A rovat kizárólagos támogatója

Nincs elég információ a helyes hulladékkezelésről. Bár a kerti és a háztartási hulladékok égetése tilos és erősen egészségkárosító, sajnos továbbra is bevett szokás. Vajon mi állhat a hulladékégetés hátterében és mit tehetünk ellene? A Humusz Szövetség kampánya ezekre a kérdésekre is igyekszik választ adni.

Magyarország légszennyezettsége jelenleg Kínáéval vetekszik, és a problémát a téli fűtésszezon tovább súlyosbítja. Gazdasági szempontból egyre több háztartás tér vissza a biomassza tüzelésre, azonban ez komoly felelősséggel jár. Ugyanis egyáltalán nem mellékes, hogy milyen tüzelőanyagot használunk és azt milyen módon égetjük el. Amit eltüzelünk, az a kéményen keresztül kijut a levegőbe, így mi magunk is belélegezzük azt. Ebből kifolyólag, ha veszélyes anyagokat égetünk el, veszélyes anyagokkal szennyezzük a környezetünket és a benne élőket, azaz magunkat és családunkat. Ahogyan a termékek is nagyon sokfélék és összetettek lehetnek, a belőlük keletkezett hulladékok is. Így elégetésük különösen veszélyes, ezért is tiltja a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet. Hosszú távon továbbá anyagilag is rosszul járunk: nem csak bírság és orvosi kezelések formájában, de a tüzelőberendezés és a kémény teljesítménye és élettartama is jelentősen csökken.
A Humusz Szövetség is sajnálattal veszi tudomásul, hogy sok esetben a hulladék égetése az egyetlen alternatívája a téli fagyok átvészelésének, azonban ez a kockázatokon nem változtat. Amennyiben ez a helyzet, érdemes még a tél beköszönte előtt segítségért fordulni. Sok olyan önkormányzati és egyéb program létezik, amelynek köszönhetően olcsóbban vagy akár térítésmentesen lehet tüzelőanyaghoz jutni – jóllehet a mostaninál sokkal többre lenne szükség. Rengeteg olyan szociális civil szervezet van, amely a rászoruló családoknak nyújt segítséget. Fontos, hogy ezekben az időkben különösen figyeljünk egymásra, és ne tagadjuk meg a segítséget, ha arra a másiknak szüksége van.

Naivitás és a dolgok túlzott leegyszerűsítése arra hivatkozni, hogy a házi hulladékégetés problémája pusztán szociális indíttatású.

Számtalan olyan esetben is tapasztalható a hulladékégetés, ahol anyagilag nem kényszerülnek rá a háztartások. Tapasztalataink szerint az elkövetők jelentős része nem szándékos környezetkárosító, hanem egyszerűen nem rendelkezik megfelelő háttérismeretekkel. 

Először is kevesen tudják azt, hogy valójában milyen egészségügyi kockázatokkal jár hulladékot égetni. A műanyag – bár kőolaj tartalma miatt jól ég– rengeteg olyan adalékanyagot is tartalmaz, amely az égetés során felszabadul, átalakul veszélyes méreganyagokká. Ilyenek például a rákkeltő furánok és dioxinok vagy a PVC égése során felszabaduló foszgén. Ráadásul jóval több dologban van műanyag, mint azt elsőre gondolnánk. A megszokott csomagolóanyagok mellett fontos kiemelni az italos karton dobozokat, amelyek csak 70-75%-ban tartalmaznak papírt, de a bútorokban, ruhákban, színes magazinokban is találkozhatunk különféle műanyagokkal. A levegőbe juttatott mérgező gázok a füstben található szálló por felületén keresztül könnyen bejutnak a szervezetbe, ezzel nem csak légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak, de a véráramba kerülve keringési, idegrendszeri, hormonális és még rengeteg más típusú egészségügyi problémát is.

égetés elleni demonstráció Kossuth tér 2016 január 20égetés elleni demonstráció Kossuth tér 2016 január 20

Tévhit az is, hogy a hulladékkezelésnek az égetés a leghatékonyabb módja.

Az egészségügyi kockázatok mellett erőforrás-pazarló is, hiszen a hulladékok nagy része újrahasznosítható, újrahasználható vagy megelőzhető lehetne egy kis odafigyeléssel. Ha valóban csökkenteni akarjuk a háztartási hulladékunk mennyiségét, akkor azt tudatos fogyasztói döntésekkel tegyük. A házilagos égetésnél domináns csomagolási hulladék például akár a kukánk felét is kiteheti! Kerüljük a túlzott, illetve többrétegű, összetett csomagolású termékeket, és amit csak lehet, szelektáljunk. A papírtermékeknél jó, ha tudjuk, hogy a festékanyag, lakkozott felület is erősen környezetkárosító égetéskor. Szelektív gyűjtésnél ne csak a fém-, műanyag, papír- és üveg frakciókra gondoljunk. Az avart sem kell – és sok helyen nem is szabad egyáltalán – égetni: a zöld hulladékot komposztáljuk otthon vagy közösségi komposztpontokon, és a közszolgáltatónál is lehet érdeklődni, ha az előbbiekre nincsen lehetőség.  

A www.humusz.hu/haziegetes oldalon bővebb információk állnak rendelkezésre a hulladékégetés kockázataival kapcsolatban, a megfelelő fatüzelésről, illetve hulladékcsökkentési praktikákról. Továbbá az érdeklődők egy online kvízben mérhetik fel a tudásukat a helyes tüzeléssel és hulladékkezeléssel kapcsolatban.

A Humusz Szövetség több, mint 20 éve dolgozik azon, hogy a fenntartható termelés és fogyasztás napi gyakorlattá váljon, és ehhez rendelkezésre álljon az ehhez szükséges ismeret. Környezeti nevelési programja keretében több ezer gyerek számára tartott már foglalkozásokat. Munkájában az egyetemisták képzése mellett hangsúlyos a felnőttképzés is: 7 éve tart akkreditált pedagógusképzést szakemberek számára, illetve Ökoiskolák és Zöld Óvodák regionális forrásközpontjaként látott el koordinációs feladatokat az ország egész területén. Online adatbázisai is népszerűek, úgymint a javítóműhelyek, a visszaváltható italos csomagolások és a hulladékátvevő-helyek adatbázisa. Online tárgyiadomány-koordinátori hálózata a www.tulsokcucc.hu összeköti az adományozókat az adományfogadó szervezetekkel.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek