A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: iucn.org

Csaknem száz olyan madárfajnál fenyeget a kihalás veszélye, amelyek az Amazonas egyre háborgatottabb és ritkuló erdeiben élnek – áll az IUCN idén közzétett Vörös Könyvében. A BirdLife International magyarázata szerint a madarak életét az állandó erdőkivágások veszélyeztetik, amelyek immár az egész Amazonas területén folynak.

Azok a madarak vannak főként veszélyben, amelyek aránylag hosszú ideig élnek, mint például a Rio Branco hangyászmadár, vagy épp a Kollar tüskefarkú, amelynek populációja 80 százalékkal esett vissza életterük elvesztése miatt. A tüskefarkú évtizedek óta kénytelen elviselni, hogy az emberek egyszerűen kivágják élőhelyeiket, kidöntik a fákat fészkeikkel együtt. Nem is csoda, hogy a tüskefarkú immáron fokozottan veszélyeztetett fajnak számít.

„ A BirdLife megpróbál minden eszközt megmozgatni, hogy a madarak valóban védelem alá kerüljenek, hiszen számos olyan faj került bajba, amelyek nélkül az amazonasi élővilág elképzelhetetlen lenne” – közölte Jane Smart az IUCN egyik igazgatója. A szakemberek aggodalmuknak adtak hangot, hogy a nagy kampánnyal beharangozott és szigorúnak vélt brazil esőerdő védelmi jogszabály mégsem éri el hatását és igen gyengének bizonyul, így félő, hogy az elkövetkező években akár a mostaninál is aggasztóbb állapotokat találnak a természettudósok. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy szükség van komoly nemzetközi összefogásra, amely segítheti az esőerdők még fokozottabb védelmét.

Az idei Vörös Könyv kiadása előtt a szakemberek a Föld csaknem tízezer madárfaját vizsgálták meg, ahogy azt korábban is tették. Figyelték a madárállomány alakulását, elemezték a rájuk leselkedő veszélyeket, mérlegelték, hogy védelemre szorulnak-e. A jelentés rámutatott, hogy nemcsak a trópusokon vannak problémák a madarakkal, hanem Észak- Európában is. Az elmúlt húsz évben például csaknem egymillióval kevesebb jegesréce repül a Balti tengernél. Azt egyelőre még nem tudják, hogy az immáron érzékenynek titulált faj populációja mitől ritkult meg, de az tény, hogy nemcsak a jegesrécék, de más tengeri récék is veszélyben vannak. A füstös récék is immáron felkerültek a védett madarak listájára.

Afrikában a fehérhátú keselyű és a karvalykeselyű is hasonlóan aggasztó helyzetben van, mint ázsiai rokonaik. A madarak rohamosan pusztulnak, egyrészt az életterük elvesztése, másrészt az elhullott állatok tetemeiben felhalmozódott, számukra mérgező hatóanyagok miatt. A szarvasmarha tenyésztők a feketekontinensen is rendre a földjeiken hagyják elrothadni elhullott állataikat, amelyeket előtte – akár hónapokkal is – különféle állatorvosi gyógyszerekkel kezeltek. Ezek a már korábban kitiltott, ám most is forgalomban lévő hatóanyagok mérgezik Ázsiában is a keselyűket. A dögevők pusztulása kényesen érinti az állati táplálékláncot is, hiszen a keselyűk akár percek alatt megették a dögöket, most azonban az elhullott állatok betegségeket terjesztenek hetekig a melegben.

Az idei jelentésben azonban vannak pozitív hírek is: Brazília dél-keleti partjain élő aprócska tengerparti hangyászmadár például idén lekerült a fokozottan védett állatok listájáról, mivel úgy tűnik, hogy a korábban hittnél sokkal több helyen előfordul. A jövőben azért még szebb eredményeket lehet elérni a hangyászmadárnál, mivel egyre több élőhelyük kerül védelem alá. Ugyancsak lekerült a fokozottan védett madarak listájáról a sérülékenyek közé, a raratongai erdei légykapó, amelyik korábban a világ egyik legritkább madarának számított, ám gondos természetvédelmi munka következményeként ma már igen megerősödött. Az ornitológusok először a legnagyobb ellenségüket, a patkányokat pusztították ki a területekről, így ma már 380-ra növekedett a madarak száma. Korábban alig 35 madarat sikerült megszámolni.

Kapcsolódó anyagok:

Vörös jelzés amazónia madarainak

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás