A rovat kizárólagos támogatója

Védett területen álló, 180 éves erdőt vágtak ki a Bükki Nemzeti Parkban. A WWF Magyarország szerint a természetvédelmi oltalom alatt álló állami erdőterületeken zajló fakitermelés jelenlegi gyakorlata fenntarthatatlan, ezért átfogó szakmai megoldásra lenne szükség.

A Bükk-fennsík peremén lévő Tar-kő szomszédságában egy védett, nemzeti parki területen álló, 180 éves bükkösben végzett egyhektáros fakitermelést az Egererdő Zrt. állami erdőgazdaság. Magyarország egyik legidősebb, természetvédelmi szempontból különösen értékes, az európai Natura 2000 hálózat részeként is nyilvántartott erdejében olyan ritka madárfajok fordultak elő, mint a fehérhátú fakopáncs vagy a kék galamb, emellett 13 védett és fokozottan védett növényfaj példányainak adott otthont. A kitermelt mintegy 600 m3 faanyag – részben éppen a fák igen magas kora miatt – nagyrészt csak alacsony piaci értékű tűzifának vagy rostfának alkalmas.

Vágásterületek a Bükki Nemzeti Parkban. kép: Gálhidy László WWW Magyarország
Élt 180 évet. Kép: Gálhidy László

A WWF Magyarország 2016-ban publikált elemzése szerint a 180 évnél idősebb erdők területe országosan nem éri el az 1000 hektárt – ami az országos erdőterületnek kevesebb, mint fél ezreléke. „Sajnos tény, hogy Magyarország természeti és turisztikai szempontból legértékesebb erdeinek fennmaradása még a nemzeti parkokban, védett területen sem minden esetben biztosított. Az idős erdők felbecsülhetetlen értéket képviselnek, amelyek újbóli kialakulásához több emberöltőnyi idő szükséges” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

Hazánk erdeinek mintegy húsz százaléka áll védettség alatt.

Nem köztudomású, hogy ezek legnagyobb részét állami erdőgazdaságok kezelik, a nemzeti parki területeken is. Az erdőgazdaságok számára előírt, túlzott mértékű fakitermelési elvárások sajnos évről évre pótolhatatlan veszteségeket okoznak a természeti értékekben, amelynek mindannyian kárát látjuk. Egyes erdőtípusok – pl. alföldi tölgyesek – idős állományainak a puszta léte is veszélyben van. A magyar társadalomnak nem csak a faanyagra van szüksége, hanem – megfelelő nagyságú területen – a sértetlenül megőrzött természet egy-egy darabjára is. A védett állami területek kezelését a tájkép, a klíma, valamint az egészségünk védelme érdekében is szükséges lenne új alapokra helyezni.

Gálhidy László a bükki farönkök előtt. kép: WWF Magyarország

A WWF Magyarország javasolja, hogy az erdészeti és a természetvédelmi ágazat működéséért egyszerre felelős Agrárminisztérium prioritásként támogassa a védett területek kezelési terveinek kidolgozását, és hozza tető alá nemzeti parki övezeti rendszer 1996 óta függőben lévő kialakítását. Ez biztosíthatná – többek között – a börzsönyi Csarna-völgy háborítatlanságát is. A 2017. év során módosított erdőtörvény természetvédelmi célú korlátozásait minél előbb szükséges helyreállítani – reméljük, hogy ez ügyben az Alkotmánybíróság mielőbbi döntése várható. Javasoljuk továbbá, hogy az ország erdőterületének alig több mint egynegyed százalékát (2016-ban 6875 hektárt) kitevő, 150 évesnél idősebb erdőkben – azok különleges természetvédelmi értéke miatt – fák kivágására csak természetvédelmi kezelés keretében legyen lehetőség.

A témával kapcsolatos további kérdések és válaszok ide kattintva érhetők el.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás