A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

A kékmoszatok által termelt méreganyag okozza a madarak, az 1990-es évek óta tapasztalható idegi betegségét, majd pusztulását.
Megfejtették a fehérfejű rétisasok különös betegségének titkát. Sok egyed elhullását egy kékmoszatok által termelt méreganyag okozza – számoltak be eredményeikről német és amerikai kutatók a Science című tudományos lapban. A fehérfejű rétisasok (Haliaeetus leucocephalus) az Egyesült Államok délkeleti részén az 1990-es évek óta szenvednek valamilyen idegi betegségben. Elveszítik a kontrollt testük felett és elpusztulnak. A tünetek más madaraknál is megjelentek. A vizsgálatok során Susan Wilde, a Georgia-i Egyetem tudósa felfedezte, hogy egy korábban ismeretlen kékmoszat, vagyis cianobaktérium, amely édesvízi tavakban a piroserű átokhínáron (Hydrilla verticillata) él, különböző madarakat és más állatokat betegít meg. Az általuk termelt anyag bejut a növényevő halakba, vízimadarakba vagy teknősökbe, amelyeket aztán felfalnak a fehérfejű rétisasok. Azt azonban nem tudták megállapítani, mi indítja el a méreganyag termelését a cianobaktériumokban.

A Halle-Wittenbergi Egyetemen Timo Niedermeyer szakértő azonosította a „sasgyilkos méregnek” nevezett anyagot. Amikor tudomást szerzett arról, hogy Wilde a madarak neurológiai betegségének okát a hínár levelein lévő cianobaktériumokhoz köti, mintákat kért be Georgiából. A növényekről levett baktériumokat laborban tenyészteni kezdte, majd ismét Georgiában letesztelték, valóban megmérgezi-e ez a szaporított baktérium a madarakat. A tenyésztett baktériumok azonban nem bizonyultak mérgezőnek. Ezt követően újabb mintákat vettek a tudósok, de ezúttal a levelek felszínét is vizsgálatnak vetették alá. Ekkor különleges brómvegyületeket találtak, ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a baktériumoknak brómra van szükségük ahhoz, hogy mérget termeljenek. Amennyiben a laborban tenyésztett baktériumokhoz brómtartalmú sót adtak, megbetegítették a madarakat. Egyelőre azonban még nem világos, miért termelnek ezek a baktériumok egyes tavakban mérget, míg a másikban nem. A tudósok feltételezése szerint elképzelhető lehet, hogy egyes tavakban brómtartalmú gyomirtó szereket alkalmaznak az invazív átokhínárok ellen. Brómvegyületek ugyanakkor a természetben is előfordulhatnak. Az Észak-Amerika legnagyobb madaraként számon tartott állat szárnyfesztávolsága több mint két méter. Feje, nyaka és farktollai fehérek, így kiemelkednek egyébként sötétbarna tollazatából.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek