondokat is okozhat. Tudományos módszerekkel fel kell mérni a jövevény fajokat, megfigyelni tevékenységüket és ha kell, be kell avatkozni. Az Európai Unióban készül egy szabályozás, mely "a szennyező fizet" elvén visszakövetné és szankcionálná azokat, akik felelősek az invazív fajok terjedéséért, hiszen a nem őshonos fajok megjelenése mindig valamilyen emberi tevékenységnek köszönhető.
Kapcsolódó anyagok:
