A rovat kizárólagos támogatója

Ma van az Energiahatékonyság Nemzetközi Napja. A számottevő megtakarítási lehetőség ellenére, a magyar lakosság 33%-a az anyagiak miatt nem fejleszti otthona energiahatékonysági állapotát, mellyel a tulajdonosok csak 13 %-a elégedett.

Habár a magyar ingatlantulajdonosok 85%-a tudja, hogy energiahatékonysági beruházásokkal nagymértékben csökkentheti rezsiköltségét, mégis alig felük végzett otthonán ilyen fejlesztéseket az elmúlt 5 évben, legnagyobb részt a fűtési energia felhasználásának csökkentését célozva. A fűtési költség ugyanis a magyar ingatlanok 34%-a esetében 20 és 30 ezer forint közé esett, 21%-uknál pedig a 30 ezer forintot is meghaladta a leghidegebb, idei téli hónapokban. A számottevő megtakarítási lehetőség ellenére, a magyar lakosság 33%-a az anyagiak miatt nem fejleszti otthona energiahatékonysági állapotát, ha azonban fordít erre, 36%-a szigeteléssel, 32%-uk a nyílászárók cseréjével, további 32%-uk pedig energiatakarékos izzók alkalmazásával csökkenti ingatlana energiafelhasználását – derül ki a Knauf Insulation által, az Energiahatékonysági Világnapra készített közvélemény-kutatásból. A kutatásban megkérdezettek 77%-a a fűtésköltség csökkenését várja otthona energiahatékonysági fejlesztésétől.
 


A levegőt erősen szennyező és ezáltal egészségünket romboló közlekedési és fűtési módok, valamint a dráguló energiaárak nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság nemcsak technikai kérdés, és nem kizárólag szűk szakmai körökre tartozik. Ha kihasználjuk a hatékony energiafelhasználásban rejlő lehetőségeket, megoldást kaphatunk számos társadalmi és környezeti problémára, többek között a munkanélküliséget is enyhíthetjük.

Az Európai Unió 2020-ra kitűzött éghajlatvédelmi céljai közül viszonylag könnyebben teljesíthető az üvegházgázok 20 százalékos csökkentése és a megújuló energia arányának 20 százalékra növelése, amit nagy nemzetközi energetikai vállalatok által is támogatnak. Ezek a célkitűzések kötelezőek a tagállamokra. A primer energia 20 százalékos megtakarítása, az energiahatékonyság jelentős javítása ellenben most még csak ajánlás több tagország ellenállása miatt. Dánia azonban már tavaly decemberben bejelentette, hogy elnöksége idején, vagyis ebben a félévben, mindent megtesz, hogy 2020-ra az 1990-es mértékhez képest 20 százalékos energiamegtakarítás biztosan teljesüljön. Ehhez minden tagország kötelezően elérendő megtakarítási célokat kapna.

Február 28-án az Európai Parlament Energetikai Bizottsága vitára alkalmasnak és támogatandónak ítélte meg az Energiahatékonysági Irányelv (EED) tervezetét. (Ehhez a tervezethez az elmúlt hónapokban 1800 módosító javaslatot nyújtottak be. Ez is jelzi az irányelv bonyolultságát és a sokszor egymásnak ellentmondó érdekek nagy számát.)

A tagállamok közül Magyarország egyike azoknak, amelyek ma leginkább rászorulnak az energia importjára. Miközben az egy főre eső energiafogyasztásunk – a szerényebb életszínvonal miatt – nem éri el az EU átlagát, egységnyi GDP-t jóval több energiával állítunk elő, mint a fejlettebb tagországok. Van mit változtatni a hatékonyság érdekében nemcsak a nemzetgazdaság szerkezetén, amelyben túl nagy az energiaigényes, alacsony hozzáadott értékű termékek aránya, de az egyes ágazatokon belül is. A háztartásokat és az állami költségvetést például feleslegesen terhelik az épületek rossz energetikai állapotából adódó magas energiaszámlák. Az épületek korszerűsítésével és az új épületek minőségének lényeges emelésével egyszerre tudnánk öt fontos célt elérni: az üzemeltetési kiadások mérséklését, a komfortérzet növelését, a levegő minőségének javítását, új munkahelyek teremtését és az éghajlatváltozást okozó üvegházgázok kibocsátásának csökkentését.

Hosszú ideig évi százmilliós összegekkel igyekeztek a kormányok támogatni a lakossági energiatarifákat, arra hivatkozva, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások nem tudnák megfizetni a magas energiaárakat. Abból az összegből, amit az elmúlt húsz évben az árak mérséklésére fordítottak, nemcsak a középületeinket, de a lakásállományt is korszerűsíteni lehetett volna. A lényegesen alacsonyabb energiafogyasztás mellett pedig nem okozna gondot az energiaszámlák kifizetése.

Vonjuk le a tanulságokat a korábbi esztendők tapasztalataiból! Ahhoz, hogy az importenergia-függőségből és a drága, pazarló energiafogyasztás szorításából végre kikerüljünk, határozott politikai akaratra van szükség. Szavazzák meg a magyar képviselők az Európai Parlamentben a 20 százalékos kötelező energiamegtakarítást, idehaza pedig irányítsanak megfelelő forrásokat az épületfelújításba, az energiahatékonyság javításába! Nyolc-tíz évre szóló energiahatékonysági stratégiával, folyamatos, kiszámítható források mellett biztos munkahelyeket teremthetünk az építési szektorban, a kutatás és fejlesztés számos területén és sok egyéb ágazatban. Levegő Munkacsoport

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek