Az új építési törvény alkotmánybírósági kontrolljának és hatályon kívül helyezésének kezdeményezését kéri az alapvető jogok biztosától a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Magyar Urbanisztikai Társaság. A jogszabály szerintük ellehetetleníti az építkezések településeken belüli szabályozását, feleslegessé teszi a milliárdos ráfordításokkal elkészített helyi rendezési terveket, és semmissé teszi a szomszédjogokat.
Óriási a bizonytalanság az új építési törvény miatt, ezért a nettó 300 négyzetméter alatti alapterületű lakóingatlanok engedély nélküli építését és a helyi szabályozás jelentős részének figyelmen kívül hagyását lehetővé tevő új építési törvény eltörlését szeretné elérni a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) és a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT).
A két szervezet a napokban levélben fordult Székely Lászlóhoz, az alapvető jogok biztosához, amelyben arra kérték, hogy kezdeményezze a törvény alkotmánybírósági kontrollját és hatályon kívül helyezését – tudtuk meg a MUT elnökétől. Körmendy Imre elmondta: lenullázza az önkormányzatok és a városképvédők évtizedes törekvéseit a tavaly decemberben elfogadott új jogszabály, amely lehetővé teszi a bruttó 360 négyzetméter alatti házak engedély nélküli megépítését. Az ilyen építkezéseket az év elejétől csupán bejelentési kötelezettség terheli.
A kötelező engedélykérés eltörlése miatt pedig a helyhatóságoknak ma már semmilyen beleszólásuk sincs abba, hogy az új házak milyen stílusban, milyen anyagokból, milyen kivitelben épülnek, egyáltalán illeszkednek-e a környezetükbe. Így a semmibe vesznek a települések helyi rendezési, fejlesztési tervekbe ölt forintmilliárdjai. A rendelkezés emellett figyelmen kívül hagyja az úgynevezett szomszédjogokat is, miután ma már a lakosoknak sincs betekintésük abba, hogy milyen ingatlan készül a mellettük lévő telken.
Körmendy Imre hozzátette: az új építési törvényt valódi szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül, „ötletszerűen” fogadta el az Országgyűlés, ami újabb pofon volt az önkormányzatoknak és az építési szakmának.
A két szervezet a Székely Lászlóhoz írt levélben kiemeli, hogy kétharmados – úgynevezett sarkalatos – törvény tette a települési önkormányzatok feladatává a településfejlesztést és -rendezést. Becslések szerint több tíz milliárd forintot fordítottak a településrendezési tervek kidolgoztatására az építés rendjének meghatározása, a településkép védelme és harmonikus fejlesztése érdekében. A törvénymódosítás azonban – amely bizonyos építkezések esetén a helyi építési szabályzatban meghatározott övezeti jellemzők közül csupán néhány megtartását írja elő – nagymértékben elvonja a települési önkormányzatok alkotmányos jogát, és utólag felülírja a települések szándékait. Az új rendelkezés így sok települési önkormányzat eddigi erőfeszítéseit lehetetleníti el – áll a biztosnak küldött dokumentumban. Az irat megjegyzi: a törvény szerint nem kell megtartani a terepszint alatti építményekre, épületrészekre vonatkozó helyi előírásokat sem. Így a jogszabály-módosítás ismét káoszt teremt a terepszint alatti építkezések terén is.
Törvénymódosítást akarnak
Vissza akarjuk állíttatni az önkormányzatok építésügyi hatósági jogait az építési törvényben a 300 négyzetméternél kisebb építmények esetében – jelentette be tegnapelőtt Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének (BÖSZ) elnöke. Az érdekszövetség szerint városképvédelmi szempontból szükséges, hogy ne épüljenek „violaszínű, strandkék és rózsaszín” házak- írta a Magyar Nemzet.
