Várhatóan további százmilliárdokkal kell majd felduzzasztani a rezsivédelmi alapot, mert az idei költségvetés alapján semmivel nem kompenzálják a víz- és csatornaközmű cégek energiaár-emelkedés miatt megugró kiadásait – írja a 24.hu.
Márpedig a többségében önkormányzati tulajdonú szolgáltatók a csőd szélén egyensúlyoznak, a többletköltségeket nem tudják fedezni. Ha elmaradna a kompenzáció, az az energiakereskedőket is magával ránthatja.
A rezsivédelem költségvetésének kikiáltott 2023-as rendeleti büdzsében összesen 2610 milliárd forintot különített el a kormányzat a rezsivédelmi alapba. Ezt egyebek közt a lakosság, a költségvetési szervek, az állami vállalatok és az önkormányzatok kompenzációjáért hívták életre a megnövekedett energiaárak miatt.
Hiába keresik, egyetlen fillért sem írtak be a víziközmű-cégek támogatására – reagált a 24.hu felvetésére Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke, Tab fideszes polgármestere. A politikus szerint Lantos Csaba energiaügyi minisztertől azt az ígéretet kapták, hogy egy-két hónap múlva visszatérnek a víziközművek kérdéskörére, mert az ágazat helyzetét rendezni kell. A szövetség becslése szerint az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók nagy része március-áprilisra fizetésképtelenné válhat, ha nem tesznek beléjük pénzt. Alternatíva nincs, mert a döntően áramot felhasználó ágazat teljes éves árbevétele – körülbelül 260–300 milliárd forint – nagyságrendileg akkora, mint a villamosenergia-kiadásai.
Schmidt szerint azonban nem biztos, hogy szükség lesz arra, hogy tovább növeljék a rezsivédelmi alap keretét. Mivel az energiapiacon folyamatosan csökkennek az árak, várhatóan kevesebb lehet az a veszteség, amelyet a beszerzési árak és a lakossági árak közötti különbözet miatt szenved el az MVM Zrt., miközben a fogyasztás is visszaeshet. Így nem biztos, hogy hozzá kell nyúlni az alaphoz, lehet, hogy a megállapított összegből is támogatni lehet a víz- és csatornaközműveket, kormányzati döntés függvényében.
Szemmel látható pluszkiadás lesz
Az ágazatnak körülbelül 200–300 milliárd forintos rezsikompenzációra lesz szüksége 2023-ra vonatkozóan, máskülönben nem képes kitermelni villamosenergia-költségeit.
A rezsicsökkentés miatt befagyasztott víz- és csatornadíjak, valamint a közműadó miatt túlnyomórészt veszteséges szolgáltatóknál ekkora összegű többletenergia igény jelentkezhet. Ennél pontosabb becslést azért nem lehet adni, mert a szolgáltatók más-más kereskedőnél, eltérő áron szerződtek le, arról pedig nem készült felmérés, hogy a cégek mekkora díjakkal és milyen feltételek mentén vételezik az áramot – magyarázta lapunknak egy, az iparág helyzetét jól ismerő szakértő. Tisztán látni már csak az ármozgások miatt is nehéz, a csökkenő áramdíjak miatt jelenleg valamivel kedvezőbb kép rajzolódik ki.
Az idei költségvetés nemcsak a víz- és csatornaközművek rezsikompenzációját nem tartalmazza, hanem a rendkívül rossz állapotban lévő vezetékhálózat felújítási és karbantartási munkálataira sem különít el egy fillért sem. Ágazati szakemberek és a témát felkaroló ellenzéki képviselők szerint e célra már az idei büdzséből 150–200 milliárd forintot kellett volna szánni, ugyanakkor Orbán Viktor kormányfő tavaly év végén mindenkit „megnyugtatott”, hogy a víziközműrendszer fejlesztése várhatóan a 2024-es költségvetésről szóló parlamenti vitában kerül napirendre.
A 2023-as büdzséből csak a hat állami tulajdonban lévő regionális víziközmű társaság támogatására fordítanak mintegy 60 milliárd forintot, de ez sem a rezsivédelmi alapból, hanem az Energiaügyi Minisztérium kasszájából kerül a szolgáltatókhoz. Még a regionális cégektől is azt a visszajelzés érkezik, hogy ez a támogatási keret idén nem lesz elegendő, és biztosan nem fog beleférni a Nemzeti Vízművek Zrt. (NV) felügyelete alá újonnan belépő szolgáltatók finanszírozása sem. Az összesen 31 többségi önkormányzati tulajdonban működő közműtársaság energia-többletköltségét valami egyéb forrásból kell majd kompenzálni – figyelmeztetett az ágazati szakértő.
A szektorban egyelőre nem tudnak semmit a lehetséges állami támogatás felől, az ágazati képviseletekkel még nem tárgyalt a szakminisztérium. A szolgáltatók jellemzően azt a választ kapják, hogy a megoldást az integrációs program jelenti: amelyik cég nem tudja fizetni a kiadásait, az betársulhat a Nemzeti Vízművek égisze alá. Mivel az önkormányzati választások egyre inkább közelednek, a kormányzat nem akar nyílt konfrontációt a településekkel, ezért is igyekszik az NV az önkéntesség elvét előtérbe helyezni. Annak jellemzően nincs realitása, hogy az önkormányzatok saját forrásból kifizessék a szolgáltatói számlákat. Így amennyiben nem érkezik állami pluszforrás, hosszabb távon nem marad más választásuk, mint hogy önként lemondanak a szolgáltatókról, mondván: vigyék csak a vízművet a problémával együtt.
Jelenleg a központosítás nehézkesen halad, mert az önkormányzatok jellemzően jobban a sajátjuknak érzik a vízműveket, mint bármelyik más közszolgáltatást. Nem véletlen, hogy eddig még a fideszes bástyának nevezhető Debrecen közgyűlése sem volt hajlandó lemondani a város víziközmű társaságáról.
Az önkormányzatok szerint is kevés lesz a rezsikompenzáció
A rezsivédelmi alapban 2023-ra mintegy 144,7 milliárd forintot különítettek el a helyhatóságok energiaköltségeinek támogatására. A pénz egy részét már ki is osztották: a tízezer fölötti lakosú településeknél 44 milliárd, a tízezer alattiaknál 32 milliárd került be a normatívába. Ám év végére ez a számla is túllépheti a meglévő keretet. Az energiapiaci helyzettől függően 300–400 milliárd forint rezsitámogatásra lesz szüksége a településeknek, ahhoz, hogy működésük ne lehetetlenüljön el – becsülte a 24.hu-nak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő független polgármestere. Schmidt Jenő TÖOSZ-elnök is úgy látja: többletigény mindenképp felmerülhet, de az önkormányzati rezsivédelem végszámlája csak 200–250 milliárd forint között lehet idén.
Ha nem lesz mentőöv, csak az áramkereskedők vesztesége nő majd
Mivel december óta csökkent a villamosenergia ára, azok a víziközművek, akik határozott idejű, fixáras szerződéseket kötöttek, jelen állás szerint rosszabbul jártak, mint azok, akik a tőzsdei ár-indexált megoldást választották. Ők ezzel jellemzően csak időt nyernek, mondjuk nem márciusban dőlnek be, hanem csak május-júliusban, az árak alakulásától függően.
Hiába veszi valaki 70 forint/kilowattórás áron az áramot, az is körülbelül a 3-4-szerese a korábbi díjnak, így a szereplők jellemzően azt sem tudják kitermelni. A mérsékeltebb díj csak néhány hónappal hosszabbítja meg a társaság életét ahhoz képest, aki 200 forint/kilowattórás áron vételez– érzékeltette a szakember.
A víziközművek – más cégekhez hasonlóan – néhány egyedi kivétellel nem tudnak kifarolni a kedvezőtlen, nem ritkán 230 forint/kWh körüli rögzített áron megkötött éves szerződésekből, az áramkereskedők pedig jellemzően velük sem hajlandók tárgyalni valamilyen kedvezményről. Nemfizetés esetén viszont életszerűtlen, hogy a szolgáltatók kikapcsolják az áramot a vízműveknél, még ha ez lenne a jogszerűen eljárás is. Hiszen pontosan tudják, hogy akkor megszűnik a vízszolgáltatás az adott körzetben, így ők sem tudnák lehúzni a vécét telephelyeiken. Így végeredményben a kereskedők kintlévőségei gyarapodhatnak. Amennyiben az MVM a szerződött kereskedő, akkor az állami cég vesztesége nőhet, amelyet majd a kormánynak kell kipótolni. Ennél a többlépéses játszmánál egyszerűbb lenne, ha a kabinet a pénzt a víziközmű szolgáltatónak adná, hogy ki tudják fizetni számláikat – jelentette ki.
Ahová nagyon kell a pénz, oda jut
Miközben a vízvezetékhálózat fejlesztésére nem jut támogatás, röpködnek a milliárdok a Fejér megyei Iváncsa ipari parkjában épülő akkumulátorgyár infrastruktúra-fejlesztéseire. Egy tavalyi kormánydöntés nyomán a dél-koreai tulajdonú SK Innovation üzemének víziközmű-fejlesztését nettó 19,7 milliárd forintért csinálja a Mészáros és Mészáros Zrt. Szintén ez a cég nyerte el a szennyvízelvezetéshez kapcsolódó munkákat, amelyeket 8,4 milliárdért végez.
