A Balaton nyílt vizének minősége kiváló, vízszintje az utóbbi hónapok csapadékszegény időjárása ellenére elegendően magas – olvasható az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének összefoglalójában. A mikroszkópi vizsgálatokkal nem észlelték az ilyenkor szokásos korong alakú kovamoszatok elszaporodását.
Az idei év első négy hónapjában az átlagos csapadékmennyiségnek mindössze egyharmada hullott, ezért május másodikán a siófoki zsilipet lezárták száztizenegy centiméteres vízmérce állás mellett. Az első harmadévben összesen kétszáztizenhat millió köbméter vizet eresztettek le a Balatonból. Ez a harminchat centiméter vízoszlopnyi mennyiség a tó víztömegének mintegy tíz százaléka – áll abban a jelentésben, amelyet az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének igazgatója, Bíró Péter akadémikus juttatott el az mta.hu-nak. Az összefoglaló szerint a csapadékszegény tavaszi hónapok alatt a tó befolyóinak vízében a nitrogéntartalmú tápanyagok koncentrációja jóval alacsonyabb volt, mint télen. A nyárihoz hasonlóan alacsony volt a nitrát koncentrációja a tó összes medencéjében és a literenkénti tíz-húsz mikrogramm ammónium és karbamid koncentrációk is a nyári értékekhez állnak közel. Az algák szaporodását meghatározó növényi makrotápanyagok közül a foszforból csak néhány mikrogrammnyi mennyiség található a tó nyílt vízében literenként.
Idén tavasszal a Balatonban lebegő mikroszkopikus algák mennyisége nagyon alacsony volt, ami a tó kiváló vízminőségének egyértelmű bizonyítéka. Az intézet kutatói a korábbi évektől eltérően a mikroszkópi vizsgálatokkal nem észlelték az ilyenkor szokásos korong alakú kovamoszatok elszaporodását, így változatos alganépesség van jelen a vízben. A legjellemzőbb szervezet egy tű alakú, vizeinkben gyakran előforduló kovamoszat volt. A mikroszkópi felvételen jól látszik a színtestek mellett elhelyezkedő két olajcsepp, ami a fajsúly csökkentését szolgálja.
A kutatóintézeti tájékoztatás szerint a magasabb rendű növényeknél a vegetációs periódus már láthatóan április elején elkezdődött. A nádszálak átlagos hossza egy méter körüli, de a mélyebb vizekben másfél méteres is lehet. Vannak viszont olyan területek is, ahol a nád nem jelent meg az idén. Érdekesség azonban, hogy a part menti területeken a jégbe fagyott avas nádat a viharos északi szél többször is kisodorta a Balaton nyílt vízére, ami a nádas károsodásával járt, így azokon a területeken, ahol ez a jelenség lejátszódott, jelentős mértékű nádpusztulás fordulhat elő. Az áttelelő hínárok – főleg a süllőhínár – számottevő mennyiségben vannak jelen a part menti vizekben, azonban helyenként leginkább a frissen kihajtott hínáros békaszőlővel lehet találkozni. – Ez akár azt is jelentheti, hogy egy igen hínáros évnek nézünk elébe – áll az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet összefoglalójában.
A kedvező áprilisi időjárás miatt gyorsan melegedő tó partszegélyében a szokásosnál nagyobb mennyiségben jelentek meg az elpusztult halak tetemei. Ez különösen a nagytestű halak, például a busa esetében volt szembeötlő. Ez természetes folyamatnak tekinthető, hiszen a télen legyengült, esetleg beteg állatok nehezebben viselik el a víz hirtelen felmelegedését. Az elpusztult példányok a melegedő vízben felgyorsuló mikrobiális bontás miatt kerülnek ilyenkor a felszínre, a víz hullámzása pedig a partszegélybe sodorja őket. A gyorsan felmelegedő vízben a pontyfélék ívása valamivel hamarabb indult, mint az előző években. A kövezett partszakaszoknál április közepétől jól megfigyelhetően, nagy tömegben ívik a dévérkeszeg.
