A rovat kizárólagos támogatója

Nagyon nem örül a Dráva Szövetség, hogy Horvátország nem állt el a Dráva síkvízi részére telepítendő 5 vízi erőmű tervétől. Ha a létesítmények elkészülnének, az alapjaiban változtatná meg a déli határfolyó élővilágát. A tervezetet korábban a Baranya Megyei Önkormányzat sem támogatta.

Hétvégén tiltakozást tartottak a Horvátország által a Drávára építendő öt síkvidéki vízi erőmű ellen Donja Dubravánál (Alsódomború).
A Népszava szerint a tiltakozók úgy látják, a síkvidéki, úgynevezett tározós módszerrel megépítendő erőművek teljesen megváltoztatják a folyó élővilágát, a tározó miatt pedig a folyami élővilág helyett tavi alakul ki – miközben több olyan faj is él a Drávában, amely veszélyeztetett.

A lap szerint az erőművek építésének terve nem új keletű – a dubravai az első lépcsője ennek, azt pedig még a ’90-es évek elején építették -, a rendszer pedig egészen Eszékig húzódva terelné a most kanyargós-szeszélyes folyót egy betonvályús mederbe-tárolóba Őrtilos és Barcs között.

A tiltakozáson felszólalt Marijan Varga, Donja Dubrava polgármestere is, aki arról beszélt, a vízi erőmű miatt náluk
drasztikusan lecsökkent a folyó vízszintje, minden kút kiszáradt, eltűnt a talajvíz, a földek tönkrementek, a régi meder most egy kavicssivatag" – idézte a Népszava a település első emberét, és azt is hozzátették, Donja Dubravánál egyszer már átszakadt a tározó töltése korábban. A lap szerint anno a magyar kormány erőteljes tiltakozása miatt hiúsult meg a százmilliárdos beruházás, de most, negyedszázaddal később a horvát fél újra előállt az ötlettel.

"Hivatalosan a Kapronca-Kőrös megyei önkormányzat fordult a horvát parlamenthez az ügyben, hogy a Dráva ezen részén Eszékig öt, egyenként 50 megawattos erőmű épüljön. Ami azt jelentené, hogy a közös határszakaszon négy helyen, Gyékenyesnél, Somogyudvarhelynél, Barcsnál és Drávaszabolcsnál épülne vízerőmű" – áll a cikkben.


A tiltakozás nem újkeletű, íme egy ma is aktuális tavalyi cikk és videó:
 


A lapnak a Dráva Szövetség elnöke, Toldi Miklós arról beszélt, érthetetlen, hogy miért nem a hegyi szakaszokra építenek erőműveket a horvátok, vagy miért nem építenek szélerőműveket. Egy síkvidéki erőműnél ugyanis mesterséges tározótavat kell kialakítani, ami átformálja teljesen a helyi ökoszisztémát. Toldi úgy értesült, Horvátország arra hivatkozva akarná az egyenként 50 megawattos teljesítményű erőműveket rendszerbe állítani, hogy energiaszegény az ország.

A bama.hu korábbi cikke szerint Eszéktől a folyásirányban lefelé ráadásul kikotornák a Drávát, hogy a Dunáról nagyobb hajók is eljussanak a kelet-szlavóniai régióközpontig. Nyilván ez sem tenne jót a folyó élővilágának. A tározók miatti vízszintingadozás pedig az Ormánságban is bőven éreztetné a hatását, ahol az Ős-Dráva Programban alakítják vissza az egykori természetes vizes élőhelyeket és tájgazdálkodást. A cikkből az is kiderül, a Baranya Megyei Önkormányzat már 2016-ban is ellene volt a tervezetnek, és már akkor felkérte a magyar kormányt, hogy mondjon nemet a horvát fél ötletére. A Népszava tavalyi cikke szerint egyébként a Somogy Megyei Önkormányzat is elutasította a horvátok tervét.

A Dráva teljes magyarországi szakasza természetvédelmi oltalom alatt áll.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek