A rovat kizárólagos támogatója

Aggasztóan alacsony a Kis-Balaton vízszintje. A szakemberek szerint a páratlan élővilág még nincs veszélyben, ám ha rövidesen nem változik a helyzet, a vízhiány alaposan megtizedeli a halállományt.

A Kis-Balaton tórendszeréből 30 centiméternyi víz hiányzik. Futó Elemér, a terület természetvédelmi őre lapunknak azt mondta: egy hetekig tartó kánikula óriási károkat okozhat a védett területen, kiváltképp a téli szárazság és a csapadéktalan tavasz után. Megtudtuk: a legnagyobb veszélyben a halak vannak, ám ha a halak pusztulni kezdenek, kevesebb lesz a madár is.

Futó Elemér szerint a problémát egyedül a természet oldhatja meg és dilettánsnak tartja azokat az elképzeléseket, amelyek arról szólnak, hogy a hiányzó vizet más folyókból kellene pótolni. Szerinte az jóval nagyobb ökológiai károkat okozna, mint a szárazság. Azoknak a vizeknek ugyanis teljesen más az összetétele, ahhoz a balatoni élővilág nem szokott hozzá.

Nem először van ilyen fokú vízhiány a tavakban. 1837-ben 126 centiméterrel apadt a Balaton vízszintje. Akkor olyan területek is akadtak, ahol száraz lábbal át lehetett menni az egyik partról a másikra.
**************************************************

Kis-Balaton

A Zala-völgy és a Balaton-öböl találkozását 1805-ben említették először Kis-Balaton néven. Az 1830-as térképekre már ilyen elnevezéssel került fel a lápos, sásos terület. A többnyire vizes élőhelyet, ami a Balaton öntisztulásában óriási szerepet játszik, 1922-ben lecsapolták, hogy mezőgazdasági célokra hasznosíthassák. Ez nem sikerült és komoly károkat okozott a természetnek. 1985-ben a tervet visszafordították és elárasztották a korábban lecsapolt területek egy részét. A közel 15 ezer hektáros védett terület több mint száz madárfajnak és számos fokozottan védett növénynek az otthona.
2002.06.13

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás