Rendkívül hír, hogy április 10-én indul Romániában az első, civilek által kezdeményezett, bátran történelminek és precedensnek nevezhető klímaper a kormány ellen. Ehhez kapcsolódóan európai és nemzetközi áttekintést is ad a másfélfok a most zajló legfontosabb klímaperekről.
Főbb megállapítások:
- Április 10-én a régiónkba is megérkeznek a klímaperek. Ekkor kezdődik a Declic civil szervezet által a román kormány ellen indított precedens értékű klímaper tárgyalása, amiben nemcsak az elégtelen klímacélokat kérik számon, de pénzbüntetést is kiszabnának a cselekvés hiánya miatt Nicoale Ciucă miniszterelnökre, valamint a környezetvédelmi tárcára, amit Tánczos Barna vezet.
- Egyre több országot fognak perbe, amiért azok felelősségükhöz mérten nem tesznek meg mindent a klímaválság megfékezésére, és ezzel olyan alapvető emberi jogokat is sértenek, mint például az egészséghez és az élethez való jog, ezért egyre gyakrabban alkalmaznak emberi jogi törvényeket és jogorvoslatokat az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak kezelésére.
- Március végén két történelmi fontosságú esemény is történt: Vanuatu, a klímaváltozással szemben különösen sérülékeny csendes-óceáni kis szigetállam elérte, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság elé kerüljön az ügy. A legmagasabb szintű nemzetközi bírói szerv tanácsadói véleményben tisztázza majd, hogy a kormányok milyen jogi kötelezettséggel tartoznak a klímaválság kezelésére, és így peres úton támadható-e, ha valaki ennek nem tesz eleget. Lényegében az ICJ tanácsa annak megállapításában fog segíteni, hogy az országoknak van-e jogi kötelezettségük arra, hogy megtegyék azt, amit a nem kötelező erejű szerződésekben, például a 2015-ös Párizsi Megállapodásban vállaltak, és hogy ennek elmulasztása peres úton támadható-e. Bár a világ legfelsőbb bíróságának véleménye nem lesz kötelező erejű a nemzeti szintű bíróságokon, a felállított nemzetközi jogi szabályoknak súlya és tekintélye van, ami befolyással lehet a bírákra és a kormányokra, és támaszt nyújthat a jelenlegi és további klímaperekben, és akár jogi alapot adhat a „klímapusztító tevékenységek” kriminalizálásához is. Érdekesség, hogy Magyarország is támogatta az ENSZ-ben Vanuatu kezdeményezését, holott hazánkban még várat magára az első klímaper.
- Eközben Európában is aktívan zajlanak a klímaperek: portugál fiatalok, svájci nők és egy francia politikus is az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mert álláspontjuk szerint az elégtelen cselekvés az életüket is veszélyezteti vagy megrövidíti.
- Az ügyek jelenleg az Emberi Jogok Európai Bíróság előtt vannak.Akárcsak a svájci, a francia kormány is közölte az EJEB-bel a márciusi tárgyaláson, hogy jogi értelemben a felperes nem tekinthető áldozatnak, és felszólította a bíróságot, hogy törölje az ügyet. A 17-tagú testület jelenleg mérlegeli döntéseit, eredmény csak jövőre várható. (a portugál ügy most kerül az EJEB elé)
- Ha a felperesek javára döntene a bíróság, akkor elrendelhetik, hogy a kormányok igenis tegyenek többet a kibocsátás csökkentése érdekében, és ez az ítélet jogilag kötelező erejű lenne. Ráadásul megnyitná a zsilipeket hasonló peres eljárások előtt az EJEB-en és az Európa Tanács valamennyi tagállamának nemzeti bíróságán.
- Nemcsak nemzetközi, de nemzeti szinten is egyre több európai kormány ellen indítanak klímapereket – egyre sikeresebben. A precedenst teremtő holland esetben a legfelsőbb bíróság arra jutott, hogy minden kormánynak kötelessége a klímaváltozás ellen tenni, hogy ne sértse az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogokat. 2023-ban a romániai mellett további klímaperek várhatók az olasz, francia és belga kormányok ellen is, és egyre több vállalatot és pénzügyi intézményt visznek szintén bíróságra.
- Ezek az esetek (pl. a svéd) nagy jelentőségűek, hisz, ha sikerrel járnak, az új, szilárd alapokra helyezheti a kormányok éghajlati elszámoltathatóságát, ami különösen fontos azokban a nagy kibocsátó országokban, amelyek jelentős történelmi felelősséggel és nagyobb gazdasági potenciállal rendelkeznek a kibocsátásaik csökkentésére. Emellett a klímaperek azért is jó eszközök – még ha nem is érnek el sikert elsőre –, mert felhívják a figyelmet a klímaválság kezelésének sürgősségére és fontos szerepet játszanak az emberek mozgósításában is.
A másfélfok részletes cikke >>>
A szerző Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató (PhD), környezeti szakújságíró.
Kapcsolódó anyagok:
Greta Thunberg és környezetvédő aktivistái beperelték a svéd államot
A Föld Barátai győztek a Shell elleni klímaperben: fizessenek a nagy szennyezők!
A sikeres magyar klímaperekhez először is sikertelenekre lenne szükség
ENSZ klímacsúcs: az emberiség 10 éves kihívása a klímavédelem
