A rovat kizárólagos támogatója

Tévhit, hogy az egészségesebb drágább. Nem a mennyiség, hanem a változatosság az egészséges és klímabarát étrend titka. Igaz, kicsit több odafigyelést igényel, mint pizzát hozatni vagy a fagyasztóból kivett panírozott félkész ételt kisütni, de minden szempontból megéri. I. rész.

Több mint 40-féle tápanyagra van szüksége az emberi szervezetnek, ám ezek együttesen egyik élelmiszerben sem fordulnak elő. Az egészséges étrend változatos: friss alapanyagok, idénytermények, az egyes élelmiszerek megfelelő aránya, és napi 1,5-2 liter cukormentes folyadék. Egészségünknek és a klímának is ez a legjobb. Sőt pénztárcánkat is ez kíméli leginkább. Tévhit, hogy az egészségesebb drágább. Az aluljárók gyorspékségben, a pizzásnál fizetett 200-300 forintból bőven jutna a zöldségesnél finom, tápláló vacsorához valóra.

Miért frisset és helyit?

A friss helyi ugyanis kizárólag idénytermény lehet. Ha friss helyit választunk, akkor télen nem eszünk paradicsomot, paprikát vagy epret, mert nálunk télen egyik sem terem, viszont ehetünk helyettük céklát, káposztát, sütőtököt, almát és sokféle más finomságot. Aki egyszer kipróbálja, többé nem jut eszébe a többnyire távolról szállított sápadt téli paradicsom, amit a napfényes délen nem is földben, hanem fóliasátor alatt tápoldatban érlelnek.
Napi fehérjeszükségletünket sem kell feltétlenül hússal kielégíteni, az élelemnövényekből is értékes fehérjéhez jut szervezetünk: a burgonya, a hüvelyesek, a rizs, a búzaliszt is tartalmaz 73–53%-os értékű fehérjéket.
Zsiradékból az ajánlott napi mennyiség 80 mg. A telített és telítetlen zsírsavak közül az utóbbiak élettani hatása kedvező, ezek nagyobb arányban találhatók a halakban és a növényi olajokban. A telített–telítetlen zsírsavak aránya az olívaolajban 21–79%, a napraforgóolajban 11–89%, a pontyban 26–74%, a sertészsírban 42–58%, telített zsírsavakban vezet a tehéntej, az arány 77–23% (és a vaj, tejföl, tejszín ebből készül).
Miért jó ezt tudni? Mert könnyebben tudunk egészségeset, olcsót és finomat választani. A felmérések szerint a magyarok étkezése konzervatív és szegényes: édesszájúak vagyunk, imádjuk a pékárut, tésztát, az olcsó ipari csirkét, míg zöldségféle alig szerepel a menüben. Hova lett híres kreativitásunk? Pedig a zöldség nemcsak főzeléket jelent berántva, hanem olcsó és egyszerűen elkészíthető, változatos finomságok garmadáját. Próbáljuk ki. Halmozzunk több idényzöldséget, gyümölcsöt a tányérunkra – egészséges, olcsó és klímabarát.

Miért klímabarát?

A növénytermesztésnek jóval kisebb az éghajlatra káros hatása, mint a hústenyésztésnek. Ennek ellenére a világ hústermelése több mint kétszer annyival nőtt az elmúlt 40 évben, mint a Föld népessége. Túl sok állati terméket – húst, sonkát, kolbászt, virslit, párizsit, konzerv halat, sajtot, túrót, tojást stb. – eszünk feleslegesen. Míg korábban a hús leginkább lakomák, ünnepek kiváltsága volt, a fogyasztói társadalom ipari állattenyésztése a húst elérhető olcsó napi élelmiszerré tette – többnyire a minőség rovására. És ez sokba kerül nekünk és a környezetnek egyaránt.
A növekvő hústermelés közvetlen hatással van a Föld éghajlatának felmelegedésére. Az állattenyésztésnek nagy a szénlábnyoma. Az üvegházgázok légköri koncentrációja évről évre nő, 2012-ben rekordot döntött, és ha a kibocsátást 2025-ig nem csökkentjük a felére, akkor további 2,5 Celsius-fokkal nőhet a globális hőmérséklet, ami rendkívül drasztikus változásokkal járhat.

Jó hír, hogy késsel-villával is lassíthatjuk a klímaváltozást. A legkevésbé klímabarát élelmiszerek a húsok, húskészítmények és a sajtok. Együnk ezekből kevesebbet.

Húsból kevesebb is elég

Napi 5-6 dkg hús fedezi szervezetünk aminosav-szükségletét és fehérjeigényének közel egynegyedét. A fejlődésben lévő szervezetnek, a várandós és a szoptató nőknek (átlag napi 20 g-mal) több fehérjére van szüksége a táplálkozási szakemberek szerint.
Magyarországon azonban ennél többet eszünk: az állati fehérje fogyasztása 20%-kal, az állati zsiradéké 60%-kal haladja meg az ajánlott egészséges mértéket. A túlzott húsfogyasztás és zsírbevitel – mozgásszegény életmóddal párosulva – felelős az elhízás, a szív és érrendszeri, a cukor-, az epekőbetegségek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés és az infarktus kialakulásáért.
A klímabarát tányéron kevés, de minőségi a hús, az állati eredetű termék (felvágott, sajt, hal, tej, tojás stb.) Ne az „olcsó” ipari csirkét válasszuk vagy a párizsit, hanem tanyasi csirkét, pulykát, szabad tartásból származó disznót, marhát. Megéri, ha tudjuk, hogy a tejtermékekkel együtt fejenként heti 40 dkg bőven elég!
A hús minőségét, zsírtartalmát számos tényező befolyásolja (az állat faja, fajtája, kora, neme, takarmányozása, tartásmódja, a húsrész fajtája – máj, dagadó, karaj stb.). A sovány színhús (bármilyen állatból származik) 1-2% zsírt tartalmaz. A marhahús zsírtartalma átlag 2-14%, a sertéshúsé 1-17%, a pontyé 8,5%, a baromfihúsé bőrrel 9,5%, bőr nélkül csak 1%.
Válasszuk a kevésbé zsírosat, és azt kevés zsiradékkal, lehetőleg növényi olajon süssük, főzzük. A legsoványabb hús, hal, sajt is zsírossá tehető bőséges zsiradékban sütéssel, panírozással, zsírdús töltelékkel.

Táplálkozási szakemberek és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) szerint is túl egyhangúan étkezünk, túl sok félkész, készterméket, „olcsó” húst, felvágottat fogyasztunk, és nagyon kevés zöldséget, gyümölcsöt. Ajánlásuk szerint is a hús (akkor is, ha szabad tartásból származó) mértékkel fogyasztva egészséges – heti 2-3 alkalomnál gyakrabban nem ajánlott. Váltsunk idényzöldségekre! És ez nemcsak egészségünknek, pénztárcánknak jó, hanem az éghajlatváltozást is lassítja.

Késsel-villával az éghajlatváltozás ellen. Ez a húsmentes hétfő mozgalom lényege. Ez az, amit mindenki megtehet. Minden héten.

A II. részben az ipari húsok, halak, húskészítmények kerülnek majd terítékre.
A magyar húsmentes hétfő mozgalom támogatói: EEA Grants, Ökotárs Alapítvány.
 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás