A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: hang.hu

A napokban két tanulmány is napvilágot látott komoly folyóiratokban, melyek a klímaváltozás kapcsán további aggodalomra adnak okot, és amelyek az elszabaduló, azaz, a természetben meglévő pozitív visszacsatolási folyamatok miatt már nem visszafordítható felmelegedés rémképét mutatják.

A NASA Kármán Tódor alapította pasadenai Jet Propulsion Laboratory-jában dolgozó tudósok az antarktiszi jég óceánba való omlásának sebességét mérték, kutatómunkájuk eredményét pedig a Nature és az Earth System Science Data neves folyóiratok közölték. A kutatók 1997-től napjainkig felvett műholdképek (összesen (3 milliárd adatkép) elemzése után arra a következtetésre jutottak, hogy az elmúlt 25 évben az eddig becsült 6 billió tonnával ellentétben közel 12 billió tonna jég omlott bele az Antarktiszt körülvevő óceánba. A magyarázatot az óceán felmelegedésében látják: a víz alulról „fűti” a selfjeget, azaz az Antarktiszról az óceánba benyúló gleccserek jégtömegének (még) befagyott részét. Ahogy a selfjég meggyengül, a gleccserek nagyobb sebességgel omlanak bele az óceánba, mintegy „megcsúszik” a gleccser az alatta felolvadt vízen. A kutatók hozzátették, hogy amennyiben az Antarktisz külső jégtömege meggyengül (elolvad), akkor a belső, szárazföldi jégtömeg, visszatartó „külső védőfal” híján, nagyobb sebességgel fog az óceánokba omlani, ezzel meggyorsítva a tengerek vízszintjének emelkedését.

Antarktisz Getz-jégplató 60 méteres jégborjadzás forrás: NASA

A másik aggasztó tanulmány a Nature mellett a másik nagy presztízsű folyóiratban, a Science folyóirathoz tartozó Science Advances-ben jelent meg. Eszerint a tanulmány szerint, mely négy nagyváros (az argentínai Buenos Aires, az indiai Delhi és Mumbai, illetve a pakisztáni Lahore) nyíltszíni szemétlerakóira koncentrált, azt tapasztalták, hogy a városi szemétlerakók az eddig becsültnél jóval nagyobb, legalább 1,4-szeres, de akár 2,6-szoros mennyiségű metánt eresztenek a levegőbe, mint eddig gondolták. A metánról fontos tudni, hogy bár légköri jelenléte eltörpül a szén-dioxid mellett (2021-ben 17 ppm volt, a szén-dioxidé pedig 417 ppm, azaz részecske per millió részecske), ám a légkörben az üvegházhatást okozó képessége 84-szeres, azaz, ennyivel jobban járul hozzá a felmelegedéshez.

Nem jó hír, hogy a szén-dioxidhoz hasonlóan a metán légköri jelenléte is folyamatosan emelkedik az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal mérései szerint. A jelenlegi becslések szerint a légköri metán jelenléte a felmelegedés negyedéért felelős, bár csak nagyjából 10-12 évig van jelen az atmoszférában. „Ez az új tanulmány is megmutatja, mennyire fontos, hogy jobban menedzseljük a szemétlerakók működését, főleg olyan országokban, mint India, ahol a lerakók gyakran meggyulladnak, és számos egészségre veszélyes anyagot juttatnak így a levegőbe” – mondta az amerikai NPR-nek azaz közszolgálati rádiónak Euan Nesbit, a Londoni Egyetem Royal Holloway intézetének földtudományokkal foglalkozó munkatársa.

égő szeméttelep Új-Delhiben. forrás: Hindustian Times

Idén áprilisban Új-Delhiben a hőhullám idején egy 73 méter magas és négy és fél kilométer széles szeméthegy spontán meggyulladta hő hatására – pont a metán volt az, ami, elérve a megfelelő koncentrációt és hőfokot, spontán begyulladt a szeméthegy belsejében-írta a Magyar Hang.

Nyitókép: égő szeméttelep Új-Delhiben. forrás: Hindustian Times

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek