A rovat kizárólagos támogatója

A hegyi gorillák (Gorilla beringei beringei) teljes genomját térképezték fel első ízben brit tudósok, akik kutatásaik eredményeit a Science legfrissebb számában tették közzé.

A hegyi gorillák Közép-Afrikában élnek: egyik csoportjuk a Virunga-hegységben, három állam (Ruanda, Uganda és a Kongói Demokratikus Köztársaság) határán, négy nemzeti park területén él, a másik az ugandai Bwindi Áthatolhatatlan Nemzeti Parkban. A kihalás szélén élő állatokat a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a „kritikusan veszélyeztetett fajok” kategóriájába sorolták.

Élőhelyük zsugorodása és az orvvadászat következtében 1981-re a hegyi gorillák populációja 253-ra csökkent a Virunga-hegységben. Azóta a természetvédők erőfeszítéseinek köszönhetően a Virunga-populáció létszáma 480 főre növekedett – írja a tanulmányt összefoglaló Eurekalert hírportál.  Korábban ürülék- és szőrminták DNS-elemzésével próbálták a tudósok meghatározni a gorillák genomját. A brit genetikai kutatóintézet, a Wellcome Trust Sanger Institute munkatársainak viszont a vadonban élő sebesült gorillák kezelése során levett vérmintákból sikerült hét egyed teljes genetikai térképét elkészíteniük.

„A hegyi gorillák a legtöbbet tanulmányozott emberszabású majmok, ennek ellenére csupán most készült el teljes genomjuk szekvenálása. A hároméves projektnek köszönhetően immár össze tudjuk hasonlítani az összes gorillapopuláció genomját, hogy megértsük a közöttük lévő hasonlóságokat és különbözőségeket, valamint a beltenyészetnek az egyedszámra és az állatok egészségére gyakorolt hatását” – emelte ki a vizsgálatokkal kapcsolatban Chris Tyler-Smith, a tanulmány társszerzője.  A vizsgálatok érdekes eredményekkel szolgáltak, hiszen kiderült, hogy évezredek óta alacsony volt a hegyi gorillák populációja. Másrészt fényt derült arra is, hogy esetükben a beltenyészetnek valamilyen módon pozitív genetikai hozadéka volt.

 

 

„Unokatestvérünk, a neandervölgyi ember számára fatális következményekkel járt a beltenyészet, amely hozzájárult kihalásához. A hegyi gorillák esetében viszont kevesebb kártékony, funkciója vesztett génvariációt fedeztünk fel, mint például a sokkal népesebb nyugati gorillapopulációnál” – fogalmazott a tanulmány első szerzője, Yali Xue, a Wellcome Trust Sanger Institute kutatója.

A tudósok reményei szerint kutatásaik nagy segítséget jelentenek a természetvédők számára, hiszen a különböző gorillapopulációk genomjának ismeretében lehetővé válik a megölt vagy befogott egyedek származási helyének a meghatározása. Ily módon több állatot lehetne eredeti élőhelyére visszatelepíteni, s könnyebben lehetne felelősségre vonni az orvvadászokat.  „A részletes genetikai adatok segítségével megállapíthatjuk, honnan származnak az elkobzott gorillák, emellett könnyebben monitorozhatjuk a populáció genetikai állapotát, bizonyos betegségek iránti fogékonyságát” – vázolta a vizsgálat előnyeit Mike Cranfield a Gorilla Doctors természetvédelmi projekt társigazgatója.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek