Kijelölték Kínában azokat a körzeteket, ahol a jövőben alapvető fontosságú kísérleteket fognak végrehajtani. Azt vizsgálják, hogy ha a helyszíneken a lakóházak ötödét, az ipari létesítmények 30-, a középületek 40 százalékát napelemes rendszerek telepítésére és használatára kötelezik, fenntartható-e az áramszolgáltatás. Ha igen, akkor jöhet az áttörés.
A világ legnagyobb napelemgyártó és -telepítő országának számító Kína az utóbbi években szembesült azzal, hogy a fotovoltaikus rendszerek terjedése, a mind nagyobb méretű napelemrétek hálózatba illesztése jótékony hatású ugyan az energetikára és a kibocsátási szintek mérséklésére nézve, de emellett érdemes volna a kis, egyéni termelőegységekre is nagyobb figyelmet fordítania. Utóbbi ugyanis – legyen szó akár egy-egy városrész, lakóközösség vagy egyetlen háztető méretről – ugyancsak hasznos, mi több: optimalizálni tudja az energetikai beruházásokat a saját termelő-fogyasztó létével.
Ahogyan Európában, úgy egyre inkább Kínában is igazolódik, hogy ha a lakóházak, települési épületek tetején napelem termeli meg az alatta élők, lakók, dolgozók szükségleteinek legalább egy részét, úgy a kis helyi megoldások valójában arra is hatással vannak, hogy a folyamatosan növekvő energiafogyasztási igényre ne csak az áramszolgáltatók hálózatbővítése és erőműépítése legyen a megoldás.
Ehhez mindenek előtt egy dolog kell: mind nagyobb számban fel kell menni a panelekkel a háztetőkre.
A kínai energiahivatal (National Energy Administration, NEA) most úgy döntött, tevékenyen beavatkozik e folyamatba, és katalizátor lesz abban a kísérletben, amellyel megkísérlik “belőni” a rendszer egészében a lokális, kisebb méretű napelemes rendszerek optimális arányát. Ennek érdekében – ahogyan a PV Magazine írja – a saját tartományi irodáit bízta meg azzal a feladattal, hogy jelöljék ki a próbaprogramra az első megyéket.
A kísérlet lényege, hogy a kiválasztott területeken az összes lakossági háztető legalább 20 százalékát fedjék be napelemmel – és ugyanezt tegyék a kereskedelmi és ipari épületek legalább 30 százalékával, a nem kormányzati középületek (mint a kórházak, iskolák stb.) pedig 40 százalékával. A NEA nem adott sok időt az alkalmazottainak: július 15-ig a központ kéri a tételes listát, ahol ez a feladat a szakemberek szerint teljesíthető. Ez alapján kötnek majd szerződéseket, illetve adnak a feladatra megbízást. A kivitelezési oldalon is nagy lett erre a sürgés-forgás, mert a szűk határidő a rendszertelepítők kiválasztására is értendő. Azt, hogy a terv amolyan új energiapolitikai tételként is értelmezhető, bizonyítja, hogy a z új regulák meghirdetését követően az állami energetikai beruházási társaság már arról is tájékoztatta a leányvállalatait, hogy mindannyian részt vesznek a kísérleti programokban – ki-ki a saját működési területén.
A napi.hu szerint a NEA kísérlete azonban nem a központban született meg, csupán beleáll egy már meglévő kezdeményezési hullámba. Március óta ugyanis több kínai tartományban (például Fucsien, Kanton, Kanszu és Csöcsiang tartományban is) már meghirdettek hasonló programokat. Ennél fogva a központi kezdeményezés inkább tekinthető a már elindult kísérletek egész országra kiterjesztésének. Melynek a reményeik szerint az is az eredménye lesz, hogy Kínában az eddig helyi szinten nem igazán szabályozott háztartási napelemes kapacitásokat szabályozható és optimalizálható rendszerbe foghatják majd össze.
