A rovat kizárólagos támogatója

A koronavírus-járvány közvetlen hatásai után most az európai és amerikai kereslet összeomlása okoz problémákat a kínai gazdaságban, de azért fokozatosan magára talál az ország ipara. Ez természetesen növekvő energiaigénnyel társul, amelyet jó eséllyel minden korábbinál nagyobb mennyiségben elégítenek ki széntüzelésű erőművekkel.

Környezetvédő szervezetek – köztük a Greenpeace – nemrég jelentettek meg egy átfogó tanulmányt a világ széntüzelésű erőműveiről. Ezek azért nagyon fontosak, mert elég nagy mértékben járulnak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, gyorsítva az éghajlatváltozást. A dokumentum szerint tavaly globálisan 3 százalékkal kevesebb energiát állítottak elő ezekben a létesítményekben 2018-hoz képest, a működő erőművek kapacitása mégis nőtt, első alkalommal 2015 óta.

Tavaly világszerte 68 gigawattórányi szénerőműves kapacitást állítottak üzembe, közel kétharmadát Kínában. A 34 gigawattórányi leszerelt kapacitás közel fele az Egyesült Államokra esett. Érdekesség, hogy noha Donald Trump sokszor kiállt a szénszektor mellett, az ő elnöki periódusa alatt még fel is gyorsult a szénalapú energiatermelés visszaszorulása az Obama-korszakhoz képest.

A jelenleg építés alatt álló szénerőművek 80 százaléka Ázsiában található, Kína mellett elsősorban az atomenergiának fokozatosan hátat fordító Japán miatt. Meglepetésre tavaly még a szintén nagy szénfelhasználónak számító Indiában is csökkent az így megtermelt energia mennyisége, 3 százalékkal. Az Egyesült Államokban 16, az Európai Unióban 24 százalékos volt a csökkenés.

A jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a tavalyi csökkenés tendenciaszerűen kevés a párizsi klímacélok (legfeljebb 1,5 Celsius-fokos felmelegedés az iparosodás előtti szinthez képet, amelyből 1,1-1,2 fok már mögöttünk van) teljesítéséhez. Ehhez ugyanis a szénalapú energiatermelésnek 2030-ra 80 százalékkal kellene visszaesnie. Via G7.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek