A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: hvg.hu/360

Afrika a teljes üvegházgáz-kibocsátásból 5 százalékkal veszi ki a részét. Az éghajlatváltozás okozta károk és a fejlődő országok kártérítési igénye kapott központi szerepet az egyiptomi klímacsúcson.

A disztópia itt van a küszöbön – jelentette ki az egyiptomi Sarm-es Sejkben folyó éghajlati csúcstalálkozón a konferencián diplomáciai főszerephez jutó Pakisztán klímgyi minisztere, Sherry Rehman. A hatalmas nyári áradásra utalt, amely az országa harmadát elöntötte, és legalább 30 millrd dollárnyi kárt okozott, illetve várhatóan minimum két százalékponttal megvágja a GDP idei növekedését. Miközben az özönvíz elmosta Pakisztánt, hat olajmulti – az amerikai ExxonMobil és Chevron, a brit Shell és BP, a Saudi Aramco, valamint a francia Total – együttesen 97,5 millrd dollárnyi profitot zsebelt be a harmadik negyedévben. A 230 mills lakosságával a világ ötödik legnépesebb országaként Pakisztán a felmelegedést okozó globális szén-dioxid-kibocsátás alig fél százalékáért felel.

A tekintélyes amerikai kutatóegyetem, a Dartmouth College nyáron közzétett tanulmánya megpróbálta számszerűsíteni, melyik ország mekkora klímakárt okozott, illetve szenvedett el. Az öt legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó – az USA, Kína, Oroszország, Brazília és India – együttesen 6 ezermillrd dollárnyi gazdasági veszteségért volt felelős 1990 és 2014 között. Ennek közel harmadáért az USA (és majdnem ugyanennyrt Kína), miközben az emisszja 183 millrd dollár többlethasznot hajtott saját magának.

A klímatudósok még azt is kiszámolták, hogy az USA szennyezése által okozott kár a leginkább Brazílt (310 millrd), Indt (257 millrd), Indonézt (124 millrd), Venezuelát (104 millrd) és Nigért (74 millrd) sújtotta az áradások, hőhullámok, mezőgazdasági károk formájában. Pakisztánnak mindez 32 millrd dollár kárt okozott, miközben a Global Carbon Projekt adatai szerint az USA 16 nap alatt bocsát ki annyi szén-dioxidot a légkörbe, mint Pakisztán egy év alatt.

A klímakatasztrófa leginkább Közép-Amerikában, Dél-Amerika északi és keleti részein, Afrikában, a Közel-Keleten, az indiai szubkontinensen és Délkelet-Ázsban szedi áldozatait. Az éghajlatváltozás szempontjából az 55 legsebezhetőbb ország az utóbbi két évtizedben 525 millrd dolláros kárt szenvedett el, ami az összesített GDP-jük ötöde, s 2030-ra az éves kár várhatóan eléri a 600 millrd dollárt. Holott Afrika a teljes üvegházgáz-kibocsátásból 5 százalékkal veszi ki a részét. Az éghajlati tárgyalásokon egyre nagyobb szerepet kap a klímaigazságosság, illetve a kártérítés ügye. Brazília és India például a legszennyezőbb országok közé tartozik, mégis kompenzáct követel. A harmadik világ évtizedek óta próbál kártérítést kicsikarni a fejlett országoktól, de az amerikai és európai kormánytisztviselők eddig hallani sem akartak erről. Csak a mostani, 27. klímacsúcs vette napirendjére a „veszteség és kár” kérdését, illetve egy kompenzács alap létrehozását, ami a fejlődő országok jelentős diplomáciai sikerének tekinthető. Az USA jelenlegi kormánya viszont nem támogatja egy új klímaalap létrehozását, a kompenzálás szó pedig eleve idegen az amerikai politikai kultúrában – a 2024-es indulását fontolgató Joe Biden elnök számára alighanem politikai öngyilkossággal érne fel az elfogadása.

A  tehetősebbek olcsóbban jutnak forráshoz

„Elérkeztünk oda, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és az alkalmazkodás háttérbe szorul a veszteségek és károk helyrllításával szemben” – fogalmazta meg sok ország dilemmáját Cleopas Dlamini, a piciny Szváziföld kormányfője. Márpedig ha a jogos kompenzálás kérdése elvonja a figyelmet a fosszilis energiahordozók kivezetéséről, akkor komoly baj lesz. Az ENSZ szerint ugyanis a jelenlegi pályán haladva 2030-ra a 2010-es szinthez képest a szén-dioxid-kibocsátás több mint 10 százalékkal nő, holott majd a felével csökkenteni kellene ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a másfél Celsius-fokot az évszázad végére. A leggyorsabb ütemben szaporodó kontinensre, Afrikára ugyanakkor a tiszta energetikai beruházások mindössze két százaléka jutott az utóbbi két évtizedben.

Az egyiptomi konferencn az egyik lehetséges finanszírozási megoldásként hozták fel a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank teljes átformálását a klímaválságra szabva. Jelenleg a két intézmény főként a gazdag országok pénzéből ad kölcsönöket a fejlődőknek, de kockázati alapon: vagyis a tehetősebbek olcsóbban jutnak forráshoz, mint a leginkább rászorultak. A Mia Mottley, Barbados kormányfője nyáron ismertetett bridgetowni kezdeményezéséből indult javaslatot azonban az IMF és a Világbank vezetői is támogatják. Várakozásaik szerint több ezermillrd dollárnyi forrást lehetne így előteremteni, ami a legnagyobb nemzetközi pénzügyi program lenne a klímaváltozás elleni küzdelemben- írta a hvg.hu/360.

Kapcsolódó anyagok:

COP27 megállapodás: a gazdag országok kompenzációt fizethetnek a klímaváltozás miatt

COP27: A fejlődők szerint a gazdag országok cserbenhagyják őket

COP27: drámai felhívás egy süllyedő szigetországtól

COP27: kerüljük el a klímapoklot

COP27: tapossuk a gázt a klímapokol felé

Megfigyelés, zavarkeltés: diplomáciai botrány a COP27-en

Megnyílt a COP27 Sarm-es-Sejkben

Mit is ért el a COP27? Már a politikusok sem elégedettek a klímacsúccsal

15 százalékkal növeli a halálozási arányt a klímaválság

A kontinensek közül messze Európa melegszik a leggyorsabban

A leendő brazil elnök harcot hirdetett az erdőirtás ellen

Az EU szigorúbb kibocsátáscsökkentési célokat tervez

Európa gyorsan elveszíti erdei szénelnyelőjét

Klímacsapda

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek